Árnyvadászok

Minden attól függ, honnan nézed. Az egyik ember fényt lát, a másik sötétséget.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

Latest topics
by Chloe Salzburg Kedd Aug. 14, 2018 6:58 pm

by Aedion Ancarth Kedd Aug. 14, 2018 1:27 pm

by Aedion Ancarth Szer. Aug. 08, 2018 2:56 pm

by Liona Bianca di Canio Kedd Aug. 07, 2018 12:28 pm

by Tatyana Beherovsk Hétf. Júl. 30, 2018 10:56 pm

by Zyra Rockwood Vas. Júl. 29, 2018 3:03 pm


by Noel Dessauge Pént. Júl. 27, 2018 9:37 pm

A hónap reagolói
Dorothea Coldstone
 
Aedion Ancarth
 
Liona Bianca di Canio
 
Chloe Salzburg
 
Kouji Asashima
 
Statisztika
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Music box

Share | 
 

 I'm just don't know... - Magnus & Jace

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
115

TémanyitásTárgy: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Hétf. Jan. 30, 2017 9:19 pm


Magnus & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



Nyugtalanul járom az Intézet termeit, még a gyakorló teremben sincs igazán nyugodalmam, úgyhogy némi fegyverrel kilépek a mondén világba, hogy csak úgy szabadon bóklásszak a városban. Többnyire sikerül elvegyülnöm, kevesen néznek utánam, csak egy fekete ruhákba öltözött, szőke hajú srácot látnak. Bár nem tagadom, vagyok annyira egoista hogy tudjam, valójában a látvány, amit látnak elég kellemes. Ez enyhe félmosolyt csal az ajkaimra ahogy az egyik pékségnél megállok, és a kínálatot alaposan szemügyre véve szerzek egy gigantikus szendvicset, és átvágok egy kis parkon, gondosan elkerülve a kis tavat és tollas.
Letelepszem az egyik padra, amíg elfogyasztom a szendvicset, és hátradőlve elgondolkozom egy kicsit. Milyen messzire sodort az élet, és mennyi mindennel kellett megküzdenünk az elmúlt... nem is tudom, éveknek tűnik. Pedig nem volt annyi. Mégis.. megdörzsölöm az arcom, és már tudom hová fogok menni. Ilyenkor csak egy helyre mehetek, ahol választ remélek. Magnushoz.
Boszorkánymester, és a helyzethez mérten kedvelem is, végül is Alec szerelme, és mivel ő fontosabb nekem mint saját magam, kénytelen vagyok elfogadni a választását is. Nem esik igazán nehezemre, mert Magnus valóban elbűvölő a maga módján. Az sem zavar, hogy elered az eső és félig elázva érkezek meg, felcsengetek, és egyszerűen kiszolgálom magam, azzal hogy felsétálok a lépcsőn és a lakás előtt támaszkodom meg a falnak. Várom hogy kinyissa az ajtót és mikor ez megtörténik, máris elmosolyodom.
- Magnus... micsoda öröm. Bejöhetek? - azzal már lépek is felé hogy eszébe ne jusson rám csukni az ajtót, ahogy szokása olykor ha nem aludta ki magát vagy ha éppen Miaut keresi.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Magnus Bane


avatar


Hozzászólások száma :
46
Age :
843

TémanyitásTárgy: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Kedd Jan. 31, 2017 1:44 pm



Nem az igazságra van szükségünk, azt ismerjük magunk is, és nem tudunk mit kezdeni vele - vigasz kellene nekünk és segítség.
- Nos, már bejöttél –elmosolyodva megcsóválom a fejem, ahogy a figyelem belépni a szőke nephilimet. Mintha csak otthon lenne. Ahogy pörögtek az események, természetessé vált, hogy a lakásomban egymás sarkát tapossák az Angyal gyermekei. Tulajdonképpen már nem is zavar a dolog.  Volt idő mikor azt mondtam, soha semmi közöm nem lesz hozzájuk, most mégis egy Lightwood a kedvesem, és a barátait is megszerettem, mindannyian szerethetőek a maguk furcsa módján. Felfigyelek rá, hogy a ruhája csurom vizes, biztosan gyalog jött idáig Manhattanből. Mosolyogva megcsóválom a fejem, ha rá nézek, sokszor jut eszembe az elődje William Herondale… néha az az érzésem, hogy ő született újjá a szőke fiú személyében annyira hasonlítanak. Csak ő lett volna ilyen bolond, hogy ilyen időben át sétáljon a fél városon csak, hogy beszélhessen velem. Intek egyet, a fürdőszobából kilebeg egy vastag törölköző és a fején landol.
- Először szárítsd, meg magad aztán mesélj, mi szél fújt erre!
Egy újabb intéssel működésre bírom a kávégépet a konyhában, jobb, ha iszik is valami meleget mielőtt megfázik itt nekem. Az arckifejezéséből arra következtetek, hogy valami nagyon nincsen rendben, és tanácsért jött ide. El is hiszem, hogy úgy érzi minden a feje tetején áll, hosszú volt az elmúlt néhány hónap, és borzasztóan sok minden történt. Több, mint amit ilyen fiatalokra rá lehetne róni, még akkor is, ha ők erre születtek. Minden mellett ő mégiscsak fiatal felnőttek, akik a helyüket keresik a világban, szerelmesek lesznek és csalódnak, nevetnek és sírnak. Ezek a fiatal emberek mégis annyi mindenen mentek keresztül, amitől bárki melankolikus, és fáradt lenne. Nem gondoltam volna, hogy még egyszer részese leszek egy ilyen háborúnak, és mégis végig segítettem őket, folyamatosan félve attól, hogy valamelyikőjük komolyan megsérül, vagy ne adja, isten meghal. Most már tudom jól, nem bírtam volna ki ha bajuk esik, ahogy azt sem bírom elnézni ha szomorúak és levertek. Ahogy leül a kanapéra a kezébe nyomom a forró kávét, majd leülök vele szembe.
- Na, mesélj, miben segíthetek? –mosolygok-


A hozzászólást Magnus Bane összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 24, 2017 12:58 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
115

TémanyitásTárgy: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Szer. Feb. 01, 2017 5:58 pm


Magnus & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



Türelmetlenül ácsorgok amíg ajtót nyit, és végül is kiszolgálom magam belépek, a mindig változó lakásába. Tulajdonképpen fáj beismernem még saját magamnak is, hogy legtöbbször jó ízléssel rendezi be a lakását, ami jóval nagyobb mint amilyennek látszik, és most is körülpillantok a helységben. Pillantásom a furcsa fehér cicát keresi, aki isten tudja mi okból nem szökött még el Magnustól.
Ahogy bámészkodok, nem veszem észre a támadást, csak amikor már a fejemre huppan a törülköző. Felmorranok, de nekiállok megtörölni magam, leginkább a hajam, a ruhám majd megszárad. Mivel bőr, nagyjából le tudom róla törölni a vizet és a kandalló mellé telepszem ahol száradhatok is egy kicsit. Alaposan végigtörlöm magam aztán kiterítem az anyagot a tűz mellé valami céleszközre, hogy száradhasson.
- Valószínű valami északi szél, mert elég hideg volt ami azt illeti - bár nem mondom hogy fáztam, mert van melegen tartó rúnám, de attól még nem is esik rosszul a tűz melege. Beleborzolok szőke hajam, hadd száradjon az is és hátradőlök a kanapén. Isteneien közel van a tűzhöz, és meleghez.
- Csak gondoltam, barátilag meglátogatlak. Nincs sehol se maradásom, és amúgy is akartam veled beszélni. Köszönöm - veszem el a forró bögrét és köré fonom az ujjaim. Átmelegít, bár mostanában folyton égek. Belső tűzzel, ami nem tetszik.
- Szóval, most teljesen rendben vagytok Aleccel, ugye? Ne kelljen megbánnom hogy helyre ráztam azt a bolond fejét - érdeklődök enyhe mosollyal, az én életem végre rendjén van, ha Alecé is, akkor nyugodtan vágok neki bárminek, ami jöhet még.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Magnus Bane


avatar


Hozzászólások száma :
46
Age :
843

TémanyitásTárgy: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Vas. Feb. 05, 2017 10:48 pm



Jace & Magnus ©️
Nem az igazságra van szükségünk, azt ismerjük magunk is, és nem tudunk mit kezdeni vele - vigasz kellene nekünk és segítség.
Nem ér váratlanul a kérdés, hogy mi is a helyzet mostanában közöttünk Aleccel. Természetes, hogy aggódik a parabataia miatt, és ami azt illeti megértem az aggodalmát. Hirtelen és csúnyán szakítottam, csak mert én marha azt hittem így lesz a legjobb. Nem gondoltam bele, nem képzeltem magam Alec helyébe, akinek amúgy is rengeteg gondja volt, és az hogy én is „lemondtam róla” még jobban kirántotta a lába alól a talajt. Persze tudom nagyon jól, Jacenek nem hazudhatok, de nem is akarok. Nincs abban semmi szégyellni való, hogy egy hosszabb különlét után, ingatag lábakon áll a kapcsolatunk. De hiszek benne, hogy rendbe jöhetünk. Szerencsénkre a barátaink, nagyon támogatóak, erről tanúskodik a szőke fiú kérdése is. Tényleg törődik Aleccel, és csak neki akar jót. Egy pillanatra átfut a fejemen a gondolat, hogy vajon mit szólnának az őseik, William és Gabriel, akik legendásan nem jöttek ki jól egymással, ha tudnák, hogy a leszármazottaik parabataiok lettek. Will valószínűleg jót mosolyogna, míg Gabriel mérgelődik.
- Nos, azt mondhatom, hogy lassan de biztosan haladunk afelé, hogy minden rendben legyen. Az én részemről most már hosszú távra tervezek, legyek örökre átkozott, ha még egyszer elengedem. –elmosolyodom, mert én magam is érzem, mennyire komolyan gondolom ezeket a szavakat. – Szóval nem kell megbánnod semmit. Ha minden jól alakul, még nagyon nagyon sokáig együtt leszünk.
Ennyivel én lezártnak is tekintem a mondandómat, úgy hiszem ebben benne volt minden, amit mondhattam. Alexander valóban többet jelent nekem, mint eddig bárki, és soha többé nem kockáztatnám, azt hogy elveszítem. Én sem viseltem jól a külön töltött időt, és nem akarom újra át élni a hiánya okozta rémes érzést még sokáig. Figyelem, ahogy a szőke hajú fiú, emésztgeti a hallottakat, közben félig-meddig már a saját mondanóját fogalmazza. Sokkal jobban is érdekel, hogy vajon mi késztette rá, hogy ilyen időben elgyalogoljon az Intézetből idáig. Én is forgatom magamban a szavait, és arra jutok, hogy valószínűleg az elmúlt néhány hónap, és a háború nagy hatást tett rá, kicsit talán túl nagyot is. Az, hogy nincs sehol maradása legalább is azt sugallja számomra, hogy zaklatott a lelke, és kell valaki, aki tanácsot adhat neki, valaki olyan, aki nem a közvetlen közelében él, és nem látja minden egyes lépését.
- Nos, de beszéljünk rólad. Igazán örülök a baráti látogatásodnak, de látom, hogy bánt valami. Beszélj csak nyugodtan, ha tudok, szívesen segítek.


A hozzászólást Magnus Bane összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 24, 2017 12:59 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
115

TémanyitásTárgy: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Szer. Feb. 22, 2017 12:38 am


Magnus & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



Az eső nem zavar, sétálni mindig is szerettem és emlékszem az első időkben amikor parabatai-ok lettünk Aleccel, minden alkalommal leszidott amikor szakadó esőben bóklásztam a városban. Mintha meg tudnék fázni, ember, most komolyan. Jól esik sétálni főleg így a délutáni órákban, még csak el sem rejtőzök a mondénok szemei elől, egyedül a fegyvereim nem láthatják, egyébként nem fosztom meg őket csodás látványomtól.
A parkon átvágva pihenek ott egy kicsit, és magam sem tudom miért pont Magnus felé veszem az irányt. Talán mert az elmúlt hónapokban annyiszor kevertük őt is bajba, hogy már barátnak számít és a barátok meglátogatják egymást. Főleg ha az illető nem mellesleg Brooklyn főboszorkány mestere. És nem mellesleg a nem sógorom, mivel Alec szerelme. Örülök neki hogy sikerült lerendezniük a dolgokat mert nem szívesen vertem volna meg Magnust de az angyalra mondom, megtettem volna ha fájdalmat okoz neki.
- Legyél is az, és ha elengeded vagy bántod akkor számíthatsz arra is hogy alaposan megverlek és nem érdekelnek a követelmények. Tudod hogy Alec az egyik legfontosabb dolog az életemben... - teszem hozzá fenyegetően, és a nemzetközileg ismert "látlak" mozdulatot csinálom, de mosolygok is mellé. Tudom hogy nem lesz olyan barom még egyszer de hát sosem lehet tudni és nem árt a biztonság.
- Furcsa egy kicsit, de jó boldognak látni titeket együtt - jegyzem meg ahogy elhelyezkedek a kanapén és a forró bögrét szorongatom. Kávé, szeretem a kávét. Hatása bár nem sok van, az íze mégis jó, és meg van a látszat hogy plusz energiát vittem be a szervezetembe. Elmerengek ahogy elnyúlok a kanapén kényelmesen, persze cipő nélkül, azt lerúgom, ne koszoljak össze semmit, de hát Magnus boszorkány, csak tud takarító bűbájokat is.
- Látod? Mi a fene, a végén még kiismersz - dünnyögöm magamban.
- Az a helyzet hogy kérdeznék inkább. Ugye az elmúlt hónapokban elég sok minden történt, és került belém némi mennyei tűz. Igaz, hogy Clary kivonta belőlem és Dicsőségbe zárta de... úgy érzem maradt még bennem és néha... kicsap. Már próbálkozom hogy tudatosan hívjam elő de eddig még csak a kezem sikerült felmelegítenem. Ez már bennem marad vajon vagy el fog tűnni? - kérdezem, mert nem mondom egy kis mennyei tűz igen csak hasznos lenne a démonok elleni harcban, bár most azt is lekopogom hogy unalmasan telnek a napjaink, ráérünk tervezni a jövőnket ami jó... csak fogalmam sincs mi a fenét akarok csinálni.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Magnus Bane


avatar


Hozzászólások száma :
46
Age :
843

TémanyitásTárgy: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Szomb. Ápr. 15, 2017 9:12 pm



Jace & Magnus ©️
Egy pillanatra elgondolkozom, valahogy csak az utolsó mondatai jutottak el az agyamig. Az, hogy Aleccel újra boldogok vagyunk az már nem újdonság számomra, ahogy az sem hogy veréssel vagy épp kaktusszá változtatással fenyeget valaki, ha megbántom, vagy újra elhagyom. Ami természetesen eszemben sincs. De most Jace-re kell koncentrálnom, elmosolyodom, ahogy valóban meglátok egy másfajta fényt is a szemében a szokásos szilaj csillogás mellett is. Intek egyet, a polcról a kezembe lebeg egy könyv, felcsapom a tartalomjegyzéknél.
- Szóval azt mondod, úgy érzed maradt benned még egy kevés mennyei tűz. –elkezdek lapozgatni- Bingó meg is van –mosolygok, egy pillanatig követem a kezemmel a sorokat majd felnézek rá-, Nos, itt azt mondják, hogy eddig csak egyetlen ilyen árnyvadászról tudnak az egész történelmetek során, aki maga Jonathan Shadowhunter volt, akitől mindannyian leszármaztok. Ő még magától Razieltől kapta az erejét, így jutott neki a tűzből. –félre teszem a könyvet- Ha jól sejtem, ő tudta használni így te is megtanulhatod. Nem mondom, hogy egyszerű lesz, de megoldjuk.
Ahogy látom az arcán, hogy egy egészen kicsit megnyugodott én is megnyugszom. Nem szeretek úgy elengedni senkit sem, hogy nem tudok segíteni rajta, ez pedig nagyon is komoly gond. Baja is eshet, ha nem tudja, hogyan irányítsa, esetleg valaki olyannak esik bántani fog valaki, aki fontos neki.
- Azt hiszem, segíthetek abban, hogy megtanuld használni. Ha jól sejtem ez valami olyasmi lehet, mint a varázslat, benned él. Na, várj csak meg kérlek, felhívok valakit.
A kezembe lebegtetem a telefont, pár pillanatig pötyögök, majd a fülemhez tartom. Hallgatom a tárcsahangot, és amikor felveszik, bele szólok spanyolul. Madridban, ahol felnőttem van egy nagyon kedves idős boszorkánymester barátom, vagy őt szoktam felhívni, ha valamiben nem vagyok biztos, vagy a bátyámat Mistet de őt most nem akarom zavarni. Mikor felveszi, bele szólok spanyolul, néhány percig beszélgetünk, majd mosolyogva leteszem, vissza fordulok Jace felé.
- Na, szóval… egy barátom egy percen belül átküld egy kéziratot e-mailben, amiben benne van, hogy hogyan fejlesztheted ezt a képességedet. Jól tippeltem, olyasmi, mint a varázslat, így én is segítetek, vagy ha én éppen nem érek, rá ott van Tessa is. Mit szólsz?
.



A hozzászólást Magnus Bane összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Nov. 16, 2017 12:45 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
115

TémanyitásTárgy: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Hétf. Ápr. 24, 2017 7:39 pm


Magnus & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



A kávésbögrét ölelve nézem a boszorkánymestert. Régebben eszembe sem jutott volna hogy együtt kávézzunk, még akkor sem ha effektíve nem gonoszról van szó, de úgy tűnik mostanában minden fejre állt, és a mi generációnk már nem szigetelődik el olyan mélyen mint a szüleinké. Már nem minden alvilági gonosz automatikusan, felismertük bennük hogy ők is emberek. Ez valahol nagyon jó, legalábbis jó irányba viszi el az árnyvadászok nézeteit, hiszen már van szavunk, és ha mi kiállunk valami mellett az érdekes, hála annak amiket tettünk. Pislogok egyet ahogy egy könyv landol a férfi keze ügyében.
- Nálad minden ilyen egyszerű? Mindenre van egy könyved, semmi kutatómunka, meg könyvtár? - kérdezem kissé piszkálóan, de ez már csak a saját stílusomból adódik, mert igazából örülök hogyha segít csak hát nem adhatom alább, fontos ám az imidzs. A könyv felé hajolok hogy én is lássam amit ő lát, és szemügyre veszem a szöveg melletti rajzolatot, aki az ősünket volt hivatott ábrázolni Johnatont.
- Honnan tudsz te ennyit a mi teremtéstörténetünkről? Talán ismerted magát Johnaton is? - kérdezem ahogy hátradőlök, de már azon kattog az agyam amit mondott. Megtanulható, ez remek hír, és tudom magamról hogy meg is fogom tudni tanulni, ha akarom.
- Segíthetsz benne, de ugye tudod hogy az idő javarészében az agyadra fogok menni? Valószínűleg nem szándékosan de ismersz már milyen elbűvölő társaság tudok lenni - vigyorodom el szélesen amíg telefonál, bele iszom a kávámba. Hátrasimítom a hajam, már félig száraz. Csodás lesz megint elázni haza felé, de hát ez a legkevesebb. Voltaképpen szeretem is az esőt.
- Csak tessék, te vagy itthon - mormoltam ahogy telefonált és kényelembe helyeztem magam a kanapén, elnyúlva, szigorúan lelógatva a cipőm hogy ne koszoljam össze a bútort.
- Remek. Elvihetem majd magammal elolvasni? Csak hogy ha jövök gyakorolni, ne legyek teljesen felkészületlen meg ilyesmi - kérdezem hiszen azon túl hogy muszáj megtanulnom kezelni ezt az erőt, érdekel is hogy mi van mögötte. Szeretem megérteni a dolgokat, amik velem történnek, vagy a körülöttem élőkkel. És ennek a végére kell járni főleg Clary miatt.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Magnus Bane


avatar


Hozzászólások száma :
46
Age :
843

TémanyitásTárgy: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Csüt. Nov. 16, 2017 12:52 am



Jace & Magnus ©️
Mielőtt magamhoz intem a könyvet, rendesen megnézem magamnak a kanapémon kucorgó árnyvadászt. Örülök, hogy így otthon érzi magát, sosem hittem volna, hogy valaha még egy Herondale fogja koptatni a kanapémat. De annyira megszerettem őket, hogy már nem tudok nemet mondani, bármit is kérnek, és ez nem csak Alecre vonatkozik.
- Igen nálam minden ilyen egyszerű. –nevetek. – Tudod éppen elég időm volt gyűjtögetni a könyveket.
Oda tolom az orra alá a vaskos kötetet, hogy ő is tanulmányozhassa. Hogy ilyen közel vagyok hozzá, szinte érzem a bensőjében munkálkodó tüzet, és kifejezetten kellemetlen érzés. Mivel félig démon vagyok, az angyali tűz égeti a bőröm, így kicsit távolabb kell, húzódjak. Szerencsére épp eléggé el van merülve a lapok tanulmányozásában, így nem veszi észre feszengésemet. Nem a személyének szól, félre értés ne essék, én is látom benne ugyan azt, mint amit Alexander, és nagyon kedvelem is. Tessa szerint Willre hasonlít, szerintem pedig mindkettejükre. Éppen ezért érzem úgy, hogy tartozom neki ennyivel.
- Na azért ne sérts meg, nem vagyok ennyire öreg. Csak végig kísértem néhány generáció felnövekedését. Egyébként pedig Alec mesélt róla –mosolygok- Én meg utána néztem.
Elmosolyodom, ahogy telefonálok apró köröket járok a nappaliban, abban a reményben, hogy Catarina tud segíteni. És persze hogy tud, ki más, ha nem ő. Egy pillanat múlva pittyen a gépem, jelezve, hogy megérkezett az e-mail, és leteszem a telefont.
- Ohhh, tudom, hogy milyen elbűvölő társaság tudsz lenni, de ne aggódj a felmenőd már megedzett! Hiszed vagy sem, sokkal rosszabb volt, mint te.
Végig nézek a könyveken, hogy van-e valami, amit még elvihet, és végül úgy döntök, kinyomtatom az elküldött kéziratot is. Oda lépek a polchoz, leveszek róla még egy vékonyabb könyvet, ami az angyalokról szól, és oda stócolom neki az asztalra.
- Ha gondolod ezeket is át olvashatod. A számomat tudod, akkor jössz amikor csak akarsz! –mosolygok-
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
115

TémanyitásTárgy: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   Csüt. Jan. 18, 2018 9:17 pm


   
Magnus & Jace

   
"Pokolra szállni könnyű "

   

   

   
Elkényelmesedek itt, mintha teljesen természetes lenne hogy néha beugrom ide, csövelek egy kicsit itt vagy a fotelben aztán megyek is vissza az intézetbe és démonokra vadászni. Micsoda remek tervek, szóval jobb nekem itt jelenleg a kanapé kényelmében, ahol még száraz törülköző is repült a fejemre.
Magnusról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem hogy nem lenne gondoskodó, és éppenséggel ha épp nem durcás óvodás Aleccel szemben, akkor nagyon is értelmes és érdekes személy tud lenni, az ilyenből pedig kevés van.
- Te szereted az esőt? - kérdezem hirtelen, ahogy válaszol, és a tűzről inkább ráemelem a pillantásom. Olvasztott arany szemeim méregetik.
- Éppen elég. Most éppen mit is mondassz hány éves vagy? Hatszáz? - vigyorodok el, hiszen ő nem mondja meg a korát, és mindig ferdít. Hol háromszáz hol nyolcszáz amit mond, és valahol viccesnek találom. Olyan tipikusan rá jellemző, de engem nem érdekel, amíg Alecet szereti és amíg a barátomnak nevezhetem, addig a kor a legutolsó amin lovagolni fogok. A megjegyzésére csak elvigyorodom.
- A te vastag csillámos bőrődön át se jut egy sértés, nem aggódom. Pár generációt? Nem hinnám hogy ez mindennapos probléma lett volna, de... ez az egyik gondom. A másik hogy még a rúnáimmal sem boldogulok, mert van amikor önmagát aktiválja van amikor nem - sóhajtok fel és félig száraz hajamba simítok. Ez is egyfajta mellékhatása az angyali vérnek, amit még Valentine-nak köszönhetek, aki sosem volt az apám, és mégis felnevelt félig meddig. Furcsa kettőség ez.
- Nehéz elképzelni hogy rosszabb legyen nálam, de azt hiszem remekül kijöttem volna vele! Nem tudsz szellemet idézni? Megismerkednék vele - nevetek fel, de nem gondolom komolyan. Tessa is emlegetette nekem Willt akire hasonlítok, bár küllemileg inkább apámra szerencsére. Elmondása szerint Will olyan volt mint Alec csak az én temperamentumommal.
- Will tényleg ennyire hasonlított rám? Oké oké, mondtad, de... furcsa elképzelni hogy ez ilyen családi örökség ha nevezhetem így, de fogadni mernék hogy én jobb képű vagyok - teszem hozzá, és elveszem a könyvet a stóc tetejéről, megnézem és visszaejtem. Szereznem kell majd egy táskát is neki.
- Majd egy táskát is kérek, nem akarom eláztatni őket, kint meg szakad épp az égi áldás - és meg sem moccanok. Jólesően heverek itt, csak éppen az a veszély fenyeget hogy elalszom. Egy kis nyugalom a rohanó életemben olyan furcsa élmény, és mióta véget ért a háború nem is igazán találom a helyem.

 

   
♫ : Heathens || × || Megjegyzés: Szeretettel
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: I'm just don't know... - Magnus & Jace   

Vissza az elejére Go down
 

I'm just don't know... - Magnus & Jace

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Jace Herondale

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: Magnus Bane lakása - Brooklyn-