Árnyvadászok

Minden attól függ, honnan nézed. Az egyik ember fényt lát, a másik sötétséget.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

Latest topics

by Adam Vincent Kane Kedd Nov. 06, 2018 2:48 pm

by Adam Vincent Kane Kedd Nov. 06, 2018 12:29 pm

by Enzo di Canio Hétf. Nov. 05, 2018 5:37 pm


by Enzo di Canio Hétf. Nov. 05, 2018 4:26 pm

by Kouji Asashima Hétf. Nov. 05, 2018 2:32 pm

by Rune Kristofer Eklund Hétf. Nov. 05, 2018 8:31 am

A hónap reagolói
Adam Vincent Kane
 
Rune Kristofer Eklund
 
Enzo di Canio
 
Kouji Asashima
 
Dorothea Coldstone
 
Minerva Cheney
 
Danielle Monge
 
Liona Bianca di Canio
 
Statisztika
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Music box

Share | 
 

 Újra itt!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Újra itt!   Vas. Jan. 21, 2018 9:32 pm

Dante és Nicho


Remélem nem fogja megmosni a fejem, hogy csak most keresem fel a szívessége után. De kellett egy idő mire megemésztettem a dolgot, hogy az apám él és virul. Bár nem írom a számlájára, hogy nem keresett. Én sem kerestem őt hiszen elástam magamban, hogy valószínűleg régen meghalt. Ő pedig azt hihette, hogy én nem is létezem. Amin nem is csodálkozom. Amennyit megtudtam róla abban a pár évben van neki elég kölyke, hogy azt az egyet ne hiányolja. Most mégis itt vagyok Brooklynban és elérkezettnek láttam az időt, hogy beálljak a falkájába és kövessem őt. Talán van mit át beszélnünk talán meg, nincs is mit mondanunk egymásnak. Halkan sóhajtok és a kapucnit lassan leveszem a fejemről majd zsebre teszem a kezeimet ahogy a várost figyelem kék szemeimmel. Lehunyom a szemeimet ahogy ácsorgok a hidegben és a zajokat hallgatom majd felnézek és egy kávézóval szemeben állok csak az utca túl oldalán. Elbambultam. Ide beszéltem meg vele a találkát. Átsétálok az úton majd fellépek a lépcsőn és bemegyek a kávézóba. Leülök egy kétszemélyes asztalhoz és mivel nem tudom mit szeret egyenlőre nem kérek semmit sem. Megvárom vele apámat is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Vas. Jan. 21, 2018 10:23 pm

Idejét nem tudom annak, mikor láttam utoljára Nichot. Igaz, lényegében az volt az első alkalom és jó ideig az utolsó is.
Nem tudtam a létezéséről egészen addig, amíg ott a foglyok között nem lett baromi ismerős egy energia, ami szinte megegyezett az enyémmel. Akkor szembesültem azzal, hogy van egy fiam, ami akkor mellbevágó volt, hiszen nem 20 év telt el a születése óta, hanem több mint 200. Megmentettem, kiszöktettem és az útjára bocsátottam. Nem kértem, hogy keressen meg, nem kértem, hogy jöjjön velem, hogyan is tehettem volna? Ott viszont az időpont nem volt alkalmas arra, hogy egyáltalán beszéljünk.
Azóta nem beszéltünk, nem találkoztunk egyszer sem, ezért is ért váratlanul, hogy egyszer csak üzent, hogy jönne. Meglepett? Azt nem mondanám, de nem mostanra számítottam rá. Gondolkodnom sem kellett, hogy igent mondjak a találkozóra, elvégre joga van tudnia az én szemszögemből is, miért nem voltam jelen az életében, és miért nem kerestem sohasem. Azóta miért... meg kellett emésztenem nekem is, neki is, hogy létezünk, élünk, hát ezért. Felnőtt volt már, tudta, mit akar, mégis miért kellett volna követelnem, hogy velem tartson?
A kávézót ismerem, hamar oda is érek, leparkolok és becsapva az ajtót indulok befelé. Körbe sem kell néznem, hogy tudjam, hol ül, egyenesen felé indulok és foglalok helyet vele szemben.
-Szia Nicho. Kérdezz.
Tudom, hogy fog, így nyugodtan várom, nincs mit takargatnom vele kapcsolatban sem. Azt látom, hogy remek formában van, nincs bajban, ez egy jó hír. Ha valamit mondani akar, azt is meghallgatom, elvégre azért vagyok itt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Vas. Jan. 21, 2018 11:18 pm

Dante és Nicho


Csak ülök és szemeimmel a választékot futom át miközben várok de azonnal megérzem az energiáit amikor csak leparkol. Aztán jön, és kicsit úgy érzem nincs túl jó hangulatban. Bár nem tudom, mennyire fogja engedni, hogy megkérdezzem baj van-e de ahogy köszön és egyből mondja, hogy kérdezzek hirtelen csak pislogni marad időm. csak nézek rá kék szemeimmel.-Szia apa.-furcsa ezt annyi év után kimondani. Hiszen ha úgy vesszük hiába egy vadidegennel ülök szemben.-Kérsz valamit?-kérdezem, mert úgy gondolom ez a legkorrektebb így elsőre. Meghívom talán ezzel nem lesz gond, ha megiszunk valamit közben, vagy megeszünk valamit. Ha választ akkor neki és kérek ha nem akkor csak én kérek egy forró kávét feketén majd amint elmegy a felszolgáló lány rá pillantok ismét.-Minden rendben? Kicsit mintha feszült lennél...-mondom csendesen ahogy figyelem és remélem nem fogom felhúzni ezzel vagy ilyesmi. Ha nem válaszol, vagy azt mondja nem tartozik rám megértem nem fogom feszegetni a dolgot és kitalálok valami mást akkor kezdésnek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Vas. Jan. 21, 2018 11:33 pm

Feszültnek tűnök, de nem vagyok az, azaz nem annyira, mint ahogy Nicho gondolja. Persze a klánügyek nem tartoznak rá, azokkal egyébként sem traktálnám. A lecsóba csapok, úgy szoktam, minek fussunk felesleges köröket, vagy rizsázzunk, sejtem, hogy sok dolog foglalkoztatja, és ezekre többnyire választ szeretne kapni.
"Szia apa."... furcsa ezt tőle hallani, főleg így, hogy a háborúban kellett szembesülnöm azzal, van egy vér szerinti fiam, akit nem láthattam felnőni, nem taníthattam, nem játszhattam vele, ahogy tettem azt Enzoval és Lioval. Furcsa, mert számára idegen lehetek még mindig, még ha nem is vagyok az.
-Igen, egy kávét, simán és feketén, de én fizetek. Rendelj nyugodtan.
Ez a minimum, amit megtehetek, még ha csak egy apró gesztus is felé. Ami a legszebb, hogy ha akarnám sem tudnám letagadni, hiszen kiköpött másom csak fiatalabb kiadásban, de nem is akarom tagadni.
-Mindegy, csak néhány falkabeli. Tudom, hogy sok kérdésed lesz, amiket ott és akkor nem tudtunk megbeszélni.
Az anyját szerettem, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. Az, hogy eltitkolta előlem Nichot, már mindegy, az a múlt, és azon nem tudok változtatni. A kérdés az, hogy a jelenben mit tudunk kihozni ebből, egyáltalán van közös jövőnk? Kérdőn pillantok rá.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Hétf. Jan. 22, 2018 10:04 pm

Dante és Nicho

Hallgatom a szavait és le pillantok a kezeimre amiket feltettem az asztalra.-Értem...-mondom a falka ügyre és nem is akarom tovább feszegetni, hiszen ő se akarja nyújtani mint a rétes tésztát.-Tudtad, hogy...anya meghalt?-kérdezem mert nem tudom, hogy ezzel tisztában van-e? Vagy egyből találkozásunk után szaglászott utánam? talán tudja az egész 300 évemet, hogy is telt el. Nem tudom miért de valamiért erre kíváncsi vagyok és ha nem most talán később rá kérdeztem volna. Bár szerintem tisztában van vele de azért szeretném az ő szájából is hallani a dolgokat.-Van más vér szerinti rokonunk?-kérdezem meg miután válaszolt és nem sokkal meghozzák a kávékat én pedig megköszönöm a pincér lánynak de azonnal vissza szegezem a figyelmemet az apámnak.-Vagy csak mi vagyunk ketten..?-kérdezem egy félmosollyal az arcomon. Aztán eszembe jut, hogy nem túl fair, hogy csak én kérdezek hiszen nem faggatni akarom, hanem beszélgetni szeretnék vele.-De te is kérdez...ha szeretnél és esetleg valamit nem tudsz rólam.-mondom ahogy kicsit kínosan lesz szélesebb a mosolyom. Őszintén nem tudom, hogyan álljak hozzá igazán. Az évek kérdései mintha csak úgy elszálltak volna és minden így...most hirtelen nem is lenne fontos. Csak jó a közelsége és valamilyen szinten elönt a nyugalom, hogy van egy élő ráadásul közeli rokonom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 2:31 pm

Aprót bólintok, nem mondok egyebet, hiszen hiába a fiam, akkor is szem előtt kell tartanom, hogy nem a Falkám tagja, innentől kezdve semmit nem oszthatok meg vele. Tudom, hogy kimondatlanul is megérti, nem kölyök már.
-Éreztem. Sajnálom.
Volt egy kötelék köztünk az anyjával, azt nem lehet nyom nélkül kitörölni, így igen, pontosan tudtam, mikor halt meg. Nichoról többet tudok, mikor találkoztunk és szembesültem azzal, hogy létezik, amikor megszöktettem... persze, hogy utánanéztem annak, miként és hol él. Ugyan nem vehettem részt az életében, de azért érdekelt, hol élt, hol nőtt fel, merrefelé ment, ez természetes volt, ahogy az is, hogy ha megtudom, bajban van, egy szó nélkül támogassam.
-Vér szerinti kettő. Ikrek, két fiú, már egy hónaposak. Nem vér szerinti is kettő, ők már felnőttek, egy fiú, egy lány, ők a kölykeim, de ugyanúgy tekintek rájuk, nincs különbség.
Felsorolom a gyermekeimet, Liot és Enzot is, hiszen a családomhoz tartoznak, nem teszek különbséget.
-Nem tudtál rólam, ugye? Anyád azt mondta, meghaltam? Amikor elment, azaz lelépett, hirtelen történt. Egyszerűen kisétált az életemből anélkül, hogy esélyem lett volna arra, hogy tudomást szerezzek rólad. Tulajdonképpen azt sem tudom, miért ment el, egy szót sem szólt, de valószínű, hogy akkor ő már érezte, te vagy.
Ez azért érdekel, hogy miként lett tálalva neki, miért is nincsen apja, igazság szerint az is, hogy egyáltalán miért hagyott faképnél, miért nem mondta el, hogy gyermeket vár. Persze, hogy pofán vágott, amikor a táborban szembesültem azzal, ő létezik. Valahol még mindig nem tudom, mi lenne a megfelelőbb, hiába érzem úgy, hogy kimondatlanul is szeretném, ha mellettem, mellettünk lenne, de ez az ő döntése. 300 évet nem tudok pótolni, így nem is várhatom el, hogy azt mondja, szeretne velünk élni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 6:21 pm

Dante és Nicho


Hallgatom és bólogatok mikor a két vér szerinti és a beharapott "testvéreimet" említi. Érezte, szóval jó kapcsolatban voltak akkor. Most már csak rejtély anya miért ment el. Bár Scott bácsi mindig azt mondta, hogy kiszámíthatatlan nő volt és nem csodálkozott ő a dolgon. Az, hogy aput lehet megütötte a dolog azt ő sem tudhatta és én sem.-A nagybátyám elmondása szerint nem haltál meg. Mivel anya a születésemnél halt meg ezért nem tudtam vele beszélni...-mielőtt kérdezné miért halt meg gyorsan folytatom.-Vámpírok. Spanyolországban hemzsegtek és kicsit dúlt a viszály így ott öltük egymást velük ahol csak lehet. Nos egy rajta ütés közepén születtem. Anya sajnos szülés után nem volt harcra kész.-mondom ahogy elmondom mind azt amit Scott mondott nekem régen.-De nem..Scott nem mondta, hogy meghaltál. Soha nem utalt ilyesmire. Egy időben forró fejemmel mentem is volna, de túl kicsi voltam még ahhoz, hogy egyedül meginduljak és megkeresselek. Aztán...ahogy teltek az évek...én gondoltam úgy, hogy nem érdemes utánad járnom.-vallom meg őszintén a dolgot ahogy rá emelem kék szemeimet.-Addigra, volt más ami akkor foglalkoztatta az életemet. Az pedig, hogy anya tudott rólam vagy nem az már az ő titka. Minden esetre a nagybátyám már úgy találkozott vele, hogy nagy a pocak.-mondom féloldalas mosollyal.-Mindenesetre most azért jöttem, hogy a falkád tagja legyek....Persze, ha van hely számomra.-mondom mert végül is ez lenne a megfelelő hely már, máshova nagyon nem tudok már menni, és lehet egy új családom is...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 7:58 pm

Felsorolom a testvéreit, nem véletlenül hangsúlyozom ki, hogy nem teszek különbséget aközött, hogy ki vér szerinti és ki beharapott. Számomra ugyanúgy a gyermekeim mindannyian. Nicho is.
Figyelmesen hallgatom, és amikor elhangzik, hogy a volt sógorom nem hazudott neki sosem, valamint akkor született, mikor az exem halálát éreztem, bólintok. Ezt senki nem tudta volna megakadályozni, erre szoktuk mondani, hogy benne van a pakliban.
-Anyád eltitkolt előttem, elment, mielőtt érezhettem volna, hogy nincs egyedül. Ha tudom, megkereslek, de ezen már nem tudok változtatni. Nashville tele volt velük, ott kedvedre irthattad volna őket, szemtelenek voltak, ott nem volt békés együttélés.
Persze azt is értem, miért nem keresett meg ő maga, végül is ki tudja, mi játszódott le a fejében gyerekként. Valószínű, hogy fordított helyzetben én is így döntök, aminek örülök az az, hogy nem kinyírni akar bosszúból, azt már rég éreztem volna rajta, és ahhoz nekem is lett volna egy-két szavam.
-Biztos, hogy tudott rólad. Az érzékeink vannak annyira kifinomultak, hogy azt is tudjuk, hogy nem egy, hanem több energia jön át valaki felől. A nőstények ezzel szemben szinte azonnal érzékelik a legapróbb változást is magukon, amit mi hímek, egy picit később.
Ezért volt az a sejtésem, hogy az exem akkor ment, mikor ő már tudta, hogy várandós, de én még nem. Már épp kérdezném, most mégis miért jött utánam, mikor ő maga mondja ki.
-Tényleg ezt szeretnéd? Hely van, de azt tudnod kell, hogy nem tehetek veled sem kivételt, ahogy senki mással sem. Gondolom nem újdonság, hogyan működik egy falka.
Elmosolyodok, hogyne tenném. Apaként boldoggá tesz, hogy a fiam így dönt, még ha eddig nem is igazán éltünk egymás mellett.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 8:28 pm

Dante és Nicho


Hallgatom a szavait és igen ezzel én is tisztában vagyok. A feleségemnél én is éreztem Dario megjelenését. Ha most ők élnének...annyira boldog lennék, ha bemutathatnám őket apámnak. De ezt a lehetőséget akkor elvesztettem...Rá pillantok-Azóta a bosszúm megkapta a maga kívánt vérét szóval enyhült az élettelenek utáni haragom, de olykor nehezen viselem őket.-mondom ahogy egy kicsit elhúzom a számat.-Mindegy is apa az már a múlt. Nem tudhattál rólam és lehet anya így akarta ezt. Most itt vagyok, és szeretnék a falkád tagja lenni, és igen tudom mivel jár egy falka. De azt is tudom, hogy bárhova máshova mennék nem érezném magam ott igazán családtagnak. Az az első falkám volt, és most szeretném ha a te falkád lenne az. Te vagy az egyik élő rokonom és elmondásod szerint van 4 testvérem aminek kifejezetten örülök és minden képen meg akarom őket ismerni. Szeretnék, a családodhoz tartozni mert...tudom, hogy ott érezném magam a legjobban.-mondom ahogy rá pillantok ismét és egy halovány mosoly csúszik az arcomra.-Nem kérek semmi ilyesmi kivételezést, és nagy körbe ugrálást mert én a vér szerinti fiad vagyok, nem is jár ez ki nekem. Egyszerűen csak...tartozni szeretnék valahová. És ha tehetném a volt családom is ezt kérné tőlem mert biztos vagyok benne, hogy jó falka vezető vagy és a falka is igazi, nem pedig csak kötelesség miatt vannak együtt..-mondom ahogy megemelem a kávémat és megiszom majd leteszem az üres csészét és várom, milyen választ fog nekem adni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 9:17 pm

-Jól tetted. Van egy határ, amit ha átlépnek... nincs tovább.
Értem a mozgatórugóit, valószínűleg én is addig irtottam volna őket, amíg léteznek, főleg a területünkön, és a tények ismeretében. Nem lep meg, hogy így cselekedett, az anyjáról volt szó, mi a falkánk kölykeiért tettük, egymásért.
-Így van. Azon már kár sírni vagy gondolkodni, így kellett lennie. Örülök, hogy így döntöttél. Igen, van 4 testvéred, és lehet, a kicsik még nem igazán fogják fel ezt, de a két idősebb szerintem örülni fog neked.
Elmosolyodok, hát ezek szerint neki ugyanolyan fontos a család mint nekem, ezt tőlem örökölte. Azt is tudom, hogy nem lesz egyszerű dolga, hiszen ugyanúgy bizonyítania kell mint mindenki másnak, ahogy anno nekem is. Viszont ha elég elszánt, meg fogja oldani ezt is.
Enzo arcát már most látom magam előtt, hogy még mindig azon röhög, egy terhesség sem tart 200 évig, és valószínűleg Lio is vigyorogni fog rajta.
-Nem is tehetném. Mindenki kivívta a saját helyét, neked is ezt kell tenned. Azt nem tudom, milyen vezető vagyok, azt viszont igen, hogy egy összetartó, összeszokott, erős falkánk van. Szó szerint egy nagy család.
Sikerült a már itt lévőkkel is megértetnem, hogy ugyanolyan értékes tagok mint az enyéim, számítok rájuk, és sosem fukarkodtam egy esetleges dicsérettel sem, ha szükség volt rá. Sokkal felszabadultabbak lettek, főleg, hogy nincsenek bezárva, mint voltak az előző vezetőjüknél, és rájöttek arra is, hogy ha bajuk van, nyugodtan kereshetnek engem is, nem vagyok megközelíthetetlen. Bízom abban, hogy Nicho simán megugorja a szintet, nem lesz problémája.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 9:47 pm

Dante és Nicho


Hallgattam és határt mond mire féloldalasan elmosolyodom.-Különös ők nem ismerik a határt...2 gyermekre és az anyjukra sem voltak tekintettel, csak mert vadat láttak bennük...-mondom ahogy le pillantok az üres csészére amiben a kávém volt és mélyet szusszanok. Akkor mérhetetlen volt a haragom és a gyűlöletem. Mérhetetlen volt az ami élt bennem és anyám halála után ez volt az az ok ami arra ösztönzött, hogy öljem őket. A feleségem és a gyermekeim, olyan dolgot vettek el tőlem amiért soha nem fogok tudni megbocsátani, még ha elégtételt is tettem a dologért, és elhűlt a bosszúm és haragom. A szomorúság és az üresség valamilyen formában megmaradt, még ha jó mélyen el is ástam magamba az évek során. -Remélem, hogy megtalálom velük a közös hangot, bár ha így gondolod akkor szerintem nincs min aggódnom.-mondom ahogy fel pillantok rá.-Persze ezt tiszteletben is tartom.-mondom ahogy bólintok egyet és figyelem őt szemeimmel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 10:24 pm

-Ez nem teljesen igaz. Akik itt vannak New Yorkban, felettébb kényesek rá. Sosem hittem volna, hogy egyszer azt mondom, van két klán, akikkel igen jó viszont ápolunk. Igaz, a vezetőik sem éppen sihederek.
Szúrom közbe, mert magam is meglepődtem azon, hogy az ősi ellenségek között akad olyan, akivel nem akarjuk minden egyes nap nyírni egymást, ahogyan tettük Nashville-ben is. Amikor azonban egy anyát és két gyermeket említ, felkapom a fejemet.
-Tessék? A családodról beszélsz?
Tudom, hogy milyen egy gyermek elvesztése, bár én a sajátomat kellett, hogy megöljem, mégis tudom, mit jelent az a fájdalom, amit az elvesztésük okoz. Érzem, hogy Nichot még most is felkavarja az egész, és nem fogom neki azt mondani, hogy nincs igaza. Azonban itt rá kellett eszmélnem arra, hogy az öregjeik még tudják, mi az illem, és ezt meg is követelik a tagjaiktól. Itt nincsenek "véletlen" balesetek, határszegések, tényleg rend van. Természetesen mindez kölcsönös.
-Á, nem hiszem, hogy aggódnod kellene. Ugratni biztosan fognak, de gondolom ez sem okoz újdonságot.
A srácaimat ismerve ezt előre borítékolom, de a tagjaink sem mennek a szomszédba, ha éppen viccelődni támad kedvük. Viszont azt is tudom, hogy ha kell, egy emberként zárnak össze, egy csapatként lépnek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 10:40 pm

Dante és Nicho


-Igen apa ez meg lehet de ez itt van. Nem máshol. Abban az időben meg főleg nem volt ez így. Biztosan elhiszem, hogy ők itt nem kevernek port közös megegyezés alapján és ezt tisztelem és becsülöm. De az ami történt az számomra megtörtént és nem tudok úgy nézni rájuk, mint kellemes társaság. És kérlek ezt ne várd el azok után ami történt...-mondom halkan ahogy le pillantok a kezeimre aztán a kérésére halk szusszanás csúszik ki belőlem. valamit vele sem mernek közölni, vagy ők sem hallották ezt a hírt a madarai között.-Volt egy családom...Egy feleségem és két gyermekem. Aitana nagyon szép nő volt, gyógyító kedves lány ha élne kedvelnéd...És volt egy fiam Dario ő lenne a 2-dik hasonmásod, csak még fiatalabb verzióban...És Inez a kislányom.-mondom halkan ahogy beszélek róluk.-A vezérünk eladott minket...Mire haza értem nem maradt más a falkámból, csak vér és rombolás. A családomból pedig...csak cafat és vérfürdő.-mondom ahogy savanyúan elmosolyodom és a kávézó nagy ablaka felé nézek ki az utcára miközben mélyet szusszanok.-Elvesztettem mindenemet egy zsák aranyért.-mondom ahogy rá nézek ismét.-És ne mond, azt hogy ez nem feltétlenül az ő hibájuk, persze az is hibás aki ezt tette velünk, de megtették. És innentől kezdve nekem nincs mit mondanom.-felelem ahogy megrázom a fejemet ahogy figyelem kék szemeimmel és ebben azóta sem változott a véleményem. És már nem is fogok ezen változtatni, ismerve magamat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 10:59 pm

-Sokat mesélhetnék arról, hogy hány farkasunk tűnt el, kölykök, hány farkasunkat ölték meg, mert ugyanígy cselekedtek, mint akik veletek tették. Majd eljutsz odáig, hogy különbséget tudj tenni, mert muszáj. Amikor ideérkeztem, ugyanazt vártam, mint volt, és elhiheted, engem lepett meg a legjobban, hogy két vezér milyen szinten van az ellen, amit mi is átéltünk.
Tudom, hogy ez nehéz, és megérteni is az, de tény, hogy Kaname és Richard irtja azokat, akikről tudják, ezt teszik. Igaz, hogy sokszorosan idősebbek még tőlem is, így nem sokan vannak, akik ellent mernének nekik mondani, de becsülendő, hogy még akad olyan vérszívó, akinek szent a saját törvénye, hagyománya, szabályai, és nem rúgja fel a szerződéseit sem.
-Remélem, hogy a vezéretek még akkor meghalt. Nálunk minden egyes nap jöttek balhézni, állandó vérfürdőben éltünk, aztán egyszer csak csend lett, viszont a kölykeink, fiataljaink kezdtek eltünedezni. Mire rájuk leltünk, mind halottak voltak. Az alfát nem érdekelte, azt mondta, hogy járulékos veszteség... én viszont azt, hogy megálljt parancsolunk ennek az egésznek. Kiirtottuk az egész klánt, vezérestől, mindenestől, két kölyköt pedig sikerült megmentenünk. Nem két nap volt, mire feledtettük velük a traumát. Eljöttünk onnan a fél falkával, különben félő volt, megölöm az alfát, kerüljön bármibe is. Előtte a barátom volt...
Ez az igazság... én sem szívlelem őket, ellenségek, ezért ért váratlanul az, hogy itt nyugalom van, és nincs semmiféle rendbontás.
-Ez az alfád és az ő hibájuk volt együttesen. Itt ezzel nem fogsz találkozni.
Tudom, mennyire fájhat Nichonak ez az egész, és nem is kérem tőle, kedveljen bárkit is, de azt tudom, hogy amíg ezek a klánok léteznek, itt soha nem fog ilyesmi előfordulni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 23, 2018 11:19 pm

Dante és Nicho


Meghallgatom amit mond és elfogadom, szeretnék hinni neki és igyekezni fogok de azért ami ítélet meg van bennem az meg van bennem. Megölték az anyám majd a szerelmem és a két közös gyermekünket. Idősebb nálam jóval és tudom vannak ennél rosszabb dolgok, de egy gyermek elvesztése és annak eltemetése az szerintem minden szülő legnagyobb rémálma. És nem kívánom senkinek sem.-Oh ne aggódj...az első dolgom az volt, hogy utána menjek és a saját kezemmel öljem meg.-mondom halkan pedig az alfa a barátom volt ahogy neki is.-A bosszú mindenre képes, még ha fiatalon is néztem vele szembe.-mondom ahogy vissza gondolok a dologra. De itt vagyok és akkor nyertem. De legalább tudja miről beszélek, és nem mondja azt, hogy hülyén gondolkodom és ezért hálás vagyok neki. Mélyet szusszanok.-Igyekszem majd, de ne várj gyors változást....-nagy dolog kell ahhoz, hogy ez a véleményem megtörjön valaha is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Szer. Jan. 24, 2018 7:46 pm

Győzködni nem fogom, elmondtam, mit tapasztaltam, elmondtam, miért változott a saját véleményem is, és nem haltam bele, hogy be mertem vállalni ezt a komoly változást. Hosszú évszázadokon gyilkoltuk egymást, ebben nőttem fel, ebben éltem, és tessék, amióta Brooklynban vagyunk, semmi atrocitás nem történt.
-Helyes.
Bólintok, teljességgel elképzelhetetlennek tartom, hogy egy alfa képes legyen a sajátjai ellen fordulni, ha pedig megteszi, mint Nichoék esetében is, nincs helye az élők sorában, sem ebben a fajban.
-Valóban, de sosem árt, ha mindez higgadt, hűvös fejjel történik.
Csupán egy apró tanács részemről. Forró fejjel elindulni a lehető legnagyobb hiba, mert akkor hibázik az ember, és siklik fel a legkisebb jel mellett is ami esetleg arra utal, a szervezése nem volt megfelelő és elég alapos. Tudom, hogy a fiam miről beszél, és mivel hasonlóképpen jártunk el, így nem mondhatom neki azt, ezt nem lehet. Lehet, mindent lehet, csak tudni kell, milyen következményekkel jár.
-Erre majd visszatérünk egy év múlva.
Tudom, hogy másként nyilatkozni már, és ez nem azt jelenti, hogy ezzel feladná az elveit, de be kell látni, néha az élet maga okoz meglepetéseket, olyanokat, amikre nem is gondolnánk. Esetünkben is így volt. Az enyéimet is meglepte, hogy nem kell napi szintű harcokkal foglalkoznunk, hanem létezik a békés együttélés fogalma is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Csüt. Jan. 25, 2018 10:42 pm

Dante és Nicho



-Amennyire lehet én hűvös voltam, miközben eltörtem csontját meg mindenét.-mondom ahogy apámra nézek majd féloldalasan elmosolyodok ismét majd bele túrok a hajamba és hallgatom a további mondatát majd szusszanok egyet.-Reméljük igazad lesz.-mondom bár a hanglejtésem nem volt túl meggyőző.-Van közös munka az emberek világában a falkának vagy mindenki azzal foglalkozik amit eddig elért vagy megtanult az évei során?-kérdezem ahogy gondolataim lassan lecsillapodnak a fejemben és már nem akarok a múlttal foglalkozni egyszerűen csak az érdekel már, hogy be enged-e a falkájába és tagja lehetek, meg persze az is érdekel, hogy milyen nekik az élet itt de eddig azt állítja nyugodalmas.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Hétf. Jan. 29, 2018 3:49 pm

-Ez is egy nézőpont.
Elmosolyodok, mindketten tudjuk, nem erre céloztam, persze már mindegy, megtette, megtette, ami érthető. Én is megtettem volna. Az jó pont, hogy harc közben nem veszti el a hidegvérét, bár akkor már nem élne valószínűleg.
Sosem szoktam mellélőni.
A megérzéseim nem csalnak, egyetlen egyszer sem hagytak cserben, még akkor sem, amikor egyedül voltam sokakkal szemben, végül nekem lett igazam. Persze ez nem azt jelenti, hogy tévedhetetlen lennék, és azt sem, hogy ettől függetlenül lankadna a figyelmünk. Mindig teljes készültségben vagyunk.
-Nincsen. Mindenki azzal foglalkozik amit jónak lát, amit szeret vagy akar, az egyetlen kritérium, hogy nem sodorhatja veszélybe a falkát vele. Először és utoljára teszem fel a kérdést. Tényleg csatlakozni akarsz?
Szép is lenne, ha megfojtanám a bandát azzal, hogy még a meló is közös legyen, nem, ilyen nincs, ahogy kötelező takarodó és egyéb sem. Amit az előző Alfa alkotott, annak a felét eltöröltem, így is elég volt kirángatni őket abból a depresszióból, ahová lökte őket.
Ugyan Nicho egyszer már elmondta a szándékait, azonban nekem is fel kell tennem a kérdést. Ez egy ilyen játék, bár nem hiszem, hogy mást felelne.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Hétf. Jan. 29, 2018 9:30 pm

Hallgatom a szavait és mélyet szusszanok a válaszaira majd le nézek a kezeimre majd a kérdésére ismét rá tekintek. Ad még lehetőséget átgondolni, de azért utaztam ide és mondtam le az előző falkámról, hogy ide jöjjek és az ő falkája tagja legyek. Szemeibe nézek és bólintok egyet.-Nem azért utaztam ideáig, hogy most vissza lépjek és behúzott farokkal eliszkoljak.-mondom félmosollyal.-Szóval igen. A falkád tagja szeretnék lenni.-mondom ahogy figyelem széles mosollyal apámat ahogy figyelem őt és várom a válaszát. Sosem lő mellé.-Remélem most is így lesz, néha becsúszhat egy kis tévedés.-mondom félmosollyal. Nem akarom az ösztöneit megkérdőjelezni erről szó sincsen de nem lehet mindenki minden tudó és azért vagyok a fia, hogy legyenek ellenérveim amit majd esetleg megdöntenek az ő érve és mondhatja, hogy "Látod fiam, megmondtam." Hiszen ezért is van egy apa.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Kedd Jan. 30, 2018 7:54 pm

Nem, nem azért kérdezem meg magam, hogy legyen ideje átgondolni a csatlakozást, hanem azért, mert ezt meg kell tennem. Az egy dolog, hogy Nicho bejelentette, hogy szeretné, de vázolnom kellett előtte, mivel találja magát szembe.
-Vannak íratlan szabályok, ez is az, hogy meg kell kérdeznem.
Sejtettem, hogy nem fog elrohanni és úgy dönteni, hogy bocs, de mégsem, így bólintok a válaszára, és az apai énem örül is a döntésének. Ha már 300 évet kihúztam az életéből, legalább a többinél lehessek jelen, még ha pótolni nem is tudom a kiesett időt.
-Ez így van, bárkivel megeshet, eddig viszont engem igazol, és remélem, így is marad.
Bármikor történhet olyan dolog, ami borít minden normálisan kezelt viszonyt, kapcsolatot, ezért sem engedem az enyéimnek, hogy egy percre is lankadjon a figyelmük. Így tennék és beütne a kraft, abban a pillanatban halálra ítélném őket.
-Kérsz még valamit? Ha nem, akkor menjünk, legyünk túl a kötelező körökön.
Rápillantok, ha semmit sem kér, fizetek, és intek neki, induljunk. Nem akarom húzni ezt az egészet, és neki is jobb, ha minél előbb megismeri a többieket és lecuccolhat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Pént. Feb. 02, 2018 7:26 pm

Hallgatom apámat és bólintok mindenre majd mikor azt mondja , hogy kérek e még valamit csak megrázom a fejemet és hagyom, hogy ő fizessen majd egyszerre kelek fel vele és követem őt kifele a kávézóból. A pulóverem zsebébe csúsztatom a kezeimet miután dobok egyet a táskámon a vállamon, amit a lábamnál tartottam. Nincs sok holmim így igazából már náluk is aludhatok. A kocsihoz megyek vele majd ahogy kinyitja az ajtót kinyitom az ajtót és beszállok mellé, majd figyelem ahogy beindítja a kocsit aztán leteszem a lábamhoz a táskámat és bekötöm magamat. Elindulunk és az utat figyelem kék szemeimmel ahogy mélyet szusszanok majd fejemet az üvegnek döntöm. Hosszú is volt az út így kicsit el kap a fáradtság, hogy beültem a kocsiba apa mellé.-Mit takar az a kötelező kőr?-kérdezem ahogy lassan felé fordítom a fejemet és figyelem őt kék szemeimmel ahogy megtámasztom a fejemet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Vas. Feb. 04, 2018 8:18 pm

Miután senki semmit nem fogyaszt, fizetés után a kocsim felé veszem az irányt, hogy elinduljunk a szállásra. Nichonak nincs sok cucca, így a csomagtartót most hanyagolom, elfér az a hátsó ülésen is. Beszállok, megvárom, míg ő is így tesz, illetve beköti magát, mert azt elfelejtettem mondani, nem éppen sétatempóban vezetek. Bár ha azt nézem, hogy versenyzek is, talán ez nem meglepő.
Nem megyünk annyira messze, pláne ha még oda is lépek neki, de érzem, hogy a fiam fáradt, így nem is igazán fogom vissza magam.
-Azt amit amikor egy falkához való csatlakozáskor bizonyítani kell. Ezt nem kerülheted ki te sem, ahogy senki sem.
Mondhatom úgy is, hogy a szokásos eljárás, de feleslegesnek tartom, hogy részletezzem, úgy is tudja, és nem hiszem, hogy ellenállásba ütközne akár az ő, akár a bestiája részéről. Hamar megérkezünk, és egyből az irodába vezetem őt a cuccaival együtt. Nincs kedvem az időt húzni, ezt mindkettőnknek jobb így, egyszerűen elkapom a nyakát és az asztalra nyomom, míg bestiám a farkasa fölé tornyosul jelezve, ki a főnök.
Tudom, hogy minden farkas alapból és ösztönből reagálna, nem hagyva magát, hiszen ez a vérünkben van, de pont ez a tét, hogy képes arra, hogy elnyomja magában és behódoljon, elfogadva a farkastörvényeket, vagy sem.
Annak ellenére, hogy ő maga akart csatlakozni, mindenre fel vagyok készülve, láttam már kitörő farkast, aki az utolsó pillanatban meggondolta magát, vagy éppen nekiesett az alfának. Egyszerűen nem vehetem félvállról, hiába a fiamról van szó, bármi megtörténhet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Vas. Feb. 04, 2018 9:52 pm

Hallgatom a választ. A kényes része a dogoknak de nem izgulok miatta. Ismerem ezt és hamar túl leszünk rajta, ha rajtam múlik a dolog. Ki nézek az ablakon és figyelem az elszáguldó tájat mellettünk ahogy apa a falka központjához visz engem. Ahogy leparkolunk mélyet szusszanok és lassan kiszállok a kocsiból és a vállamra veszem a táskámat. Lassan követem zsebre tett kezekkel és ahogy belépek vele a házba lassan körbe hordozom a tekintetem a helyen. Menő kéró. Lassan követem és gondolom az irodájába vezet. Amint becsukódik az ajtó megragad és lenyom az asztalra. Ahogy az arcom leérkezik mélyet szusszanok és kiengedem a levegőt ami bennem szorult. Nem védekezek és nem kezdek el semmi védekező reakciót kiadni magamból ahogy farkasom se. Egyszerűen lehunyom a szemeim és farkasom is lassan veszi a levegőt finoman lehajtva a fejét maga alá húzva lábait farkát. Én is csak lassan veszem a levegőt és kinyitom a szemeimet de mindenhogy megadtam magam a dolognak. Apa az alfa és ennyi. Szóval én ezt elfogadom és tiszteletben tartom. Amíg nem enged el addig mozdulatlan maradok de amint elenged és a farkasa is nem tornyosul már az enyém fölé lassan elemelkedek az asztaltól és felemelem a táskámat.-Most már kaphatok egy szobát egy ággyal. Hosszú volt az út szeretnék aludni egyet...-mondom csendesen egy félmosollyal ahogy rá pillantok és lassan vissza csúsztatom a zsebeimbe a kezemet. Végül kapok egy szobát ahova elvezet. Megköszönöm és amint egyedül maradok végre leülök és az ágyon elnyúlva hunyom le a szemeim. Végre egy kényelmes ágy!

Köszönöm a játékot! cheers )
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dante di Canio


avatar


Hozzászólások száma :
66
Age :
955

TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   Vas. Feb. 04, 2018 10:21 pm

Nincs miért húznom az időt, nem is teszem, azonnal a lényegre térek, miután csukódik az ajtóm. Nicho nem fiatal és nem az első falkája vagyunk, leszünk, hogy külön el kelljen neki magyarázni mindent. Ő is tudja mi következik, én is, és egyáltalán nem kenyerem a felesleges rizsázás. Minek?
Essünk túl rajta, ezen a véleményen vagyok, és meg is teszem azonnal, amit kell. Nem áll ellen, a bestiája sem, így pár másodperc múlva el is engedem.
-Üdv a falkában. A szobádat megmutatom, ha kajás vagy, a konyhát is. Aztán majd körbenézel, mi merre van.
Kezet nyújtok és útjára engedem, azaz kivételesen én vezetem a szobájába, hogy birtokba vehesse. A többit majd holnap, addig is befejezem a dolgaimat, valamint közlöm Enzoékkal is, mi a helyzet, bár pár tőmondatban már üzentem nekik is.
Mi lesz majd a későbbiekben? Elválik, nem gondolom, hogy probléma lenne bármivel is, azt már megéreztem volna, főleg ha balhéra számíthatok, mint mondjuk Matt esetében. Vele is haladnunk kell.

//Én is köszönöm. cheers //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Újra itt!   

Vissza az elejére Go down
 

Újra itt!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Archívum :: Játékok-