Árnyvadászok

Minden attól függ, honnan nézed. Az egyik ember fényt lát, a másik sötétséget.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

Latest topics



by Zakhar Zharkov Yesterday at 9:57 pm

by Tatyana Beherovsk Yesterday at 8:34 pm


by Noel Dessauge Vas. Május 20, 2018 9:45 pm

by Nathan Hyde Vas. Május 20, 2018 8:37 pm

A hónap reagolói
Dasha Voronin
 
Alan Bret
 
Patricia Devlin
 
Tatyana Beherovsk
 
Mikhal Zharkov
 
Caroline Wood
 
Hayde Carter
 
Nicholas Russo
 
Harmonia Eir
 
Takumi Shinzo
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Angyal: 2
Árnyvadász: 16
Boszorkány: 16
Démon: 5
Hellequin: 2
Tündér: 5
Mondén: 15
Vámpír: 17
Vérfarkas: 31
Music box

Share | 
 

 Valentine Greyson

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Valentine Greyson


avatar


Hozzászólások száma :
2

TémanyitásTárgy: Valentine Greyson   Pént. Május 26, 2017 6:35 pm

Valentine Greyson

Név

Val
Kor

19
Faj

Boszorkánymester
Rang

Kölyök
Play by

Bill Kaulitz
Foglalkozás

Tanuló, musical táncos

"Csak úgy szabadulhatunk meg a kísértéstől, ha engedünk neki"
Kinézet/Jellem



Nos, a kinézetemre elég sok időt fordítok, így azt hiszem megérdemel egy pár szót. Nem vagyok túl magas, vékonyka is vagyok, nem egy izomkolosszus, és mivel nincsenek extra génjeim, így nem is vagyok erősebb annál, aminek látszom. Egy tinédzsernél. Hosszú fekete hajamba néha vegyülnek szőke, vagy világosabb tincsek, néha teljesen koromfekete. A szemeim barnák, és némi sminkkel hangsúlyozom is őket. Nem érdekel ha buzis, nem érdekel hogy mit gondolnak rólam. Azok akik nem ismernek, és elítélnek a külsőm alapján, nem érdemelnek annyit, hogy foglalkozzam velük. Tehát, a szemeim. Az arcom nem túl karakteres, inkább lágy, és akad két piercingem is. A jobb szemöldökömben egy karika, és egy a nyelvemben, meg pár fülbevaló. Lázadó tini vagyok, na és? Nem láttál még ilyesmit? A ruházatom is eme stílusé. Fekete, meg fekete, egy kis feketével. Jah meg feketét is hordok ám. Bár amúgy nem csak ezt, mindent amiről úgy vélem jól áll, felsők, zenekaros pólók és atléták, fekete szaggatott térdű farmerek. Mindent. Bakancsot is olykor, vagy edzőcipőt. Rengeteg karkötőt, és vagy három nyakláncot, melyből csak az egyik olyan, amit sosem veszek le ha nem muszáj. Egy kis hold. Ez amolyan... amulett nekem. Apám horda sokáig, és most én hordom.
Hogy milyen lennék, szerintem már rájöttél régen, hogy lázadó, szemtelen, nem épp szabály tisztelő diák vagyok jelenleg New Yorkban egy közép iskolában. Nem szeretem az előítéletes embereket, és ha szigorú korlátok közé akarnak szorítani, én mindig kompromisszum kész vagyok. Tényleg. Kedves azokkal akik velem is azok, és még talán segítőkésznek is lehetne nevezni. Megbízhatónak tartom magam, viszont kicsit hirtelen haragúnak is, és könnyen bepörgök, bár szerencsére hamar le is nyugszom, így ellensúlyozom magam. És igen, történtek körülöttem megmagyarázhatatlan események is, amiknek hála sokan elfordultak tőlem. Nem viselt meg, látszólag. Olyan magamban szenvedő típus vagyok, nem szeretek másokra utalva lenni, és emiatt veszekszem talán nagyon sokat a nővéremmel is, mivel ő mindig segíteni akar. Leszámítva azt az aprócska tényt, hogy mi vagyok, ugyanúgy szeretek filmezni, deszkázni, haverokkal lógni mint minden más diák. Persze az én életem sosem lesz annyira bonyodalom mentes. Jól tudom mi zajlik a városban, hogy mik történnek de nem folyok bele, megpróbálom magam távol tartani az egésztől, úgyis annyira para ez az egész...
A családom is eléggé az:
Anya: Loretta Greyson, 48 éves, nem él és elég sok baja volt velem, mert hát lássuk be, nem vagyok épp egy minta gyermek. Ez a halála után sem változott. Egy szörnyű baleset vitte el, karambol.
Apa: Tobias Greyson, 51 (lenne), már meghalt, és nagyon hiányzik. Még a szigorúsága is, anya szerint ő tudott engem egyedül megnevelni.
Nővér: Célia Greyson, 21 éves és... utálom a nővérem. Mármint nem úgy hogy igazán, csak egyszerűen mindig mindent jobban akar tudni mint én, és az agyamra megy az anyáskodásával, és  a mániáival. Miatta szereltem lakatot a szoba ajtómra is. Szerencsére, ha vész van, vagy valakinek nagyobb baja, azonnal félrelökünk mindent, és összetartunk de... szerintem ez normális ha néha a pokolba kívánom a tesóm nem?
Demyan: Na ő fogalmam sincs kicsoda nekem, de ő a tanárom, hogy jó boszorkánymester legyek, és ne áruljam el a világnak az erőmet. Az ő segítségével leplezem a démonjegyeimet is. A hüllő szerűen sárga és hosszúkás szemet, és a pikkelyeim amik főleg a karomon, mellkasomon és hátam vannak jelen, na és a szemem alatt is.



Történet



Utálom a fizikát, egyszerűen nem az én agyamnak találták ki, ezt se, meg a matekot sem. Az összes reálos tantárgyat meg kellene szüntetni a francba! Esküszöm semmi értelme, hogy nevezetes azonosságokkal meg mittudomén még mikkel foglalkozzak, amikor biztosan tudom, hogy az életben soha nem fog eszembe jutni sem! Mégis unottan firkálom a sokadik figurát a füzetem szélére, és várom hogy kicsengessenek. A hátsó pad egyik előnye, hogy a tanár lusta eljönni idáig, csak azért hogy rám szóljon, nem is igen lenne miért. Nem vagyok rossz, csak csendes és unalmas. Mármint unatkozó, bár többen is mondták már hogy uncsi emó, de nem igazán érdekel a véleményük, főleg hogy én sokkal másabb vagyok mint ők, és állandó álcát kell fenntartanom hogy ne bukjak le. Sokkal nehezebb mint amilyennek látszik, mert nem álmodozhatok szabadon, mert akkor elcsúszik és láthatóak lesznek a pikkelyeim meg a kígyókra jellemző más vonásaim. A szemem formája és az hogy kicsit hosszabb a nyelvem mint másoké de szerencsére nem villás. Még csak az kellene.
- ... Greyson! - hallom meg a nevem, mire felnézek a koromfekete hajkoronám alól, hogy mi van már megint.
- Mi van? - igen ez így csúszott ki a számon, de nem tehetek ról, nem igazán érdekel az anyag, meg az erők meg a fénytörés... azt sem tudom mit ismétlünk az évzáró vizsgákra. Pár hónap és megszabadulok ettől a nyomorult bndától, minő öröm.
- Nem mivan, hanem tessék! - mordul fel a tanár, mire megvonom a vállam. Tényleg leszarom.
- Ahogy tetszik - hagyom rá, és visszateszem a fejem a padra, és alszom. Közben még hallgatom hogy zsémbel hogy javíthatatlan vagyok, meg nem viszem semmire majd, meg mittudomén még miket mond. Annyiszor hallottam már hogy egyszerűen lepereg rólam. A szájaláson kívül más baja nincs velem, ne szóljon hozzám, akkor én se szólok bele az órába. Erre szerintem ő is rájön, mert inkább magyaráz tovább, én meg támasztom a fejem, és próbálom nem szemmel verni egyes osztálytársaim.
Boszorkánymester vagyok, ami azt jelenti hogy van mágiám, tudok varázsolni. Én néha nagy a kísértés hogy mindenkit csótánnyá varázsoljak és farmot alapítsak nekik. Vissza kell fognom magam, mert attól még hogy ez vagyok, nem vagyok automatikusan gonosz és Demyan-al dolgozunk azon is hogy mindenféle varázslat menjen, és ne veszítsem el az önkontrollom. Szinte nála lakom, ha nem a nővéremmel vagyok. Szeretem Céliát, és gyakorlatilag a hivatalos gyámom, de azért hiányoznak a szüleim, főleg apa. Pláne hogy nekem nem is az apám, de mivel ő nevelt fel, ő az az apa akit én ismerek és elfogadok. Nem érdekel melyik démon volt az aki elcsábította anyámat. Nem könnyű, a társaság nem befogadó, mármint az osztály de feladtam hogy a része akarjak lenni, jobb nekem nélkülük úgy hiszem. Valahol persze zavar, mert kevés velem egykorú warlock van akivel tudnék barátkozni vagy haverkodni, de az emberekkel nem éri meg. Vagyis ezekkel nem. Mindegy.
Lassan vége lesz az órának és kicsengetnek. Felkapom a fekete, kitűzőkkel díszített táskám, és kinyargalok a teremből, hogy edzésre siessek. A suli mellett már komolyan táncolok, és sokszor hiányzom is amiatt, hogy felléphessek. Egyszerűen felszabadító érzés, és a színház világa mindig is érdekelt, így megörültem a lehetőségnek és beválogattak hogy kitanítanak és állandó táncosuk lehetek.
Az életem rohanás, és mindenhol csak a tanulás vár. A suliban a vizsgára ismétlések, aztán a tánctanárok kihajítják belőlem a lelket is, Demyan meg... a maradék lelket is. De talán jó is, legalább eltereli a figyelmem,
és nem gondolkodok annyit...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
251
Age :
27

TémanyitásTárgy: Re: Valentine Greyson   Pént. Dec. 15, 2017 9:01 am

Kedves Valentine!
Végre egy tinédzsert is köszönthetek az oldalon, ritka madár az ilyesmi nálunk, de éppen ezért örülök neked! Very Happy Persze itt is vannak agyban tinik, de az már más tészta.
Akkor kezdjük. A pb-d nem megszokott, ahogy azt megszokhattuk tőled. Nem láttam még máshol a Tokyo Hotel egy tagját sem, de éppen ezért érdekes választás, kitűnik a tömegből. Tovább menve, jól ábrázoltad nekünk, milyen is egy a felnőttség határán ragadt gyerek élete, aki ráadásul nem csak az iskolával és a felnőttekkel küzd, hanem az osztálytársai sem tartják igazán közülük valónak és még a szüleit is elvesztette. Még szerencse, hogy a nővéred ennyire gondoskodik rólad és még egy tanárt is kaptál magad mellé, hogy segítsen a mindennapokban. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan könnyebb lesz az életed és nem kell majd annyit fájjon a fejed az iskola miatt. Kitartás!
Minden rendben találtam, foglalózz és mehetsz is játszani, már nagyon várnak!




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Valentine Greyson

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Árnyak között élnek :: Elkészültek :: Boszorkánymesterek-