A Végzet Ereklyéi könyvsorozatra épülő frpg.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

új hozzászólások



by Dorothea Coldstone Yesterday at 9:12 pm


by Dorothea Coldstone Yesterday at 12:05 am

by Ruko Masashi Szer. Nov. 22, 2017 11:40 pm

by Marius Rowen Szer. Nov. 22, 2017 1:46 pm

A hónap reagolói
Pandora
 
Dorothea Coldstone
 
Caleb Blackarmour
 
Crag Marshall
 
Ruko Masashi
 
Norman Crosseria
 
Mark S. Crawley
 
Valerian King
 
Sammael
 
Deirdre C. Thuileann
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Music box

Share | 
 

 Little vampire - Vel & Richard

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Richard D. Reeves


avatar


Hozzászólások száma :
24

TémanyitásTárgy: Little vampire - Vel & Richard   Vas. Ápr. 23, 2017 9:50 pm

Velizarii... imádom a kölyköt, bár nagyon fiatal és csak pár éve van velünk, ennek ellenére igen hamar beilleszkedett közénk. Fogékony srác, nem volt vele különösebb gond sosem, bár ezt inkább a szerencsének tudom be, nem egyébnek.
Haragszom a beölelőjére, ez a kölyök sokkal többre érdemes mint amit eddig mutatott, és az, hogy ez rejtve maradt eddig, az a Nemzője hibája. Ultimátumot kapott, nem szarozok, amennyiben nem változtat a hozzáállásán, a fiút el fogom tőle venni. Az, hogy magát elcseszi, nem érdekel, de azt nem tűröm el, hogy valaki ezt a saját gyermekével is megtegye.
Most viszont Vel jelezte, találkozni szeretne velem, s mit akar tőlem, az hamarosan ki fog derülni, bár sejtésem az van.
Parist kivételesen megkértem, ha lehet, egy fél órát bírjon ki anélkül, hogy bátyját felpaprikázza annyira, nálam kössön ki menekülve, mert most klánügyekkel foglalkozom, és az nem mezei telefonbeszélgetés.
Akasháról tudom, magára zárta az ajtót is, hogy elejét vegye az egész csetepaténak, és ezt örömmel nyugtáztam.
A fiúra várok és nem azért mert késik, csupán előbb végeztem, így bőven ráérek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely


avatar


Hozzászólások száma :
18

TémanyitásTárgy: Re: Little vampire - Vel & Richard   Kedd Ápr. 25, 2017 1:16 am



Richard & Vel
Most csend van és hó és halál






Amíg éltem se szerettem túlságosan a korán kelést, ezen az sem változtatott sokat hogy meghaltam. Technikai értelemben élek, de a szívem már csak az elszívott vér miatt ver, és testem az idegen élet miatt működik. Nem vagyok benne biztos, hogy önként vállalkoztam volna erre, de az Élet megtanított arra, hogy megalkuvónak kell lenni, és mivel a Halál volt olyan kedves hogy harmadjára is keringőre invitált, ezúttal képen röhögtem. Még akkor is ha ez szemfogakkal, éjszakai élettel és Micah-val járt.
Nem félek a haláltól. Ám nem is sietek elébe. Nem vagyok gyáva.
Az életem emberként sem volt egyszerű, de volt életem, volt munkám és volt egy kapcsolatom is egy csodálatosan vakmerő lánnyal. Egy lánnyal, aki már nincs az élők között, és tudom jól hogy nem ellenem volt merénylet a halála, de mégis meghalt. Tartozom neki annyival hogy megbosszulom.
Három halált akarok. Hármat.
Összegyűjtöttem minden cikket és képi anyagot amit a hírek leadtak, és a kapcsolataimnak hála némi bennfentes infót is kaptam a rendőrségtől hogy kiket vádolnak a gyilkossággal. Mindent összerendeztem egy dossziéba, és azzal együtt indultam el a klánvezéremhez, akitől találkozót kértem.
Találkoztam már vele egy párszor, Micah formálisan be is mutatott neki amikor megharapott és felébredtem, és elmondták a legfőbb szabályokat is. Most pedig teljes valómban igyekszem felé, fekete nadrágban amin különféle csatok vannak, negyvenkettes acélbetétes bakancsban és egy áttetsztő neccpólóban, amire a rend és elegancia kedvéért egy fekete inget húztam és begomboltam a felső két gomb kivételével. Nem fogok másnak látszani, mint ami vagyok. Vörös hajam csak úgy ragyog, amolyan felkiáltójelként, és az erős sminkről sem mondtam le. Nem akarok másnak látszani mint ami vagyok, és a megadott hely előtt megállok. Karomon enyhe zajt csapnak a karkötők ahogy kopogok, és a karom gyűrűm is erősíti a szerelésem. Nyakamból nem maradt el a nyakörvem, ami veszélyessé tesz. Ilyen kinézettel? Ugyan már, egy szado-mazo pornómagazinból is kiléphettem volna. Ha megszólal, belépek.
- Jó estét, Richard. Köszönöm hogy időt szakítassz rám, nem is akarlak sokáig feltartani, szóval mondanám is amit szeretnék, rendben? - pillantok rá macskazöld szemeimmel. Tudom hogy egy klán élete bonyolult, és azt is hogy az éjszaka nem végtelen, és mellesleg én is rühellem ha rabolják az időmet, így igyekszem én sem rabolni másokét.
- Tulajdonképpen egy engedélyért jöttem. Micah-val már negebszéltem, de tudom hogy a klán területén nem szabad ártatlanokat ölni semmilyen esetben. Viszont van itt három alak, akiket meg fogok ölni a vérbosszú nevében. Elvettek tőlem valakit, aki fontos volt nekem, és mellesleg három másik gyilkosság van a rovásukon. A rendőrség tehetetlen, de én nem. Azt szeretném ha megengednéd hogy levadásszam ezt a három férget - nyitom ki a dossziémat és teszek ki három fényképet. Mindhárom a helyi yard dokumentációjában származik. Amíg beszélek végig az arcát nézem, nyíltan. Akkor fordulok el, amikor kiteszem a lapokat, és melléjük egy női fényképet, egy ravatalról, és egy gyönyörű lányról. Ő volt Nyxia.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Richard D. Reeves


avatar


Hozzászólások száma :
24

TémanyitásTárgy: Re: Little vampire - Vel & Richard   Pént. Ápr. 28, 2017 10:39 pm

Ráérősen helyezem magam kényelembe az asztal egyik oldalán, vele szemben gondosan oda van készítve egy másik ülőalkalmatosság. Legyen bármilyen fiatal az, aki felkeres, egyikőjüket sem veszem félvállról, egyenrangú partnerként kezelem, és ez így van Vel esetében is.
A kopogásra kiszólok, türelmesen várom meg, hogy belépjen. A kinézete egy cseppet sem érdekel, azaz nem zavar, felőlem mindenki úgy öltözik, ahogyan akar.
Extravagáns fiú, és a megjelenése az végül is egyfajta megnyilvánulás, önkifejezési forma. Neki ez tetszik, viselje csak, cseppet sem lóg ki a mai fiatalok sorából, láttam ettől extrémebbet is. Igazán ha belegondolok, neki még jól is áll.
-Jó estét, Vel, gyere csak, ülj le. Miben segíthetek?
Látom a dossziét a kezében, így tudom, hogy valamit kérni szeretne, és megkönnyítem a dolgát, ne kelljen már felesleges köröket futnia. Attól, mert nem éltes korú, még lehet olyan problémája, amit egyedül nem tud megoldani, és mivel a klánom tagja, rá is ugyanúgy figyelek, mint a többiekre.
Végighallgatom a mondandóját, a végén pedig egy vigyor ül ki az arcomra.
-Ha jól értem, ártatlannak nevezed azokat, akik gyilkoltak? Nem, Vel, ők nem ártatlanok. A dühödet megértem, de forró fejjel cselekedni, vérbosszút esküdni ily módon nem lehet.
Átveszem a képeket és tüzetesen megnézem. Nagyon fiatal lány szerepel rajta, a szerelem pedig nagy úr, ezt elismerem. S bár Vel emberként veszítette el őt, nem fogok nemet mondania kérésére, és nem azért, mert eltekintek a hatalommal való visszaéléstől. Végigfutom a dokumentumokat rezzenéstelen arccal, csak utána szólalok meg.
-Tudod, amikor emberként csapás ér, és egy más létformában akarunk revansot venni érte, az azt jelenti, hogy visszaélünk azzal, amit kaptunk. Még akkor is, ha azoknak, akik ezt elkövették, több is van a rovásukon.
Komolyan pillantok fel a képekről, egyenesen a fiú szemébe. Nem a területemen lennének, azonnal le kellene állítanom őt, ám itt vannak, így egészen más a történet. Itt mi tartunk rendet, még akkor is, ha más fajbeliekről van is szó.
-Az a szerencséd, hogy gyűlölöm azokat, akik ártatlan lelkeket gyilkolnak kedvtelésből. Az a szerencséd, hogy Manhattan utcáit koptatják. Ám nem egyedül mész, és nem egyedül hajtod végre az akciót. Kapsz magad mellé két idősebb vámpírt, és úgy intézd, hogy
ne legyen galiba. Ugye érthető voltam?

Az engedélyt megadtam, és azt is tudom, kik mennek a fiúval. Bérgyilkosok voltak, bárkit leszednek és tüntetnek el nyom nélkül. Mivel Vel nem járatos ebben, ezért rendelem őket mellé, így legalább tanul is, még ha ebből nem is csinálunk rendszert.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely


avatar


Hozzászólások száma :
18

TémanyitásTárgy: Re: Little vampire - Vel & Richard   Kedd Május 02, 2017 11:51 pm



Richard & Vel
Most csend van és hó és halál






Kényelmes tempóban érek oda Rchard irodájához, ahol fogadni szokta az embereket, akik időpontot kérnek, hogy valamit megvitassanak vele. A kopogás után benyitok, és le is telepszem vele szemben az egyik kényelmes fotelbe, ami kellemesen süpped be alattam, pedig nem vagyok nehéz, olyan átlagos a felépítésem, nem vagyok túlságosan izmos, de most már nem is ebben rejlik az erőm.
Figyelem a velem szemben ülő vámpírt, ősöreg és mégis... mintha csak harminc éves lenne, de mégis árad belőle valamiféle erő, amitől tisztelet ébred az emberben. Bennem is, tegezem őt, de a szavak mit sem számítanak, a tiszteletet érezni kell, és érezheti hogy bennem megvan ez felé. A kort, a tudást, a hatalmat és a Vezért tisztelem benne.
- Köszönöm. Nem szeretnélek sokáig zavarni - ismétlem meg magam és elő is adom a jövetelem célját. Tárgyilagosan, de nem szemtelenül vagy követelőzve de azért érezhető az elfojtott indulat, de nem akarom hogy azt érezze, neki szól, mert nem. Ennek a három mocsoknak szól, akik megölték Nyxiát és még mindig élnek. Ha rajtam múlik, ez nem sokáig lesz már így. Meg fogom őket ölni.
- Nem ártatlanok, nem ezt a szót kerestem hanem... civilek. Igen ezt akartam mondani - javítom ki magam, hiszen elsőre nem találtam ezt a kifejezést, de ez is mutatja hogy azért nem vagyok teljesen nyugodt és kiegyensúlyozott, bár a vámpír apám szerint meglepően jól kezelem azt, ami vagyok. Már csak kivételesen ritkán támadok másokra és a vérszag sem indít be azonnal, ha gyorsan el tudok tűnni onnan. Ha nem, hát akkor még igen, de van még pár tanuló évem, és csak ötször rendeztem igazi ámokfutást. Micah szerint a végletek embere - vámpírja vagyok.
- Miért nem lehet Richard? Elvettek tőlem valakit, aki szerettem, aki fontos volt nekem, és még mindig élnek. Nem gondolom azt, hogy forró fejjel cselekednék, mert akkor már széttéptem volna őket első adandó alkalommal, és nem jöttem volna hozzád - kérdezek vissza, hogy miért gondolja így. Egyszerűen csak érdekel mit mond, de remélem nem fog elutasítani, mert nem szívesen töltenék éveket büntetésben, de természetesen vállalni fogom a tetteimért a következményeket is ha úgy adódik, nem szoktam megfutamodni gyáván.
- Lehet hogy visszaélek ezzel, de nem tudok elsiklani felette és ülni ölbe tett kézzel, mintha mi sem történt volna. Ha ettől rossz vámpír leszek, hát az leszek de kell a megnyugvás hogy bár Nyx meghalt, de utána küldtem a gyilkosait is - nézek rá komolyan, macskás zöld szemeim végigfutnak a markáns arcán. Próbálok bármi is leolvasni róla, amit láttatni enged. Nem vádolom, és nem üvöltök vele, egyszerűen csak nem értek vele egyet jelenleg.
- Szerencse ez, vagy szerencsétlenség? Nézőpont kérdése, de ez tökéletesen megfelel nekem, köszönöm. Kérlek mondd meg ki az a két vámpír hogy tudjak velük egyeztetni a részleteket illetően - pillantok fel enyhe mosollyal a szemeibe. Mehetnék egyedül is, de azt hamar megtudná, és jobban szeretem elkerülni a bajt ha lehet. Nem mondom hogy nem öltem még embert soha, de nem fogom beismerni. Az ember sok mindenre hajlandó a túlélése érdekében, és én élni akartam.

note | music |

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Richard D. Reeves


avatar


Hozzászólások száma :
24

TémanyitásTárgy: Re: Little vampire - Vel & Richard   Pént. Május 26, 2017 8:01 pm

Vel - Richard

Volt már, hogy meggyanúsítottak azzal, nem tudom elviselni a fiatalokat magam körül, bár bevallom alaposan rá is játszottam mindig. Az igazat megvallva nagyon is kedvelem őket, a társaságukat, a szertelenségüket, ahogy szó szerint kikelve a tojásból felcseperednek, és hatalmas fejlődésen mennek keresztül.
Vel még szinte újszülött, és tudom, meg kell szoknia az új létformát, de szépen halad, persze az emberi megszokásokat, érzéseket levetkőzni nem mostanában fogja. Az, hogy extrém külsővel járkál egy cseppet sem érdekel, ha neki így jó, egészségére. Legalább jól áll neki.
A feleletén elmosolyodok, apróság, és mégis milyen fontos dolog.
-Erre milyen választ vársz? Tiszta szerencse és örülök neki, vagy esetleg rá se ránts, nem rohanok sehová?
Komoly ábrázattal pillantok Velre, sem az, sem a hanghordozásom nem árulja el, hogy viccelődök. Valószínű, ha nem érek rá ilyesmire, akkor eleve be sem invitálom. Majd megtanulja, de jelenleg jól szórakozom a szabadkozásán.
-A faji hovatartozás senkit nem mentesít semmi alól. Viszont legközelebb figyelj arra, mit mondasz, mert erősen félreérthető volt, és így kapásból ellentmondasz magadnak. Miért is akarnál általad ártatlannak tartott alakokat kiiktatni? Rád jött a hoppáré? Érted már?
Rávilágítok a hibára, miért kell alaposan meggondolni, miként fogalmazunk, mit mondunk, hogy ne okozzon a későbbiekben problémát. Vel fiatal, így ezt elnézem neki, egy pár év múlva már nem fogom.
-Pont most mondtad ki saját magad. TŐLED elvettek valamit. Tudod hányan lennének a földön ha ilyen indíttatásból cselekednénk? Meglepődnél rajta. Önös érdek, Velizarii, ezt úgy nevezik. Ha úgy indítottál volna, hogy ezek a halandók embereket ölnek holmi kedvtelésből és szeretnéd ezt megfékezni, máris más lenne a helyzet. Az, hogy utána hozzáteszed, nem mellesleg a szerelmedet is megölték, ő is az áldozatok között volt, még mindig másként hangzik, mint az, hogy úgy kezded, mert tőled elvettek valamit. Ez lehet, nem azonnali bosszú, de ettől függetlenül forró fejű döntés.
Türelmesen magyarázom el, miért nem álla meg a helyét az az indok amivel felhozakodott, és miként tudja a maga javára fordítani az ilyen kezdeményezéseket, mielőtt az első mondatával el is bukja. Az a szerencséje, hogy én végighallgatom, mert ismerek olyan vámpírt, aki ott félbe is szakította volna és kiküldi.
-Velizarii, itt állj. Nem azzal van a probléma, hogy gyilkosokat akarsz eltüntetni. Rossz vámpír és igen rövid létű azért leszel ezzel a felfogással, mert mész a fejed után, és csak és kizárólag a saját érdekeid vezérelnek. Ez egy darabig működik, aláírom, de nem túl sokáig, nem éred el az ezret, mert más vámpírok fogják azt mondani, hogy ebből elég.
Megcsóválom a fejemet, úgy tűnik, még mindig nem érti, mi volt a baj mind a bejelentésével, mind az elgondolásával. Muszáj felvilágosítanom arról, hogy ha mindig így gondolkodik, azaz továbbra is, nem lesz hosszú a léte köztünk. Most még ifjú, hajtja a vére, és remélem, hogy ki fogja nőni, ahogy tapasztaltabb lesz.
-Számodra szerencse, mert ha csak és kizárólag a szeretted élete száradna a lelkükön, nem támogatnálak. Szerencse, mert a férgesét mi is irtjuk, azonban saját magunk közül. Nem ítélkezhetünk a halandók felett azért, mert erőnkből és képességeinkből fakadóan megtehetjük. Ezt értsd meg. Akasha lesz az egyik, ő majd elárulja, ki a másik. Legyen meglepetés.
Mindent tudok a srácról, mégsem hozok fel semmit sem vele kapcsolatban, ha majd akarja, elmondja, de közeleg az idő. Engedem az akcióját, mert ha most nemet mondok, saját szakállára indul meg, tudom jól, és akkor nagyobb bajt csinál mint hasznot. Hogy nem árultam el neki a másik segítségét, nem véletlen. Elég ha akkor szembesül vele, én magam leszek az.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Velizarii O'Reely


avatar


Hozzászólások száma :
18

TémanyitásTárgy: Re: Little vampire - Vel & Richard   Szomb. Júl. 01, 2017 3:18 pm



Richard & Vel
Most csend van és hó és halál






Nem tűnik olyannak, aki bármit is ok nélkül tesz, és biztos vagyok benne hogy van elég más dolga is, mint alig megszületett vámpírok dolgaival foglalkozzon, de Micah-n már túljutottam és akármilyen személy is, az apámnak mondja magát, vagy legalábbis teremtőmnek. Nem egy tízpontos választás, és nem lesz az év apukája sem, de az alapvető dolgokra megtanított, és a többit meg felszedem én magamtól is. Életben akarok maradni, bármibe is kerüljön. Egyszer adódik csak ilyen lehetőség az életben. A kérdésére kicsit összevonom a szemöldököm, hogy mit is válaszoljak.
- Rendszerint azt szokták mondani hogy "semmi baj, ráérek", vagy "Semmi dolgom nincs", de tőled valahogy egyik sem lenne túl hiteles, nem tudom miért - válaszolok neki és nem veszem észre rajta hogy poénkodna. Talán tényleg egy komoly kérdés volt, de én mindenesetre egy halvány mosolyt azért mellékelek hozzá.
- Persze, megértettem. Nem mindegy mit mondjunk, és legközelebb jobban odafogok figyelni hogy mi hagyja el a számat - biccentek felé, de nem veszem kioktatásnak, végül is igaza van, oda kell figyelni és hanyagságra vall hogy eddig nem tettem. Nem gondoltam át eléggé, de annyira kavarognak a gondolataim, hogy nyilván az okozta. Végighallgatom amit mond, és elgondolkodtat, hogy végső soron a saját önzésem beszél belőlem, mert bosszút akarok állni? Lehetséges.
- Igen, kezdhettem volna úgyis, ebben igazad van. Talán még az emberi érzéseim maradéka mondatta velem pont ebben sorrendben, mert mindennél jobban vágyom arra, hogy meghaljanak, és talán nem gondolkodtam egészen tisztán - ismerem el kelletlenül, mert igazából az sem változtatna sokat a véleményemen ha fejre is állna, és az erkölcsi háttér sosem érdekelt annyira, de vagyok annyira életképes hogy átlássam az ő érvelését is. Bár szerintem nem hibáztat azért, amiért nem így kezdtem el a mondandómat. Egyszer ő is volt ember.
- Sosem gondolkodtam a hosszú életen. Ne értsd félre, nem akarok idejekorán meghalni de mielőtt vámpír lettem, nem is igazán tudtam hogy ez létezik, egy másik világ ami mellett nap mint nap elmentem. Én nem tudom még hogyan legyek vámpír, próbálok józanul gondolkodni, és jó döntéseket hozni, de azt hiszem az én látószögem messze áll a tiédtől, és Micah-étől is. Világ életemben egyedül éltem, én még nem tudom hogyan kell beilleszkedni - sóhajtok fel, mert ha rosszak is a döntéseim, még nem látom át miért. Nekem jónak tűnik, olyannak, amilyen segített eddig életben maradni, és amivel túléltem az életem viharán.
- Valahol biztosan igazad van, érzem hogy erős és öreg vámpír vagy, és nyilván nem véletlenül vezeted te a klánt. Értem hogy nem kell ölni ahhoz, hogy jól lakjunk, és megtanultam a rendes vadászat szabályait. De mi van a kísértéssel? Hiszen ezzel az erővel ami bennünk van, olyan könnyű lenne megszabadítani a világot a gonosz emberektől is... - vetem fel a kérdést, mert nem egy önjelölt megváltó akarok lenni, csak kíváncsi vagyok, és Micaht nem érdeklik az ilyen elméleti kérdések, ő bizonyos értelemben ugyanolyan mint én, megy a feje után.
- Rendben, köszönöm - biccentem meg a fejem hálásan, és nem forszírozom a másik tag miben létet. Biztosan tudja mit csinál, és kiket talál alkalmasnak hogy velem jöjjenek. Azt tudom hogy Akasha a fia, már nagyjából átlátom a ki kinek a kije vonulatot a klánon belül, de még akadnak vakfoltok.

note | music |

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTárgy: Re: Little vampire - Vel & Richard   

Vissza az elejére Go down
 

Little vampire - Vel & Richard

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» The Originals & Vampire Diaries Frpg
» the vampire academy
» Vicious - The Secret Circle & The Vampire diaries
» Vampire-Resurrection
» The Originals & Vampire Diaries Frpg

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: New York :: Dumort Hotel-