A Végzet Ereklyéi-re épülő frpg.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Hírek
10.14. -Új fejléc
12.22. -Karácsonyi bál
Multi
Válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Latest topics
» Hey, Brother - Dem & Paris
Today at 2:10 am by Paris Deveroux

» Avatar foglaló
Pént. Feb. 24, 2017 6:40 pm by Cora Graham

» Thea mami ajándékdoboza
Szer. Feb. 22, 2017 9:09 pm by Dorothea Coldstone

» I'm just don't know... - Magnus & Jace
Szer. Feb. 22, 2017 12:38 am by Jace Herondale

» Kész vagyok!
Vas. Feb. 19, 2017 4:09 pm by Demetrius A. Ignite

» Old Friend - Thea & Magnus
Szomb. Feb. 11, 2017 1:04 am by Dorothea Coldstone

» Now it's history - Jace & Tessa
Vas. Feb. 05, 2017 11:20 pm by Tessa Gray

» What a surprise... - Thea || Ruko
Vas. Feb. 05, 2017 8:42 pm by Dorothea Coldstone

» Egyetem?! - Ruko & Thea
Vas. Feb. 05, 2017 7:55 pm by Dorothea Coldstone

Top posting users this month
Dorothea Coldstone
 
Jace Herondale
 
Tessa Gray
 
Demetrius A. Ignite
 
Paris Deveroux
 
Magnus Bane
 
Cora Graham
 
Ruko Masashi
 
Namikaze Reishi
 
Raziel
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Music box

Share | 
 

 I'm just don't know... - Magnus & Jace

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Jace Herondale




Hozzászólások száma :
25

TémanyitásTéma: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Hétf. Jan. 30, 2017 9:19 pm


Magnus & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



Nyugtalanul járom az Intézet termeit, még a gyakorló teremben sincs igazán nyugodalmam, úgyhogy némi fegyverrel kilépek a mondén világba, hogy csak úgy szabadon bóklásszak a városban. Többnyire sikerül elvegyülnöm, kevesen néznek utánam, csak egy fekete ruhákba öltözött, szőke hajú srácot látnak. Bár nem tagadom, vagyok annyira egoista hogy tudjam, valójában a látvány, amit látnak elég kellemes. Ez enyhe félmosolyt csal az ajkaimra ahogy az egyik pékségnél megállok, és a kínálatot alaposan szemügyre véve szerzek egy gigantikus szendvicset, és átvágok egy kis parkon, gondosan elkerülve a kis tavat és tollas.
Letelepszem az egyik padra, amíg elfogyasztom a szendvicset, és hátradőlve elgondolkozom egy kicsit. Milyen messzire sodort az élet, és mennyi mindennel kellett megküzdenünk az elmúlt... nem is tudom, éveknek tűnik. Pedig nem volt annyi. Mégis.. megdörzsölöm az arcom, és már tudom hová fogok menni. Ilyenkor csak egy helyre mehetek, ahol választ remélek. Magnushoz.
Boszorkánymester, és a helyzethez mérten kedvelem is, végül is Alec szerelme, és mivel ő fontosabb nekem mint saját magam, kénytelen vagyok elfogadni a választását is. Nem esik igazán nehezemre, mert Magnus valóban elbűvölő a maga módján. Az sem zavar, hogy elered az eső és félig elázva érkezek meg, felcsengetek, és egyszerűen kiszolgálom magam, azzal hogy felsétálok a lépcsőn és a lakás előtt támaszkodom meg a falnak. Várom hogy kinyissa az ajtót és mikor ez megtörténik, máris elmosolyodom.
- Magnus... micsoda öröm. Bejöhetek? - azzal már lépek is felé hogy eszébe ne jusson rám csukni az ajtót, ahogy szokása olykor ha nem aludta ki magát vagy ha éppen Miaut keresi.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Magnus Bane




Hozzászólások száma :
11

TémanyitásTéma: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Kedd. Jan. 31, 2017 1:44 pm



Nem az igazságra van szükségünk, azt ismerjük magunk is, és nem tudunk mit kezdeni vele - vigasz kellene nekünk és segítség.
- Nos, már bejöttél –elmosolyodva megcsóválom a fejem, ahogy a figyelem belépni a szőke nephilimet. Mintha csak otthon lenne. Ahogy pörögtek az események, természetessé vált, hogy a lakásomban egymás sarkát tapossák az Angyal gyermekei. Tulajdonképpen már nem is zavar a dolog.  Volt idő mikor azt mondtam, soha semmi közöm nem lesz hozzájuk, most mégis egy Lightwood a kedvesem, és a barátait is megszerettem, mindannyian szerethetőek a maguk furcsa módján. Felfigyelek rá, hogy a ruhája csurom vizes, biztosan gyalog jött idáig Manhattanből. Mosolyogva megcsóválom a fejem, ha rá nézek, sokszor jut eszembe az elődje William Herondale… néha az az érzésem, hogy ő született újjá a szőke fiú személyében annyira hasonlítanak. Csak ő lett volna ilyen bolond, hogy ilyen időben át sétáljon a fél városon csak, hogy beszélhessen velem. Intek egyet, a fürdőszobából kilebeg egy vastag törölköző és a fején landol.
- Először szárítsd, meg magad aztán mesélj, mi szél fújt erre!
Egy újabb intéssel működésre bírom a kávégépet a konyhában, jobb, ha iszik is valami meleget mielőtt megfázik itt nekem. Az arckifejezéséből arra következtetek, hogy valami nagyon nincsen rendben, és tanácsért jött ide. El is hiszem, hogy úgy érzi minden a feje tetején áll, hosszú volt az elmúlt néhány hónap, és borzasztóan sok minden történt. Több, mint amit ilyen fiatalokra rá lehetne róni, még akkor is, ha ők erre születtek. Minden mellett ő mégiscsak fiatal felnőttek, akik a helyüket keresik a világban, szerelmesek lesznek és csalódnak, nevetnek és sírnak. Ezek a fiatal emberek mégis annyi mindenen mentek keresztül, amitől bárki melankolikus, és fáradt lenne. Nem gondoltam volna, hogy még egyszer részese leszek egy ilyen háborúnak, és mégis végig segítettem őket, folyamatosan félve attól, hogy valamelyikőjük komolyan megsérül, vagy ne adja, isten meghal. Most már tudom jól, nem bírtam volna ki ha bajuk esik, ahogy azt sem bírom elnézni ha szomorúak és levertek. Ahogy leül a kanapéra a kezébe nyomom a forró kávét, majd leülök vele szembe.
- Na, mesélj, miben segíthetek? –mosolygok-
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale




Hozzászólások száma :
25

TémanyitásTéma: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Szer. Feb. 01, 2017 5:58 pm


Magnus & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



Türelmetlenül ácsorgok amíg ajtót nyit, és végül is kiszolgálom magam belépek, a mindig változó lakásába. Tulajdonképpen fáj beismernem még saját magamnak is, hogy legtöbbször jó ízléssel rendezi be a lakását, ami jóval nagyobb mint amilyennek látszik, és most is körülpillantok a helységben. Pillantásom a furcsa fehér cicát keresi, aki isten tudja mi okból nem szökött még el Magnustól.
Ahogy bámészkodok, nem veszem észre a támadást, csak amikor már a fejemre huppan a törülköző. Felmorranok, de nekiállok megtörölni magam, leginkább a hajam, a ruhám majd megszárad. Mivel bőr, nagyjából le tudom róla törölni a vizet és a kandalló mellé telepszem ahol száradhatok is egy kicsit. Alaposan végigtörlöm magam aztán kiterítem az anyagot a tűz mellé valami céleszközre, hogy száradhasson.
- Valószínű valami északi szél, mert elég hideg volt ami azt illeti - bár nem mondom hogy fáztam, mert van melegen tartó rúnám, de attól még nem is esik rosszul a tűz melege. Beleborzolok szőke hajam, hadd száradjon az is és hátradőlök a kanapén. Isteneien közel van a tűzhöz, és meleghez.
- Csak gondoltam, barátilag meglátogatlak. Nincs sehol se maradásom, és amúgy is akartam veled beszélni. Köszönöm - veszem el a forró bögrét és köré fonom az ujjaim. Átmelegít, bár mostanában folyton égek. Belső tűzzel, ami nem tetszik.
- Szóval, most teljesen rendben vagytok Aleccel, ugye? Ne kelljen megbánnom hogy helyre ráztam azt a bolond fejét - érdeklődök enyhe mosollyal, az én életem végre rendjén van, ha Alecé is, akkor nyugodtan vágok neki bárminek, ami jöhet még.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Magnus Bane




Hozzászólások száma :
11

TémanyitásTéma: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Vas. Feb. 05, 2017 10:48 pm



Jace & Magnus ©
Nem az igazságra van szükségünk, azt ismerjük magunk is, és nem tudunk mit kezdeni vele - vigasz kellene nekünk és segítség.
Nem ér váratlanul a kérdés, hogy mi is a helyzet mostanában közöttünk Aleccel. Természetes, hogy aggódik a parabataia miatt, és ami azt illeti megértem az aggodalmát. Hirtelen és csúnyán szakítottam, csak mert én marha azt hittem így lesz a legjobb. Nem gondoltam bele, nem képzeltem magam Alec helyébe, akinek amúgy is rengeteg gondja volt, és az hogy én is „lemondtam róla” még jobban kirántotta a lába alól a talajt. Persze tudom nagyon jól, Jacenek nem hazudhatok, de nem is akarok. Nincs abban semmi szégyellni való, hogy egy hosszabb különlét után, ingatag lábakon áll a kapcsolatunk. De hiszek benne, hogy rendbe jöhetünk. Szerencsénkre a barátaink, nagyon támogatóak, erről tanúskodik a szőke fiú kérdése is. Tényleg törődik Aleccel, és csak neki akar jót. Egy pillanatra átfut a fejemen a gondolat, hogy vajon mit szólnának az őseik, William és Gabriel, akik legendásan nem jöttek ki jól egymással, ha tudnák, hogy a leszármazottaik parabataiok lettek. Will valószínűleg jót mosolyogna, míg Gabriel mérgelődik.
- Nos, azt mondhatom, hogy lassan de biztosan haladunk afelé, hogy minden rendben legyen. Az én részemről most már hosszú távra tervezek, legyek örökre átkozott, ha még egyszer elengedem. –elmosolyodom, mert én magam is érzem, mennyire komolyan gondolom ezeket a szavakat. – Szóval nem kell megbánnod semmit. Ha minden jól alakul, még nagyon nagyon sokáig együtt leszünk.
Ennyivel én lezártnak is tekintem a mondandómat, úgy hiszem ebben benne volt minden, amit mondhattam. Alexander valóban többet jelent nekem, mint eddig bárki, és soha többé nem kockáztatnám, azt hogy elveszítem. Én sem viseltem jól a külön töltött időt, és nem akarom újra át élni a hiánya okozta rémes érzést még sokáig. Figyelem, ahogy a szőke hajú fiú, emésztgeti a hallottakat, közben félig-meddig már a saját mondanóját fogalmazza. Sokkal jobban is érdekel, hogy vajon mi késztette rá, hogy ilyen időben elgyalogoljon az Intézetből idáig. Én is forgatom magamban a szavait, és arra jutok, hogy valószínűleg az elmúlt néhány hónap, és a háború nagy hatást tett rá, kicsit talán túl nagyot is. Az, hogy nincs sehol maradása legalább is azt sugallja számomra, hogy zaklatott a lelke, és kell valaki, aki tanácsot adhat neki, valaki olyan, aki nem a közvetlen közelében él, és nem látja minden egyes lépését.
- Nos, de beszéljünk rólad. Igazán örülök a baráti látogatásodnak, de látom, hogy bánt valami. Beszélj csak nyugodtan, ha tudok, szívesen segítek.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale




Hozzászólások száma :
25

TémanyitásTéma: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Szer. Feb. 22, 2017 12:38 am


Magnus & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



Az eső nem zavar, sétálni mindig is szerettem és emlékszem az első időkben amikor parabatai-ok lettünk Aleccel, minden alkalommal leszidott amikor szakadó esőben bóklásztam a városban. Mintha meg tudnék fázni, ember, most komolyan. Jól esik sétálni főleg így a délutáni órákban, még csak el sem rejtőzök a mondénok szemei elől, egyedül a fegyvereim nem láthatják, egyébként nem fosztom meg őket csodás látványomtól.
A parkon átvágva pihenek ott egy kicsit, és magam sem tudom miért pont Magnus felé veszem az irányt. Talán mert az elmúlt hónapokban annyiszor kevertük őt is bajba, hogy már barátnak számít és a barátok meglátogatják egymást. Főleg ha az illető nem mellesleg Brooklyn főboszorkány mestere. És nem mellesleg a nem sógorom, mivel Alec szerelme. Örülök neki hogy sikerült lerendezniük a dolgokat mert nem szívesen vertem volna meg Magnust de az angyalra mondom, megtettem volna ha fájdalmat okoz neki.
- Legyél is az, és ha elengeded vagy bántod akkor számíthatsz arra is hogy alaposan megverlek és nem érdekelnek a követelmények. Tudod hogy Alec az egyik legfontosabb dolog az életemben... - teszem hozzá fenyegetően, és a nemzetközileg ismert "látlak" mozdulatot csinálom, de mosolygok is mellé. Tudom hogy nem lesz olyan barom még egyszer de hát sosem lehet tudni és nem árt a biztonság.
- Furcsa egy kicsit, de jó boldognak látni titeket együtt - jegyzem meg ahogy elhelyezkedek a kanapén és a forró bögrét szorongatom. Kávé, szeretem a kávét. Hatása bár nem sok van, az íze mégis jó, és meg van a látszat hogy plusz energiát vittem be a szervezetembe. Elmerengek ahogy elnyúlok a kanapén kényelmesen, persze cipő nélkül, azt lerúgom, ne koszoljak össze semmit, de hát Magnus boszorkány, csak tud takarító bűbájokat is.
- Látod? Mi a fene, a végén még kiismersz - dünnyögöm magamban.
- Az a helyzet hogy kérdeznék inkább. Ugye az elmúlt hónapokban elég sok minden történt, és került belém némi mennyei tűz. Igaz, hogy Clary kivonta belőlem és Dicsőségbe zárta de... úgy érzem maradt még bennem és néha... kicsap. Már próbálkozom hogy tudatosan hívjam elő de eddig még csak a kezem sikerült felmelegítenem. Ez már bennem marad vajon vagy el fog tűnni? - kérdezem, mert nem mondom egy kis mennyei tűz igen csak hasznos lenne a démonok elleni harcban, bár most azt is lekopogom hogy unalmasan telnek a napjaink, ráérünk tervezni a jövőnket ami jó... csak fogalmam sincs mi a fenét akarok csinálni.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTéma: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   

Vissza az elejére Go down
 

I'm just don't know... - Magnus & Jace

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Jace Herondale

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: Magnus Bane lakása - Brooklyn-