A Végzet Ereklyéi könyvsorozatra épülő frpg.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

új hozzászólások



by Dorothea Coldstone Yesterday at 9:12 pm


by Dorothea Coldstone Yesterday at 12:05 am

by Ruko Masashi Szer. Nov. 22, 2017 11:40 pm

by Marius Rowen Szer. Nov. 22, 2017 1:46 pm

A hónap reagolói
Pandora
 
Dorothea Coldstone
 
Caleb Blackarmour
 
Crag Marshall
 
Ruko Masashi
 
Norman Crosseria
 
Mark S. Crawley
 
Valerian King
 
Sammael
 
Deirdre C. Thuileann
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Music box

Share | 
 

 Lovely little girl - Sybil && Aedion

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Aedion Ancarth


avatar


Hozzászólások száma :
13

TémanyitásTárgy: Lovely little girl - Sybil && Aedion   Hétf. Szept. 11, 2017 6:45 pm


Sybil & Aedion
Egyedül vagyok a lakásban, ahová önkényesen beköltöztem Adam mellé, és rendbe szedtem kicsit. Nagyobbnak érződik, otthonosabbnak, és melegséggel van telve. Kivéve ha éppen vérre menő vitát vívunk egymással, de ma egész nap dolgozik, és reggel elvittem a fotózása helyszínére, én pedig egész nap intéztem a dolgaimat az emberi világba. Már egészen jól beilleszkedtem és van egy kis galériám és kávézóm ahol kiállítok képeket, és Adam rajzaiból is sok megfordul ott. Szeretem ahogy rajzol, kissé darkos tónussal, de zseniálisan kidolgozott részletekkel. Szeretem nézni is a képeit, és tudom hogy sokszor rajzol angyalt ami majdnem olyan mint én. Persze, nyilván véletlen.
Órákkal később érek haza az üres lakásba a bevásárlásommal, mert Adam még főzni is lusta, én pedig egészen jól elvagyok az emberi ételekkel. Szívesen fogyasztom, és készítem is őket, de a lakás nem üres. Persze, óvatosan lépek be de aztán ki is derül hogy a ki a kéretlen, kedves betolakodó, és megvetem a lábam, mert már érzem is ahogy lendületet vesz és a nyakamba csapódik. Ügyetlenül ölelem meg, a táskák miatt, de örülök a jelenlétének, kellemes felüdülés.
- Én is nagyon örülök neked Sybil, rég láttalak már - azaz legalább három napja, és az már régen volt. Lassan, óvatosan lefejtem a nyakamból hogy a konyhába mehessek, lepakolni a cuccokat.
- Meddig maradsz? Nincs kedved segíteni? - mosolyodok el, ahogy a szerzeményekre mutatok, amiből valamiféle vacsit készülök csinálni. Mert éhes vagyok.
music: valami ● Notes: Szeretettel <3 ● ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
22

TémanyitásTárgy: Re: Lovely little girl - Sybil && Aedion   Kedd Szept. 12, 2017 10:50 pm



Aedion & Sybil
Aaa, hulla vagyok meg még fáradt is. Ma igazán kegyetlen órarendű napom volt, az a kifejezés, hogy a hajam is fáj, új értelmet nyert számomra. Élettelenül vánszorgok el Adam lakásának irányába, mert ha még nekem innen haza kell zötykölődnöm, hát fel is akasztom magam. Minden egyes lépés fájdalmat okoz, a zoknim szerintem már vérben úszik. Ilyen az, amikor balett óránk van. Konkrétan úgy totyogok, mint egy befosott kiskacsa. Most liftezek, nincs az az isten, hogy még a lépcsőn is felkínlódjam magam, csak megyek, mint egy elcseszett zombi, elérem az ajtót és mennék is be, de csodálatosan felkenődöm az ajtólapra. Orral levettem, váltottam vele egy forró csókot, nevezhetjük aminek akarjuk, konkrétan megfejeltem. Morogva és sóhajtva túrok bele a zsebembe, megtalálom a fehér plüssnyulas kulcstartómat, aminek a kihúzásával jön a kulcscsomóm is. Nem hiába van nekem kulcsom ide is. Kiválasztom a megfelelőt, a zárba illesztem és már bent is vagyok. Visszazárni nem fogom, minek, már itt vagyok, én meg leharcipandázok mindenkit, aki betörne. Vaaagy szimplán összevérezem és sikítva elmenekül. Teljesen reális. Ki is lépek a cipőmből s a lilára váltó kék zoknimat nézve a sarkaimon bicegve bemászok a fürdőszobába, ahol sziszegve és nyüszítve de lehúzom a zoknit a lábamról s igyekszem lemosni róla az alvadt véremet. A táskámból kihalászott fáslival kötözöm össze úgy ahogy, de hát nem vagyok ápolónő na. Persze ahogy meghallom az ajtót, gyanakodva dugom ki a fejem, de miután meglátom a tollaska rikító buksiját, bicegve bár de odanyargalok a nyakába ugrani. Mert ez már csak ilyen Sybil védjegy.
- Tollaskaaaa!
Csatakiáltással vetődöm a nyakába, de ügyes és számít a hurrikánra, szóval kitámaszt és nem esünk el. Adam tanulhatna tőle, de ő mindig úgy meglepődik rajtam, hogy fesz elvágódunk mindketten. Egy kis nyunyurgatás és szorongatás után engedek a lefejtő mozdulatoknak s kicsit szisszenve bár, de leteszem a tappancsom a földre.
- Sokáig… Terveim szerint holnap innen megyek suliba, ha nem gond.
Pillogok rá nagy bociszemekkel, miközben kissé összegörnyedve, hátratett kézzel a befáslizott lábam fixírozom… meg a rajta megjelenő, átütő piros foltokat.
- Persze, szívesen! Mit készítünk?
Csillannak fel a szemeim, hiszen Aed is tudja, mennyire szeretek főzni. Mosogatni nem, de főzni azt nagyon!


Outfit ©Music
Note:Remélem tetszik :$

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aedion Ancarth


avatar


Hozzászólások száma :
13

TémanyitásTárgy: Re: Lovely little girl - Sybil && Aedion   Kedd Szept. 19, 2017 3:39 pm


Sybil & Aedion
Túl sok kedvem nincs éppenséggel itthon lenni, de már nem tudom tovább húzni a hazatérést, és még kaját is akarok csinálni, mert ha Adamen múlik, akkor napi két szem kekszen él, meg egy bögre kávén és vízen. A végén éhen fog halni itt nekem, azt meg nem hagyhatom. Nem lennék valami jó angyal, és sosem térhetnék haza az enyémekhez. Csak az a hülye szőke feje is értené meg végre hogy ha együtt működik, akkor hamarabb megszabadul tőlem is, mert letudom a büntetésem.
A lakás viszont nem üres, és kissé gyanakodva lépek be, de meg is nyugszom mert megérzem Sybilt, és nem sokkal később már a nyakamban is lóg, mert minden alkalommal vetődik, és miután kétszer felborított, már betámasztok, és megvárom a rohamot.
- Még mindig Aedion, és nem tollaska, de már nem remélem hogy megjegyzed - kuncogok ahogy a fejét kocogtatom meg finoman jelezve, igazán megmaradhatna az agyában ez a részinformáció. Lepillantok a lábaira, ahogy felszisszen. Tudom hogy balettet is táncol, és az eléggé kegyetlen a lábnak, nem csoda hát hogy így néz ki. Ezre fordulatszámon pörög, szóval...
- Az remek. Adam örülni fog neki hogy itt vagy, ha már engem megint éppen utál - sóhajtok, ahogy a konyhába lavírozok a táskákkal és leteszem őket. Nem nehezek, csak hülye fogásuk van, és folyton ki akarnak csúszni a kezeim közül.
- Valamit, amibe van sok zöldség, vagy amihez köretnek lehet csinálni, hogy Adam is egyen, de ne fúvódjon fel - sóhajtom, mert igen, ezek fényében is figyelek hogy olyasmiket csináljak, amik laktatóak, de nem hízlalnak és nincs túl sok zsír bennük. Modell, és nem ehet össze bármit, de azért valamin élnie kell, és azt vettem észre szereti a főztömet ha épp olyan normális szakasza van.
- Előbb megnézem a lábad... - ültetem le egy székre, és lefejtem róla a kibomlott fáslit. Alaposan szemügyre veszem, és a kis sérüléseket amik véreznek, meggyógyítom. Percekig tartom felette a kezem, aranyszínű derengésben, és meleget érezhet ott, ahol sérült. Minden fájdalmát nem tudom elűzni, de legalább vérezni nem fog már.
- Az izomlázat és görcsöket csak enyhíteni tudom, pihentetni kéne hogy elmúljon, de ez nálad esélytelen szóval ennyit tudtam tenni - sóhajtok fel, ahogy a mosóládába dobom a fáslit. Következő körben megy a mosásba az is.
- Szóval van ötleted hogy mit főzzünk? - pakolok ki a szatyrokat így láthatja hogy sok mindenhez van alapanyag. Friss husi, zöldségek, fűszerkeverékek...
music: valami ● Notes: Szeretettel <3 ● ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
22

TémanyitásTárgy: Re: Lovely little girl - Sybil && Aedion   Szer. Szept. 20, 2017 4:16 pm



Aedion & Sybil
Fáááj a lábi, fáááj a lábi, csak ezt tudom most gondolatban énekelni. Minden másra már nem terjed ki a kapacitásom, mert minden érző receptorom ezzel van most elfoglalva. Nem, nem vagyok hisztis, szimplán rommá ment a lábfejem, tán nem bűn csendben sírni miatta. Az ajtótól jövő kisebb hangokra először összerezzenek és bár komolyan gondoltam, hogy lekaratézok minden betörőt, azért most, hogy onnan neszezés hallatszik, már kevéssé vagyok ebben olyan biztos. Kukucskálok is az ajtófélfa mögül épp csak kidugva a nózim s mit ne mondjak, jócskán megkönnyebbültem, amikor holmi betörő helyett Aedion került elő az ajtóból. Kissé sután, de szaladtam is hozzá és alaposan, családi hagyomány útján a nyakába ugrottam. Mintegy üdvözölve őt dörgöltem az arcom az arcának, s lassan csusszantam vissza a földre.
- Tudom, de a Tollaska akkor is cukibb.
Pillogok rá nagy cicaszemekkel, mert ha fejre áll, akkor sem fogom másként hívni. Ő mi a kis házi tollaskánk. Azért nem sok ember mondhatja el magáról, hogy egy igazi angyalt lát vendégül a kis kuckójában, még akkor se, Adam történetesen nincs oda az ötletért.
- Miért? Volt már, amikor szeretett téged?
Lepődök meg nagyra nyílt csipákkal, kissé gonoszkásan vigyorogva. Mindketten tudjuk, hogy a kis bátyókám valamiért zsigeri ellenszenvet táplál a tollas irányába, bár egyikünk sem jött még rá igazán, miért is és mit lehetne vele kezdeni. Megyek, tipegek utána, miközben ő besasszézik a konyhába. Néha kifejezetten irigy vagyok. Úgy értem, nekem egy csomó meló, meg tartás gyakorlat, hogy ilyen légiesen könnyednek tűnjek, ő meg kisujjból suhan itt nekem, mint valami hercegi csoda. Ezt egy kicsit… sérelmezem. Mi ez a báj és kellem?! Menj a sunyiba… Hálásan pillantok rá, nem akartam megkérni rá, hiszen igazán nem kötelessége foglalkozni velem, lévén az ő munkája Adam köré fonható, de valóban hálás pillogással és suta mosolygással ülök le a székre s hagyom, hogy átitasson az a megnyugtató fény.
- Vicces, hogy mindketten tollasok vagytok, de cseppet sem hasonlítotok…
Döntöm enyhén oldalra a fejem, morfondírozva dünnyögöm a szavaimat, jobbára csak úgy magamnak, bele a vakvilágba.
- Hisz ismersz….
Vigyorgok rá teli pofival, pontosan jól tudja, hogy én búgócsiga vagyok. Pihenni, ücsörögni? Kösz nem, sok a dolgom, sok mindent akarok csinálni.
- A hús akkor nem hizlal, ha nincs bundája, szóval olívaolajon süthetünk ki belőle, illetve vagy megpirítjuk a zöldséget margarinon, vagy pedig némi barnarizzsel keverve tálaljuk. Az uborkából csinálhatunk ubisalit. Mit gondolsz?


Outfit ©Music
Note:Remélem tetszik :$

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aedion Ancarth


avatar


Hozzászólások száma :
13

TémanyitásTárgy: Re: Lovely little girl - Sybil && Aedion   Kedd Okt. 03, 2017 12:11 am


Sybil & Aedion
Reménytelen esetnek tűnik Adam, és az hogy bármit is kezdjek vele, de meg kell oldanom, lehetőleg hamar, hogy visszakerülhessek a légiómhoz, és ha már ezt szabták ki rám, hát lelkiismeretesen meg is teszem amit csak lehet. Még szerencse hogy nem egyedül vagyok ezzel, hanem itt van a húga Sybil is aki igazi kis búgó csiga, és energia bomba. Néha jobban pörög mint én, pedig én még angyal is vagyok és mégsem bírom mindig a kiképzést.
Nem lepődöm meg hogy a nyakamba ugrik, szereti ezt csinálni, én is szeretem hogy így örül nekem és befogadott a családba és Adammel ellentétben én nem borulok fel minden alkalommal, csak elkapom. Még puszit is nyomok az arcára ha már ilyen kiscicásan törleszkedik hozzám.
- De az nem egy rendes név. Van olyanom, és emberi nyelven Aedionnak lehet fordítani - mosolyodok el, ahogy elindulok a konyha felé, hogy lepakolásszak. Szívesen megyek vásárolni és sosincs gondom rá hogy miből, hiszen angyal létemre sok eszközt használhatokfel hogy pénzhez jussak. Sybil kérdésére elvigyorodom, hiszen az esetek nagy részében tény hogy utál engem, de volt hogy nem tette.
- Ahha, volt rá példa amikor örült nekem - mosolygok, igaz hogy ritkán de van ilyen és ezek a pillanatok adnak reményt hogy nem teljesen reménytelen ez az egész dolog Adammel. Hogy érdemes nekem is erőfeszítéseket tennem érte és talán nem lesz hiába való minden. Szétpakolok, aztán meggyógyítom a lábát amennyire lehet hogy legalább lépkedni tudjon rendesen. Nem szeretem ha körülöttem szenvedés van, és az angyali meleget is általában sugárzom magamból hacsak Adam miatt nem hűl le fagyosra a kedvem. Megcsapja fülem a kijelentése.
- Mindketten? Kivel találkoztál még? - kérdezem, de nem akadok fent, tudom hogy több testvérem is járja a világot, de ritkán bocsátkoznak kontaktusba az emberekkel. Nem olyanok mint én. Sokkal merevebbek bizonyos téren.
- Igen, éppen ezért mondom hogy esélytelen hogy pihentesd, pedig azzal tennél a legjobbat magadnak most - sóhajtok fel, és nekiállok inkább a kajával foglalkozni és hagyom hadd ötleteljen.
- Jó, akkor csináljunk roston sültet és zöldség köretet, és a saláta is jöhet. Az legalább sok zöld és talán hajlandó lesz megenni... - sóhajtok fel, mert Adam nehéz eset de azért szokott enni, bár csak ilyen kalória szegény dolgokat.
- Na de ki vele. Kivel találkoztál? - faggatom, miközben nekiállok a húst megmosni és fűszerezni, átengedve neki a zöldségeket.
music: valami ● Notes: Szeretettel <3 ● ©️
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
22

TémanyitásTárgy: Re: Lovely little girl - Sybil && Aedion   Csüt. Okt. 05, 2017 6:03 pm



Aedion & Sybil
Hihetetlen, hogy Tollaska még mindig a Tollaskán van felakadva. Mármint, értem én, hogy van neve, szíve joga, egészségére, de a beceneveket azért adjuk a másiknak, mert cuki, és mert így fémjelezzük, hogy kedveljük az illetőt. Nem hogy örülne! Ettől független töretlen lelkesedéssel ugrok a nyakába és törleszkedem hozzá, mint egy házimacska. A köszönő puszira elégedett babavigyort villantok, majd betipegek vele a konyhába, ahol történetesen fény derül az én kis titkomra. Vagyis jobban mondva a sebeimre a lábamon. Na nem mintha nagyon el tudnám rejtegetni az esetlen pingvin tipegésem.
- Aha, szerintem csak szimplán őrült.
Vigyorgok rá, mert bár tény, hogy a bratyóm egy fura dolog, és az esetek túlnyomó többségében csak acsarkodik a tollaskánkkal, de épp emiatt nehéz elképzelni, hogy teszem azt kedves legyen vele.
- Nehezemre esik elképzelni… mindig, amikor átjövök, megy a huzavona köztetek valami miatt. Mostanában mivel zaklatod?
Kérdezek rá, mert a sorozatos edzések miatt eléggé kiestem most az életükből és ezt igyekszem most helyrehozni, valahogyan. Figyelem, ahogy gyógyulnak a nyílt sebeim, ahogy húsom összehúzódik s eláll a vérzés. Jó dolog az angyali elsősegély, kár tényleg, hogy az izomfájdalom elmulasztása nincs a repertoárjában.
- Kössziiii. Á, semmi különös.
Vigyorgok rá nagyban, mikor végez, s felpattanva ugrabugrálok oda a pulthoz és szemrevételezem, akarom mondani alaposan szétpakolom a szatyrok tartalmát. Biccentek a felvetésére, ezt talán még az én finnyás tesókám is megenné. Ketten csináljuk, szeretettel, szóval max megtömjük, ha ellenáll. Amúgy tök kedves vagyok. Magamhoz is húzom a zöldségeket, alaposan megmosom őket, a salátaleveleket letépkedem és mosás után csöpögtetem egy szűrőben, mialatt vágódeszkát és kést húzok elő, hogy felkarikázzam és kockázzam a dolgokat.
- Nem tudom… azt hiszem nem mutatkozott be.
Vonom össze gondolkodva, szuggerálva a szekrényajtó fogóját, de nem rémlik, hogy halottam volna a nevét, illetve talán az is beleszámít, hogy fejben már elneveztem és csak így tudok rá hivatkozni mostmár.
- Harcitollaska. Így hívom. Igazából… megmentette az életem.
Állok meg egy pillanatra a szeletelésben, a kés egy centire a répa fölött remeg. Hogy mi lett volna, ha a másik tollas a gyorsabb? Nem akarok belegondolni, még is minduntalan azt teszem.
- Mogorvának tűnik, mégis melegség és kedvesség járja át. Annak ellenére is, hogy a sajátjait kell ölnie…
Felelem csendesen, s folytatom a szeletelést. Tény, hogy sokat foglalkoztat az a furcsa találkozás, nem lehetek biztos benne, hogy tetszett-e neki valóban a kis csodám. Látszatra egy kőszobor volt, egy érzelmektől mentes, üres váz. De nem akarom elhinni, hogy ilyen melegséget árasszon valami, amiben nincs semmi. Kell lennie, csak jól titkolja. Nagyon jól.
- Mindet felszeleteljem?


Outfit ©️Music
Note:Remélem tetszik :$

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aedion Ancarth


avatar


Hozzászólások száma :
13

TémanyitásTárgy: Re: Lovely little girl - Sybil && Aedion   Hétf. Okt. 23, 2017 11:06 pm


Sybil & Aedion
Megszokottá vált ez a nyakba ugrálás, szóval ilyenkor már reflexszerűen feszítek be hogy ne boruljak fel minden alkalommal amikor vetődik. Alapvetően szeretem hogy ennyire lendületes, és neki egy kicsit sincs baja azzal a ténnyel hogy én angyal vagyok, és a bátyjára kéne vigyáznom. Kéne, ha egy kicsit is hagyná magát az makacs dög.
Mosolyogva indulok el a konyhába vele együtt, és kicsit rendbe hozom a lábát, nem kerül sok energiámba, de pihentetnie kéne hogy rendesen meggyógyulon. Ami persze esélytelen őt ismerve.
- Eléggé őrült, azt elismerem, de azért szerethető alapvetően - sóhajtok fel, és előpakolok az asztalra mindenfélét. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha Sybil mellett kellene őrködnöm, és nem Adam mellett. Neki szívesebben lennék őrangyala, de az túl könnyű lenni.
- Igen ez igaz. Nem képes belátni hogy neki lenne jobb ha megfogadná a tanácsaimat, és persze duzzog minden alkalommal amikor szóvá teszek valamit. Most? Beírattam egyetemre, és azért öljük egymást, mert nem akar menni, pedig a legjobb húszba került és a tanárok oda voltak a munkáiért - sóhajtok fel, hiszen elintéztem, hogy soron kívüli meghallgatás legyen, és ne kelljen megjelennie.
- Semmi? - vonom fel a szemöldököm kissé ahogy előkészítem a husit, és megmosom, aztán pedig felitatom és befűszerezem finoman, hogy ne legyen olyan nehéz étel belőle. Alapvetően kevés fűszerrel gazdálkodunk hiszen diétásnak kell maradnia, hogy Adam is megehesse, ha már neki csináljuk, és figyelem Sybilt is ügyeskedni.
- Nem mutatkozott be? Mégis miért nem? - ráncolom a homlokom kissé, ahogy egy serpenyőt keresek a szekrénybe hogy lassan megsüssem a husit. Megakadok a mozdulatban ahogy kijelenti hogy megmentette az életét.
- Megmentette? Miért, mi történt? Ki vele Sybil... - noszogatom meg, ahogy kókuszzsírt teszek a serpenyőbe hogy azon süssem majd a kaját. Kíváncsian várom hogy mit fog mondani erre, mert nem ér hogy aggódnom kell miatta. Figyelmesen hallgatom amit mesél.
- Sajátjait kell ölnie? Michael mit keresne itt a földön? - kérdezem kissé meghökkenve, ahogy megállok két gondolat között, mert másra aligha illene. Sarielre még talán, de ő nő.
music: valami ● Notes: Szeretettel <3 ● ©️
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
22

TémanyitásTárgy: Re: Lovely little girl - Sybil && Aedion   Szer. Nov. 01, 2017 3:53 pm



Aedion & Sybil
Hangosan kacarászok arra a kijelentésére, miszerint önjelölt kamikaze módján beprotezsálta a bátyámat egy egyetemre. A bányámat. Egyetemre. Az ÉN bátyámat. EGYETEMRE! Nem tudom visszatartani a kacagásom, csak úgy kibuggyan belőlem és már könnyezem, annyira nevetek.
- Huhúúú, akkor most tutira nagyon utál téged! Adam utál sok ember közé menni. Meg úgy egyáltalán… kimenni a kis világából.
Kezdek azért megnyugodni, a kacagásom most már csak rakoncátlan mosolygássá szelídült, de az viszont letörölhetetlen. Abban ugyan egyet kell értenem, hogy a bátyám egy csiszolatlan gyémánt és sokszor faragatlan tuskó, de az tény, hogy mocsok nagy tehetsége van a rajzoláshoz. Bár nekem lenne akár fele ennyi a táncoláshoz… Megvonva a vállam fordulok a nagy harci munka felé, mégpedig a mai napi feladat az, hogy olyat kell főzni, amit megesz az én tündérien kuka bátyám. Ettől független Tollaska szemmel láthatóan és füllel jól hallhatóan nem tudja elengedni a témát. ÉS ismerve őt, addig békén se fog hagyni, szóval sóhajtok egyet és elmesélem. Mi bajom lehet belőle? Ki tudja… angyaléknál sose lehet tudni.
- Nem volt túl beszédes. Nem mondott többet, mint amennyi szükséges.
Nézek rá nagy szemekkel, mert mit tehetnék én ez ellen? Így volt és kész. Alig mondott valamit, bár az a kellemes hang jól esett volna még a fülemnek, de elég fukar volt vele. Ajjajj, Aedion elővette a számonkérő hangját, amire én ösztönösen rezzenek össze és mindenhova nézek, csak rá nem.
- De nem mondhatod el Adamnak… jó?
Tutira kiakadna, mint a kakukkos óra, és épp elég baja van egyébként is, jobb ha nem szerez tudomást arról, hogy a húga élete egy tollszáron múlt. De így szó szerint.
- Ühüm… rosszkor voltam rossz helyen. A belvárosban találtam egy virágot, ami feltörte magának az utat az aszfalton keresztül. Szóval kiástam és elvittem a Central Parkba, hogy elültessem a többi közé… és akkor…
Hirtelen hallgatok el, mert elgondolkodtam rajta, hogy Aed tud-e egyáltalán az önkéntes kis virágmentő akcióimról, minek következtében a Park egy része az én személyes kertemmé vált, de végül megrázom a fejem, és folytatom tovább, nyilván addig noszogat.
- Volt vele egy másik. Egy elkeseredett angyal, sokkal távolabb tőlem álltak a járdán. Aztán mire egyet pislogtam az a másik már előttem volt. Mielőtt azt hittem volna hogy elért, akkor vettem észre, hogy igazából egyenesen beleszaladt Harcitollaska kardjába. Valamiért… megpróbált bántani.
Megrázom a fejem, mert pusztán az emlék hatására is elkezdtek potyogni az ijedtség könnyei a szememből, bár igyekszem úgy fordulni, hogy Aed ezt ne lássa. Sybil mindig mosolyog, mindig vidám. Nem sírhat. Mások előtt, nem. Szóval lenyelem szépen minden feltörni vágyó érzésemet a könnyeimmel együtt. Úgyis épp hagymát kockázok, simán ráfoghatom.
- Michael? Mint az arkangyal? Én… vele találkoztam? Azt hittem az ő alakját csak az egyház találta ki.

Outfit ©️Music
Note:Remélem tetszik :$

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aedion Ancarth


avatar


Hozzászólások száma :
13

TémanyitásTárgy: Re: Lovely little girl - Sybil && Aedion   Vas. Nov. 19, 2017 8:55 pm


Sybil & Aedion
Sejtettem hogy Sybil ki fog nevetni az ötletem miatt, de Adam egyszerűen túl jól rajzol ahhoz, hogy elpazarolja a tehetségét, és csak kis kiállításokra csináljon képeket, és ne kamatoztassa ezt a tudását. Kár lenne, és tudom hogy képes lenne a modellkedésnél jobb állásokat találni, grafikusként vagy wed dizájnerként. Kevesebb stresszel járna, és kevesebb utó szolgáltatással is, mert hiába tagadja és nem mondja, mit csinál. Tudom. Nem vagyok vak.
- Igen, jelenleg éppen megint nem vagyok a szíve csücske, de ezen majd meglepődöm ha ráérek. Elképesztő egy fickó, nem is értem eddig hogy bírt így élni... - morgolódok ahogy kipakolok, és ketten nekiállunk valamit konyhaművészkedni. Nem vagyok egy virtuóz a konyhában, de azért élhető ételeket tudok csinálni és megnéztem jópár főző műsort, ahonnan tanulhattam. Faji jellemzőm hogy gyorsan képes vagyok megtanulni bármit, és Adam persze erre is megorrolt hogy egyetemre való jelentkezés miatt rajzolni is megtanultam.
- Nem? Miért nem? Sybil, meséld el mi történt, nem olyan vicces dolog az én fajtámmal összefutni, nem mindünk jó - szólok rá, és végül be is adja a derekát. Figyelmesen hallgatom, mert nem jó az ha sok angyal jár a földön, valahogy rosszat jelent mindig. Nekünk nem szokásunk ez, én sem jókedvemből vagyok itt, de adná az ég és Adam makacs természete hogy hazamehessek.
- Nem is mondanám el neki, nem is hiszem hogy érdekelné, hiszen nem érintett benne... - sóhajtok lemondóan, ahogy hátraigazítom a hajam, hogy ne lógjon az arcomba amíg főzünk. Nem szokásom összefogni, szeretem kiengedve hordani.
- Mondjad csak, tudom hogy a fél central parkot te gondozod a hivatásos kertészek helyett akiknek ez a dolguk lenne igazából - mosolyodom el, mivel Sybil ilyen kis jótét lélek, és búgócsiga, de Adam mellé azt hiszem csakis ilyen testvér való, aki néha életre rúgdossa azt a szamarat. Nekem sem mindig sikerül, de azért igyekszem.
Elhallgatom amit mesél, de nem lesz tőle jobb kedvem, és ahogy végre kinyögi mi történt, érzem hogy a hangulata semmi lesz, és ahogy potyogni kezd a könnye félre teszek mindent és átkarolom. Angyali aurámmal beburkolom.
- Nyugalom, most már vége. Meghalt aki bántani akart téged, már nem árthat neked - simogatom a haját is, hogy kicsit lenyugtassam. Beszélnem kell majd Michaellel, ha a földön jár tudni akarom miért, mi történt amiről én lemaradtam a büntetésem során. Nem hagyom hogy Sybilnek bántódása essen, és a hagymapucolás sem leplezi el a könnyeit, nem attól van ez. Az ijedelme kézzel fogható szinte.
- Akkor engem is csak az egyház talált ki. Mégis itt vagyok, és éppen téged ölellek. Nem járunk az emberi világban túl sokan, és gyakran sem, de létezünk. Az árnyvadászok a legközelebbi leszármazottaink, de ők sem gyakran látnak minket ami azt illeti - sóhajtok fel, hiszen nemrég ronda dolgok történtek a nephilimek között, és még én is hallottam róla. Bár mi angyalok, nem avatkozhattunk bele a harcba.
music: valami ● Notes: Szeretettel <3 ● ●●●
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTárgy: Re: Lovely little girl - Sybil && Aedion   

Vissza az elejére Go down
 

Lovely little girl - Sybil && Aedion

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Nagy Fenyves
» Uroniko étterem
» Az akadémia mögötti kis erdőség
» Rebekah Mikaelson - The Girl, Who Loved Too Esily
» [Event] Tükörkép

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: Adam V. Kane takaros lakása - Manhattan-