Árnyvadászok

Minden attól függ, honnan nézed. Az egyik ember fényt lát, a másik sötétséget.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

Latest topics
by Sybil Cassie Kane Pént. Okt. 19, 2018 12:08 pm

by Sybil Cassie Kane Pént. Okt. 19, 2018 11:41 am

by Camea Namid Pént. Okt. 19, 2018 10:29 am

by Roderich Arlovski Kedd Okt. 16, 2018 3:57 pm

by Dorothea Coldstone Hétf. Okt. 15, 2018 8:56 am

by Dorothea Coldstone Hétf. Okt. 15, 2018 8:43 am


by Namikaze Reishi Vas. Okt. 07, 2018 8:50 pm

A hónap reagolói
Minerva Cheney
 
Namikaze Reishi
 
Dorothea Coldstone
 
Rune Kristofer Eklund
 
Sybil Cassie Kane
 
Roderich Arlovski
 
Zane Nyrani
 
Camea Namid
 
Liona Bianca di Canio
 
Statisztika
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Music box

Share | 
 

 Not a fairy tale... - Andragona & Nebiros

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Nebiros


avatar


Hozzászólások száma :
3

TémanyitásTárgy: Not a fairy tale... - Andragona & Nebiros   Pént. Márc. 16, 2018 12:18 am



Andragona & Nebiros

Cold as ice...

Az udvar nyugodt, nem történik semmi szokatlan vagy furcsa, ahogy átvágok a kis kerten, hogy a trónterem mögötti szobába lépjek be. Áthaladok a kastélyomon, ami leginkább egy jégkristályból épült képződmény, de szeretem ezt a színt. Annyira tiszta, és tekintélyt parancsoló, pontosan olyan mint én magam is vagyok. Nem kell tükörben lássam magam ahhoz hogy tudjam, nem vagyok egy felejthető jelenség, aki mégis megtenné az nem szokott örülni az emlékeztetőnek.
Ezüst ruhákban vagyok mint általában, és a homlokom sem a korona nyomja, csak az egyszerű kis pánt amit gyakran viselek helyette. Elhaladok pár őr mellett és meghagyom hogy senkit ne merjenek beereszteni a trónterembe. A terem mögötti hatalmas alakot tükörhöz lépek, amibe egy pillanatig saját magamat látom visszatükröződni, aztán pedig egy zöld füves területet és embereket. Az emberi világban Central Parknak hívják ezt a területet, ahová menni készülök hogy találkozzam az egyik... fiammal.
Nem tesz túl boldoggá hiszen ő csak amolyan féllény, nem igen tűrtem meg a közelemben, de mégis az enyém, és megesküdtem az anyjának hogy valamelyest azért a gondját viselem majd. Átlépek a tükrön és puha füvet érezhetek csizmás lábaim alatt. Az emberek nem látnak engem, mert álcázást vontam magam köré, és csak az alvilágiak látnak. Mint a fiam, aki már itt van.
- Andragona - szólítom meg, hangom hideg mint a jég, de ez nem újdonság, az érzelmek valahol kikoptak belőle, bár képes vagyok érezni elég sok mindent.
- Látom kényelmesen érzed magad a mondén világban, nem hiányzik tán az udvar kényelme? - kérdezem ahogy megállok tőle nem messze. Sosem becsültem túl, de még hasznos lehet számomra, és ami hasznos azt köztudottan megbecsülöm. Talán élni kíván az alkalommal, nem tudom. Mindenesetre az esélye minderre adott.


••
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Andragona


avatar


Hozzászólások száma :
19

TémanyitásTárgy: Re: Not a fairy tale... - Andragona & Nebiros   Szer. Ápr. 04, 2018 11:00 pm



Nebiros & Andragona

Szabad nap. Vagy valami olyasmi. Ha az embernek állata van, akiért felelős, akkor nem létezik olyan, hogy teljesen tétlen nap. Mert az emlősök főleg minden egyes nap esznek, ürítenek, vizet kérnek és igénylik az elfoglaltságot. Valamint a társaságot. Szóval ahhoz, hogy nekem egyedül sikerüljön lennem egy teljes napra, miközben nem kell egyik állatkerti ketrec közelébe sem mennem csak kétnaponta várható el. De ez így megy mindig, függetlenül a naptól, évszaktól és ünneptől. Mert az állatok ilyenek. Tisztelet a kivételnek. A kígyóházban például simán lehet akár egy hetes szünetet is tartani, ha vannak jó víz adagoló készülékek. Mindegy, nem panaszkodom, két állandó gondozó van ugyanoda, és egy éjszakai ellenőr. Szóval nekem ma elvileg csak a neveltemre kell felügyelnem, de ő éppen állatorvosi kezelésen van altatásban. A sakál mint afrikai állat nem éppen hideg tűrő és még a leggondosabb körülmények között is könnyedén elkaphat valami téli betegséget. Az én alig fél éves kölykömnek egy fül gyulladás volt a befutó a témában. Most éppen a dokik próbálják alaposan kitisztítani a lerakódásokat, szóval miután fél órája sikerült hordozóstul bevinnem és lefognom, amíg hatni kezdett a nyugtató, éppen szünetem van. A kora tavasz New York közepén óhatatlanul meleggel jár, ennek megfelelően én sem öltözöm be látványosan. A hajam egyszerűen csak ki van engedve, a farmeromon jó néhány tépés látható, az oversize fekete póló és a fölé vett bőrkabát elég laza, hogy szokás szerint elrejtse a másodlagos nemi jellegemet. Az új állatorvos gyakornok nem is tudott hova tenni miatta. A pirulása alapján pedig később nem kell sokat próbálkoznom a telefon számáért...
Apám hangja azonnal megállásra késztet és pillanatok alatt megváltozik a teljes kiállásom. A hátam egyenesebb lesz, az arcomról és a szememből eltűnnek az érzelmek, a mozgásom sokkal darabosabbá, az ő szavaival élve férfiasabbá válik. Lassan fordulok meg, miközben fél kézzel a hajamat tűzöm a fülem mögé, a másikkal a póló aljára kötök egy gyors csomót, hogy feszüljön. Már régen megtanultam, hogy mellette jobban járok, ha a kevéske férfiasságomra helyezem a hangsúlyt. Ami egy-két perce még androgün volt, most egyértelműen férfi jelleggé válik. Az egyetlen, amire nem vagyok hajlandó, az a fejem lehajtása. Hadd találja mellbe az egész, a vonásaim, amit a soha nem látott anyámtól kaptam, akit elűztek és megtiltották még a nevének kiejtését is. Hadd legyen nyilvánvaló, hogy ismét van rajtam szempilla festék, némi halvány rózsaszín rúzs és ez mind még jobban kihangsúlyozza a színeimet, amiket egyértelműen tőle kaptam. Szőke haj, szürke szem, halvány bőr...
- Királyom - suttogom nyugodt és érzelem mentes hangon, miután én is felemelem a kezem és szabadjára engedem az álcázó bűbájt. Nem kell gumi szoba, amiért magamban beszélek egy forgalmas park közepén. Nem vicces dolog a kényszer zubbony. A megszólítás pedig? Nos, számomra ez a legbiztonságosabb, mert ugyan a büszkesége miatt nem tagadhatja meg, hogy az apám, de ettől még jobban érzi magát, szerintem, ha ezt nyíltan nem mondom ki. Ha a passzív ellenállásról van szó, abban nem kevés tapasztalatom van mellette. - Ez a világ sokkal mocskosabb, mint a Tél udvara, de modernebb is. Olyan körülmények között tanulhatok, amelyek csak itt találhatóak meg - és ez az én állandó indokom a távol maradásra, a tanulás. A tündérek mesterségei közül ugyan egyet már kitanultam és csodálatos műremekeket tudok alkotni, de ez nem jelenti, hogy nem akarnék tovább fejlődni és a szabad választás lehetőségével az egyetlen faj felé fordultam, amely eddig soha nem árult el. Az állatok az én szerelmeim, bizalmasaim, barátaim és állandó megbízható társaim ebben az életben. Azok is maradnak...
- Miben lehetek a szolgálatodra? - teszem fel a logikus kérdést, mert eszem ágában sincs abba a hamis reménybe ringatni magamat, hogy Nebiros más miatt keresne meg. Negyvennél is több fia van, aki nem torszülött és elérhető bármikor. Csak éppen, nekik messze nem olyan széles a szexuális fegyvertáruk, mint az enyém. Furcsa, nem? Egyszerre a gyűlölet tárgya és az egyik legjobb eszköze a harcban valakinek ugyanaz...

Note:Kinézet
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Not a fairy tale... - Andragona & Nebiros

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: New York :: Manhattan :: Central Park-