Árnyvadászok

Minden attól függ, honnan nézed. Az egyik ember fényt lát, a másik sötétséget.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

Latest topics
by Roderich Arlovski Kedd Okt. 16, 2018 3:57 pm

by Dorothea Coldstone Hétf. Okt. 15, 2018 8:56 am

by Dorothea Coldstone Hétf. Okt. 15, 2018 8:43 am



by Namikaze Reishi Vas. Okt. 07, 2018 8:50 pm

by Minerva Cheney Szomb. Okt. 06, 2018 8:29 pm

by Minerva Cheney Pént. Okt. 05, 2018 7:07 pm

A hónap reagolói
Minerva Cheney
 
Namikaze Reishi
 
Dorothea Coldstone
 
Rune Kristofer Eklund
 
Roderich Arlovski
 
Zane Nyrani
 
Liona Bianca di Canio
 
Statisztika
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Music box

Share | 
 

 Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Szer. Ápr. 04, 2018 10:07 pm

Pihenő napot kaptam. Ma nem kell mennem sehova. Se edzés, se munka se semmi. Meccsem lesz és az edzőm azt mondta pihenjek 2 napot a jövőhétre. Lesz elég ütésem úgy is. Mélyet lélegzek ahogy fekszem az ágyamon és szemeimet egyik kezemmel takarom. Sötétség. Mindig olyan mély és homályos. Olyan mint a hamu. Ami szál. Ha össze áll egybe sötét lesz szürke helyett. Sokszor láttam hamut szállni. Mindig a tűz helyét jelezték. Mikor a hó tetejét feketére színezte és minden fehérség hirtelen sötét lett. Emlékszem a háborúkra. Mindig így kezdődik....Aztán be villan a nyár mikor megtaláltam Inezzel a margaréta mezőt és megmutattuk Darionak és Aidanának. Ott hamus hó volt de akkor nem foglalkoztam vele. Jóval lehagytam a többieket annyira rohantam akkor. A hó akadályozni akart de csak szerte repült hatalmas mancsaim alatt. Ismét a nyár...Ott voltam És hallottam ahogy Inez boldogan visít ahogy Dario kergeti és játszanak együtt. Aztán én is beszálltam és én kergettem őket. Én voltam aki felkaptam a két visító gyermekemet és egyre csak kapálóztak minden fele."Apa ne!" Sipákolás nevetés. Emlékszem én is hangosan nevettem és utánoztam egy nagy harcos mély üvöltését. Persze játékosan. Aztán megjelent Aidana. Mindig letámadott és megmentette a két harci kölyköt akik szerte szaladtak nevetve amíg engem leterített az anyjuk. Nevetve feküdtem el a margaréták között. Emlékszem a barna szemekre. Rám ragyogtak. Akkor is azok lebegtek előttem ahogy rohantam. Soha nem féltem még akkor ennyire. Soha nem féltem az időtől....de már tudom, hogy lehetünk mi is halhatatlanok...lelkileg mi is haldoklunk. Emlékszem ahogy oda értem. Hogy mindent már a hamu evett. Hogy alig égett már a tűz. A pusztítás hatalmas nyomai...Minden ami a minden volt az semmivé vált ott azonnal. Aidana holteste. Minden élet kiszállt belőle. Elveszett és mintha soha nem lett volna. A gyermekeim égett teste. Ők még szenvedtek is. És én akkor ott sem voltam....Nem tudtam értük tenni semmit. Annyiszor végig futott már bennem ez a jelent. Annyiszor át éltem. És még mindig ugyan úgy ég mint akkor. Mikor kopognak hozzám akkor riadok fel és hirtelen ülök fel. Az ajtó felé nézek és mélyet szusszanok. Érzem az energiáit. Carol az.. Ide jött hozzám? Hogy hogy? Nem szokott ő ide jönni...Lassan az ágy széléhez csúszok és fel kelek majd oda sétálva az ajtómhoz lassan kinyitom azt.-Szia.-köszöntöm kedvesen ahogy halovány mosoly csúszik az arcomra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Csüt. Ápr. 05, 2018 8:16 pm

A szobámban teszek veszek, próbálom elűzni a kétségeimet és valami hasznossal elfoglalni magam, de... Nem aludt itt velem Nicho, és ezért nem volt itt, amikor felriadtam. Mert megkértem, hogy ne legyen itt. Nem akarom, hogy a földön aludjon miattam, és különben is Camilla szerint sokan tudják... Pedig. Láttam Christ, amikor először rám nézett és szépnek éreztem magam, aztán amikor randizgatni kezdtünk és megérintette a kezemet. Olyan lágyan, vágyakozva, mégis nekem adta a döntést. Emlékszem a gerincemen végigfutott a bizsergés és... hamisítatlan vágyat éreztem az iránt, hogy megcsókoljon, hogy érezhessem őt, hogy szeret... Hiba volt... az álmom itt megszakadt. Egy bőrszíjjal a kezében magasodott felém és halkan beszélt hozzám. Azt mondta gyorsabban ment, mint gondolta és megütött... üvöltöttem és ellenálltam... és a jégkékszemekben játékosságot láttam. Azt mondta, hogy sok helyen úgy törik be a csikókat, hogy összekötik a lábaikat és bekötik a szemüket, majd addig verik őket, amíg egy cseppnyi ellenállás is van bennük. " És a te sorsod is ez lesz..." Megfogta a hajamat és bedobott a ketrecbe... Ekkor felébredtem, és egyedül voltam. Most is egyedül vagyok. Azóta érzem ezt a szívszorító magányt, amióta Nichonak elmondtam mindent és ő... nos ő megölelt. Csak úgy, hívatlanul.
- Hiányzik... - súgom magam elé és a lábaim visznek, csak úgy megindulnak és meg sem állnak a szobájáig. Még be is kopogok, érzem, hogy itt van és hirtelen elfog az ijedtség. És ha nem akar velem találkozni? De már késő. Kinyílik az ajtó és itt áll előttem, de csak a mellkasát látom. Olyan kicsi vagyok, mindig meglep, hogy milyen nagy. Mint egy szelíd óriás... felnézek az arcára és kiszárad a szám.
- Szi... szia... hát izé... gondoltam... szóval... hiányoztál... - bököm ki, de ekkor már nem nézek a szemébe. Itt állok előtte, az új ruháimban, amiket Camillának köszönhetek és valami furcsa félelemmel vegyes izgalmat érzek. Mit szól majd hozzá? Csak egy póló és egy ilyen háremnadrág vagy mi... De új... "Buta kis szajha, azt hiszed a teszed több mint a sivár lelked dobozkája... könnyű rajta sebet ejteni."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Csüt. Ápr. 05, 2018 8:45 pm

I'm Not Afraid

Figyelem és pislogok párat mire eljut a tudatomig mit is mondott nekem. Hiányoztam. Hiányoztam....Nicholas Hiányoztál...Lehunyom a szemeim és olyan mély fájdalom és boldogság ütközik össze egymásba ezektől a szavaktól. Hiányoztam neki, és ide jött hozzám, hogy ezt elmondja még ha nehéz is ez neki de ez boldogsággal tölt el. Fáj mert nem ölelhetem magamhoz és nem rogyhatok a lábai elé azt kérve, hogy segítsen begyógyítani a sebeimet. Össze szorítom a számat majd az arcára pillantva kék szemeimmel szélesebb lesz a mosolyom.-Kérlek gyere be...-mondom halkan ahogy elállok az ajtómból, hogy beljebb léphessen. Ha szeretne persze. Ha bejön hozzám lassan becsukom az ajtómat és lassan megfordulva nézek rá.-Foglalj helyet nyugodtan.-intek az ágyam felé. Ha megteszi óvatosan megkerülöm az ágyat és a másik végében leülök felé fordulva török ülésben. Egy darabig nem tudom mit kellene mondanom. Félek, hogy a szavaim elijesztik őt és elmegy és itt maradok egyedül...félek, hogy megint emlékeznem kell. Megemelem a fejemet és az arcára pillantok.-Te is hiányoztál...nekem...-suttogom csendesen rekettes hangon. Lehunyom a szemeim és mélyet szusszanok lehunyva a szemeim és nem tudom mit mondjak. Félelem költözik belém, hogy őt is megölik a lángok ahogy a családomat...-Fáj a lelkem...-mondom halkan megvallva előtte ahogy kezeimet egymásba ejtem és ökölbe szorulnak egymáson.-Nagyon fáj a bensőm...-mondom ki ahogy beszívom fogaim között a levegőt és próbálom össze szűkült tüdőmet kitágítani de szúr a bensőm...Farkasom elfekszik az ő nősténye előtt és halkan nyüsszög előtte mint akit többször is alaposan agyonvertek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Pént. Ápr. 06, 2018 10:00 am

Nem reagál, ezért felnézek rá és látom az arcán, hogy valami bántja. Mi baj van? Úgy néz rám, mint egy elveszett kisfiú, amitől összeszorul a szívem. De mégis beinvitál és kicsit megszeppenve álldogálok a szobájában. Körbe nézek és elfog a vágy, hogy itt maradhassak örökre. Engedelmesen leülök és követem a tekintetemmel. Valami nyomasztja. Remélem nem én vagyok az oka, vagy ha mégis akkor meg tudjuk beszélni. Lassan felhúzom magam mellé a lábaim és a tekintetét keresem. Most nem tűnik, olyan erősnek... Hiányoztam? Először megdöbbenek, de aztán felderül az arcom.
- Tényleg? - kérdezem kislányos áhítattal a hangomban és óvatosan felé nyújtom a kezem, de észbe kapok és gyorsan visszahúzom lesütve a szememet. De akkor is hiányoztam neki. Ez mosolyt csal az arcomra és melegség tölt el. Ennek a csodálatos embernek hiányoztam. Felnézek rá és oda minden jó érzésem.
- Mi a baj? - kérdezem halkan, aggődva és ösztönösen közelebb ülök hozzá, hogy leküzdjem a köztünk feszülő távolságot.
- Nicho, mi történt? Kérlek mondd el - könyörgök neki és hirtelen minden összeomlani látszik. Tudtam, hogy baj van az első pillanattól kezdve, de mindig csak a magam fájdalmával törődök és közben nem veszem észre, hogy neki milyen sebei vannak. Úgy szeretnék segíteni neki. Rossz így látnom és legszívesebben megölelném és a fülébe suttognám, hogy "Itt vagyok, nem lesz semmi baj", de csak ülök és nézem meggyötört arcát. A farkasom bőszen örül neki hevesen csóválva a farkát, de ahogy elfekszik előtte a hím, nyüsszögve böködi meg az orrával finoman és megnyalogatja a pofáját, majd elfekszik mellé és tisztogatni kezdi a bundáját. Ő is nagyon törődött állapotban van.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Pént. Ápr. 06, 2018 9:49 pm

Hallgatom a szavait és megemelem a fejem figyelve ahogy közelebb jön hozzám. Meg akart érinteni az előbb de nem tette meg. Miért nem tette meg? Lehunyom a szemeimet és erősebben szorítom a kezeimet majd lassan kinyitva a szemeim engedek szorításomon.-Csak a múlt sebei égetnek...Olyan...egyedül érzem magam és fáradtnak. Belefáradtam abba, hogy folyamatosan üldöznek az emlékeim és mindent mindig újra élek ha egyedül vagyok. És közben olyan nehéz azt mutatni, mintha tovább léptél volna. Hogy a 300 év majd segít rajtam. Nem segített semmit. Nem tudom elfelejteni...és minden este olykor...ha gyorsabb lettem volna...ha előbb indultam volna meg...ha nem esett volna a hó....talán még mindig élnének...-suttogom elhaló hangon ahogy nyelek egyet. -Szeretnék átlépni, szeretném ha elmúlna a fájdalom...de nem tudom...annyira gyengének érzem magamat.-suttogom ahogy lassan elfekszem az ágyamon oldalamra dőlve és kezeim elernyedve simulnak a paplanhoz alattam.-Nem érzem magamat jól...-suttogom még csendesebben ahogy lehunyom a szemeimet és a párna felé fordítom a fejemet.-Csak el akarok tűnni...Csak szeretném...a semmit...olyan nagy kérés ez..?-mondom halkan ahogy lassan kinyitom a szemeim és mozdulatlan össze húzott alakját figyelem.-Már csak miattad jönnék vissza...-mondom ki a gondolataimat ahogy lassan felnézek rá kék szemeimmel majd el is veszem a tekintetem és nagyot szusszanok. Farkasom csak fekszik és halkan nyüsszög az övének ahogy felé fordítja a fejét és finoman az ő farkasa mancsára helyezi fejét. Belefáradtam az életbe.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Szomb. Ápr. 07, 2018 2:32 pm

Hallgatom és olyan érzés, mintha gyomorszájon vágtak volna. Akire rá bíztam volna magam, annak ugyan úgy támaszra lenne szüksége. Valakire aki meg tudja vigasztalni és segíteni tud neki. De én el akarok futni, elmenekülni a helyzet elől... Viszont ha nem nyitok most felé, akkor talán megtörik a barátságunk és elvesztem őt. Hosszú, tépelődő csend áll be közénk, majd lassan felé fordulok, és nézem, ahogy itt fekszik mellettem és arra vár, hogy valaki segítsen neki.
- Ismerem az érzést... Nicho, én kétszer próbáltam öngyilkos lenni, de mindig túl hamar rám találtak, pedig csak pár perc kellett volna még, hogy elvérezzek... 13 éve úgy élek, hogy bármikor újra megtettem volna, ha nincs Paul. Aztán ő is elmúlt... És jöttél te. Te vagy nekem a remény - halkan beszélek és csak egy pontot bámulok magam előtt - Nem akarom, hogy elvessz, de ha ezt választod utánad megyek, mert veled halna minden örömöm... ha te nem küzdesz értem, akkor már... - elcsuklik a hangom és könny gyűlik a szemembe.
- Nicho szeretnék segíteni. Tudnod kell, hogy vágyom rá, hogy segítsek... És nem akarom, hogy neked is ezt kelljen érezned... Mit tegyek, hogy könnyebb legyen? Hogyan csináljam? A saját démonaimat sem tudom leküzdeni. Minden éjjel visszatérnek, mint neked - felemelem a fejem, hogy lássam az arcát és késztetést érzek, hogy megérintsem. Itt vagyunk együtt, mégis magányosan. Lassan, bizonytalanul nyújtom ki felé a kezem és csak az ujjaimmal érintem meg a kézfejét, de már ebbe is bele borzongok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Vas. Ápr. 08, 2018 8:25 am

Hallgatom őt és össze szorul a lelkem belül ahogy, lehunyom a szemeimet. De hallom a hangjában azt az akarni vágyát és össze szorítom a számat. Lassan kinyitom a szemeim és miközben beszél az alakját figyelem majd ahogy rám néz lassan felnézek rá. Figyelem bátortalan kezét ami kinyúl értem és megérint én pedig haloványan elmosolyodom. Nagyon lassan és óvatosan átfordítom a kezemet, hogy tenyeremet érintse. Olyan kicsi a keze, hozzám képest.-Olyan jó, hogy itt vagy és beszélsz hozzám. Enyhít rajtam. Jól esik, hogy most magadtól megérintesz...még ha ez neked fáj is...egy fontosságot mutat ki ami annyira...rég jutott el hozzám...És ez megnyugtat. Megnyugtat, hogyha vakon is járok valaki van velem...-suttogom csendesen ahogy figyelem a kezét majd finoman megszorítom az ujjait.-Köszönöm...-suttogom halkan ahogy ismét lehunyom a szemeimet.-Szeretnék enyhíteni a démonaidon...szeretném elűzni őket és megvédeni téged. Szeretném újra érezni, hogy valaki boldog...velem...-suttogom csendesen ahogy halovány mosoly csúszik az arcomra.-Mert amikor veled vagyok...akkor nem gondolok akaratlanul se a családomra. Nem gondolok Aidanára és a gyerekekre. Nem jutnak eszembe és nem fog el semmi hiány érzet. Mert olyankor ott vagy velem. És akaratodon kívül is de...gyógyítod a lelkemet...-suttogom ahogy finoman cirógatom a kézfejét az én óriási kezemmel az ő kis pici kacsóját. Olyan szép ő. Megnyugtató és kedves.-Kedves vagy nekem Carol...néha úgy érzem csak miattad kelek fel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Vas. Ápr. 08, 2018 11:00 am

Megérintem és az arcát figyelem, nem tudom mit fog reagálni erre, de ahogy elmosolyodik megkönnyebbülök és újra a kezeinket nézem. A tenyerébe veszi a kézfejem és újra megborzongok. Szinte elveszik az enyém az övében, de a bőre olyan puha és meleg. Az ajkamat harapdálom és csendben hallgatom, amiket mond nekem. Csak egy egy fájdalmas nyögés, vagy szipogás árulhatja el neki, hogy milyen küzdelmek vannak bennem.
- Mert fontos vagy - suttogom és a könnyeim legördülnek az arcomon - Ez valahogy más... nem fáj, csak annyira furcsa, de jó... - méginkább elhalkulok és a másik kezemmel elmaszatolom a könnyeimet és néha felpillantok az arcára, de mindig csak a kezeinket nézem és próbálom megszokni, de a testem akár a felajzott íj, bármikor kész vagyok elugrani. Megszorítja az ujjaimat, mire összerezzenek és levegő után kapok. Egy pillanatra az egész karom megfeszül, de nem rántom el, hagyom, hogy a tenyerében megnyugodjak. Elnyílnak az ajkaim és mintha az érintésen keresztül adna valamit és én is adnék neki, valami jó érzést, valami biztonságot.
- Én köszönöm - nézek a kék szempárba és hagyom magam elveszni a pillantásában, ami már nem hoz zavarba, mert tudom, hogy megbízhatok benne. Újra megszólal és gombóc lesz a torkomban, ezt nem tudom hallgatni, elrántom a kezemet és szorosan lehunyom a szemem. Ez igaz? Tényleg ezt érezheti miattam? A tenyerembe temetem az arcomat és összehúzom magam.
- Ne, Nicho... ne mond ezt... annyi felelősség, ha valóban így érzel... mondta Camilla, hogy fontos vagyok neked, de hogy ennyire... - elveszem a kezemet a szemem elől és óvatosan rá nézek - Biztos, hogy ez igaz? Annyira félek, hogy elrontom... - suttogom és a kezére nézek, úgy szeretném újra érezni - Pedig én is így érzek irántad - vallom meg halkan és egy picikét közelebb viszem a kezemet, de talán nem is látszik, olyan kicsi a távolság, amit áthidalok közöttünk.
- Nem akarom, hogy fájjon neked miattam. Se most, sem a jövőben - mondom és felnézek rá. Nem visszautasításnak szánom a szavaimat, csak annyira a bizonytalanságba taszított most ezzel, hogy minden összezavarodik.
- Fogd meg a kezem - súgom elhaló hangon kérve, mert annyira vágyom rá, hogy újra érezzem azt a biztonságot, mint az előbb.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Vas. Ápr. 08, 2018 11:13 am

Hallgatom és kicsit megemelem a fejem mikor beszélni kezd Camilláról majd ahogy elhúzza a kezét felülök és hallgatom. Figyelem és a kezét nézem és óvatos aggódást tükrözik az arcom. Figyelem ahogy rám néz és beszél. Arra kér, hogy fogjam meg a kezét én pedig óvatosan előre nyúlok majd megérintem és szorosan megfogom. Magamhoz húzom a kezét ahogy óvatosan mellé csúszok.-Kipróbálunk valamit?-kérdezem óvatosan ahogy finoman simogatom hüvelyk ujjammal a kézfejét.-Persze ha csak szeretnéd...-nyelek egyet ahogy rágom magamban a a szavaimat.-Carol...nem félek a démonaidtól bármivel szembe nézek...attól félek csak, hogy téged is cserben hagylak...de ezt soha többet nem akarom megtenni. Soha...-mondom ahogy le nézek magam elé majd vissza rá bele a zöld íriszeibe amiben ott bújik a világ és finom biztató mosollyal nézek rá.-Nem rontasz el semmit. Vigyázunk egymásra...rendben...?-kérdezem óvatosan ahogy lágyan megemelem a kezeinket és rá nézek apró kézfejére. Szeretnék rá csókolni de még nem merem megtenni előbb azt amit kigondoltam vele azt próbáljuk meg. Bár nem tudom, lehet attól csak még jobban megijed majd...ezért kérdezek inkább rá előbb mint neki ugrok egyből..-Fájdalom vagy nem fájdalom...a magány sokkal rosszabb..csak abba ne taszíts vissza...-mondom ahogy rá nézek és finoman mosolygok ahogy végig zöld szemeit figyelem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Vas. Ápr. 08, 2018 11:39 am

Felül és félelmetesen közel van. Bármit megtehetne most velem. És ez rémisztő, de Dr. Smith szerint erről szól a bizalom és lehet gyakorolni. Ha most elfutok, akkor elölről kezdhetjük talán az egészet. Nyelek egyet és figyelem, ahogy megfogja a kezem és jó, hogy megszorítja, Jobb mintha gyengén tartaná, mert így nem akarom elvenni tőle.
- Mit? - nézek fel rá és látom, hogy visszatért belé az ereje és ez megnyugtató. Simogat, amitől újra és újra kiráz a hideg és bizsergés fog el, amitől megrázkódom. Pedig ez csak a kezem...
- Nem hagysz cserben, tudom. Mert... te jó vagy és nem a te hibád, ami a családoddal történt - igyekszem biztatóan beszélni, de annyira lefoglal ez a rengeteg érzés, amik itt kavarognak köztünk és bennem, főleg az érintése, hogy azt sem tudom, hova nézzek, vagy mit gondoljak. Megbénít. Sietve bólogatok és az arcát nézem, a kék szemeit, amik olyan szeretettel tükrözik vissza az arcomat, hogy sírni lenne kedvem és megölelni és megcsókolni az arcát, és a lábához borulva hálálkodni neki, amiért ilyennek lát engem. Értékesnek és fontosnak, és küzd értem. A kezeinkre siklik a tekintetem és egy pillanatig elmosolyodom.
- Jó... nem is tudnám magam távol tartani tőled... annyira jó vagy hozzám, én pedig úgy szomjazom erre... és ha szeretnéd, akkor veled maradok - halk a hangom, de egyre nyugodtabb. Az ami most történik az valami új, valami szép. Olyan, mint ami a filmekben szokott történni, de most velünk történik és ahogy mosolyog rám, melegség tölti meg a szívemet és az én szám is felfelé görbül. A félelmeim elcsendesednek, és behódolnak valami balzsamos érzés előtt, ami szétárad bennem és véglegesen Nichohoz láncol.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Vas. Ápr. 08, 2018 1:17 pm

Halkan elnevetem magam ahogy hallgatom az utolsó mondatát. Olyan aranyos.-Szeretném ha velem maradnál...-mondom ahogy biztatóan nézek rá kék szemeimmel és halkan fújok egyet.-Nem tudom mennyire segít de ha lehunynád a szemeid és úgy megsimogatnám az arcodat...persze ha rossz és nem akarod akkor nem teszem. Ezt se kell csinálnod ha nem szeretnéd.-mutatok a kezeinkre.-Nem azért csak szóval..nem akarlak szoruló helyzetbe tenni téged...Meg ezt az ötletet is csak akkor próbáljuk ki ha szeretnéd...-mondom ahogy finoman cirógatom a kézfejét és lassan hol a kezét hol az arcát figyelem. Kicsit zavarban vagyok...kicsit...-Nem vagyok jó Carol...egyáltalán nem vagyok jó...csak azt szeretném cselekedni ami szerintem jó. Nem biztos, hogy az másoknak is jó lesz.-mondom halkan ahogy szusszanok egyet és csak figyelem aprócska kezét ahogy finom kört rajzolok rá majd abból egy vonalat a akarja felé de nem megyek fel a karján ujjaimmal mivel sejtem, hogy az nem tetszene neki.-Életfa...-mondom halkan ahogy lassan felnézek rá.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Vas. Ápr. 08, 2018 2:12 pm

Nevet rajtam, de kedves a nevetése mégis pír fut szét az arcomon és egy pillanatra lesütöm a szemem.
- Akkor jó - válaszolom, és újra kislánynak érzem magam, legalábbis akkor szerettem és akkor szerettek így, ilyen odaadással. Hallgatom és gyanakvóan összehúzom a szemöldököm.
- Miért akarod megsimogatni az arcomat? - kérdezem, mert erre most aztán tényleg nem találok magyarázatot. De úgy látom, ő nagyon szeretné, valamiért.
- De ezt szeretném, biztonságban érzem magam így - mondom bólogatva, hogy meggyőzzem.
- Hát végülis megpróbálhatjuk ha ennyire szeretnéd - vonom meg a vállam és a kezeinkre pillantok, de aztán felkapom a fejem.
- Ez nem igaz. Te jó vagy. Biztosan vannak hibáid, de mindenkinek vannak, ne legyél ilyen szigorú magaddal - mondom dacosan, mert most igazam van, mégis zavarba jövök, hogy ilyet mondtam, de hát hogy gondolhatja ezt? Újra a kezeinkre nézek és halkan kuncogok. Csikis... Kérdőn nézek fel rá és óvatosan megmozgatom az ujjaimat. Életfa... hm, érdekes.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Vas. Ápr. 08, 2018 9:55 pm

Hallgatom és le nézek a kezeinkre.-Csak gondoltam...szóval mindig mikor sírsz és nem merem letörölni a könnyeidet mert félek, hogy megijedsz tőlem és akkor...szóval szeretném kipróbálni, hogy mennyire fogsz megijedni tőlem...-mondom csendesen ahogy lassan rá nézek és kék szemeimet a zöld szemeibe emelem. Halkan nevetek ahogy ezeket mondja nekem és kedvesen rá mosolygok ahogy szemeit figyelem majd szusszanok egyet.-Köszönöm Carol..te is jó vagy. Minden hibád ellenére is jó vagy...és kedves...-mondom ahogy finoman megcirógatom a kezét majd hallgatom azt a kis beállt csendet.-Hunyd be a szemed...-mondom csendesen ahogy figyelem őt és ha megteszi figyelem az arcát. Olyan szép. Olyan tökéletes. Olyan ártatlan. Kinek volt szíve bántani őt...Lassan megemelem a kezemet és óvatosan megérintem bal oldalt az arcát és finoman megcirógatom ujjaimmal lágyan. Figyelem minden rezdülését és ha úgy látom veszélyezve érzi magát akkor elveszem a kezem de ha nem akkor lágyan áttérek a másik oldalra is óvatosan. Finom vagyok és óvatos. Nem megyek semerre tovább a kezemmel csak óvatosan az arcán simítok végig ujjaimmal majd lassan leengedem a kezem.-Ha szeretnéd kinyithatod...-mondom csendesen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Vas. Ápr. 08, 2018 10:31 pm

Hallgatom a válaszát és meglepődök rajta, aztán meghatódok. Tényleg, ezért?
- Ó... hát ez nagyon kedves tőled - mosolygok még mindig meglepetten és nézem az ő mosolyát. Olyan szép, olyan kedves. Olyan igazi.
- Mindig csak kinevetsz - állapítom meg kislányos nyavajgással és én is elnevetem magam, de csak röviden.
- Köszönöm, kedves tőled, hogy így gondolod - mondom és a kezeinket nézem. Mindig annyira zavarba hoz, amikor rólam ilyesmit mond, de az ő szájából nem cseng hamisan. Szelíden, de határozottan utasít és behunyom a szemem. Még a lélegzetem is visszatartom mert hallani akarom mit csinál, az összes többi érzékem kiélesedik és várom, hogy megtegye. Érzem a kezét, ahogy közeledik és ahogy az arcomhoz ér annyira összeszorítom a szemem, hogy összeráncolódik a homlokom és elkapom a fejemet, de a szemem csukva marad. Nyugi... A kezébe kapaszkodom erősen és lassan visszafordítom a fejem és, erővel ott tartom, hagyva, hogy megcirógasson. Megremeg a szám sarka, és érzem az illatát a kezének a melegét és hirtelen kinyitom a szemem. Zavartan pislogok rá és enged a szorításom. Mélyen beszívom a levegőt és lassan kifújom. Meg kell kicsit nyugodnom. A szemeit figyelem és nyelek egyet.
- Mi... mit gondolsz? - kérdezem és körbe hordozom a tekintetem az arcán. Én is meg akarom érinteni őt. A vágyam kiül a tekintetembe, de nem mondom ki, vagyis szeretném...
- Talán meg is ölelhetsz, ha szólsz előtte - vonom meg a vállam és lesütöm a szemem, de a kezét még mindig nem eresztem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Hétf. Ápr. 09, 2018 9:43 pm

Hallgatom a szavait és finoman mosolygok hozzá. Ahogy enged nekem figyelem rezdüléseit és ahogy vissza fordítja a kezemhez a fejét. Óvatosan érintem meg újra és tudom, hogy ezt még nem kell ezerrel erőltetni. Nem szereti az érintésemet még az arcán...Talán nem is fogja soha...Lehunyom a szemeimet miután ő kinyitotta majd lehajtom a fejemet és a kezeinket nézem. De a kezemet szorítja. Kapaszkodik. Én pedig nem tudom mi a jó...Lassan felnézek rá a kérdésre majd elgondolkodom egy kicsit.-Hát..még nem úgy nézel ki mint aki nagyon oda van érte.-mondom ahogy kicsi kínos mosoly szalad az arcomra majd el is tűnik.-Bocsánat ez nem volt kedves...-mondom ahogy szusszanok egyet. A mondatára felnézek rá és hallgatom a szavait.-Hát...rendben.-mondom ahogy halkan elnevetem magam. Egy ölelésért kell szólnom.-Szeretnéd, ha most megölelnélek?-kérdezem ahogy pislogok rá párat majd óvatosan elengedem a kezét és finoman megemelve arcomhoz érintem az ujjait miközben lehunyom a szemeimet. Borostám enyhén bökheti a kezét. De az arcom nyugodt maradt. Kicsit fáradtnak látszhatok előtte.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Szer. Ápr. 11, 2018 4:45 pm

Fürkészőn nézem az arcát, próbálom kiolvasni belőle, hogy mit gondol, de az látszik, hogy nem örül, és el is mondja nekem. Pedig szeretnék neki örömet szerezni... csak nem tudok még.
- Semmi baj, igazad van. Csak az emlékek miatt nehéz, amiket előhoz az érintésed, nem miattad. Talán ha lesznek jó emlékeim is róla, akkor jobb lesz - mondom csendesen és az én arcomon is átfut egy halvány mosoly. Szeretném, ha ő is szeretne velem közös emlékeket. Mert azt hiszem én szeretnék, azt is szeretném, hogy ne féljek, hogy megtapasztalhassam, milyen az. Milyen úgy élni, hogy nem a félelmek irányítanak, hogy ki merem mondani amit gondolok, és örülök egy barát érintésének. Ez még odébb van, messze, de él bennem a remény. Ő feltámasztotta. Újra megtalálom a kék íriszek pillantását és elgondolkozva nézem, de mielőtt válaszolnék felemeli a kezemet, mintha csak ő válaszolna kimondatlan kérésemre. Meglepetésemben elnyílnak az ajkaim és az ujjaimat figyelem az arcán, ahogy bátortalanul hozzáérnek és finoman böködi őket a borostája. Mégis puhának hat és többet akarok ebből. Lassan kinyitom a tenyeremet és rá simítom az arcára. Csiklandoz és szurkál, de annyira jó érzés. A kezemről az arcára siklik a tekintetem és lehunyt szemein állapodik meg. Fáradt, de nem csak fizikailag, hanem lelkileg. Bármikor felismerném ezt az arckifejezést. Összecsukom a kezem és visszaengedem magunk közé.
- Fáradt vagy. Hozzak valamit, vagy pihennél? Biztosan nem zavarlak? - kérdezem és finoman megszorítom a kezét, de nem akaródzik elengednem. Emlékszem rá, hogy pár perce mondta mennyire örül nekem, hogy itt vagyok. Mégis megkérdezem, mert nem tudom teljesen elhinni ezt. Ez is egy óriási hibám, hogy mivel nem bízok magamban, ezért másokban sem tudok rendesen megbízni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Csüt. Ápr. 12, 2018 10:54 pm

Olyan kellemes a simogatása. Az érintése. Mélyet szusszanok ahogy érzem finom kis ujjait és úgy elenged a testem. Ellazulok és legszívesebben vállának dönteném a fejemet lassan eldőlve vele és aludnék mellette. De ezt ő még gondolom nem szeretné. Csak mélyet fújok ahogy elengedi az arcomat és lassan kinyitom a szemeimet majd rá tekintek kék íriszeimmel ahogy figyelem őt és szélesen elmosolyodom irányába ahogy kérdez.-Nem zavarsz tényleg. Csak fáradt vagyok. Sokat edzettem mostanában meg meccseim is voltak. Szóval kicsit fáradt vagyok.-mondom ahogy finoman simogatom a kezét ahogy zöld szemeit figyelem.-Ahogy érzed itt is aludhatsz ha szeretnél persze...Vagy ahogy igazából szeretnéd. Engem nem zavarsz és elég nagy az ágyam.-mondom ahogy lassan megropogtatom a hátamat aztán halk morgás hagyja el a testem ahogy még jobban leeresztek kicsit.-Tényleg te hogy vagy? Jól vagy? Minden rendben?-kérdezem ahogy megvakarom a tarkómat és figyelem őt kék szemeimmel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Vas. Ápr. 15, 2018 8:13 pm

Olyan furcsa, ellazul, érzem, ahogy elengednek lassan az izmai. Ez attól van, hogy megérintem? Megnyugszik és eltűnik az arcáról az a leharcolt kifejezés, csak a fáradtság marad. Leengedem a kezemet és figyelem szép arcát, ahogy lassan kinyitja a szemét. Olyan mint a tiszta tenger... amiben elsüllyedhetsz, vagy csak felfekszel a vízre, és hagyod, hogy egy szebb jövő felé sodorjon...
- Szabad nekem olyat? Mármint itt aludni? Nem fognak... kinézni? - kérdezem félénken, mert nagyon is hívogató, hogy itt töltsem az éjszakát, de ez nem erkölcstelen? Egyáltalán mi az erkölcsös? Hiszen csak barátok vagyunk, aludhatok itt. De akkor miért célozgatott Camilla is? Összefutnak homlokomon a ráncok és a kezeinkre nézek. Barátok fogják így egymás kezét? Jajj, nem tudom... Annyira járatlan vagyok ezekben a dolgokban. A kérdésével kizökkent és felemelem a tekintetemet és elmosolyodom.
- Velem minden rendben. Újabban Camilla sokat sokat segít. Tudod minden ilyen női dologban. Én nem értek ezekhez... - szégyenlősen megvonom a vállam, de lelkesen mosolygok - És kaptam tőle ruhákat. Szerinte szép vagyok és nem kell elrejtenem, de nem is tudom... Olyan furcsa. És az interjútól is félek, meg a munkától. Mostanában kezdtem jól érezni magam, nem akarok kimenni innen. Nem azért. Nagyon hálás vagyok, amiért segítettél ebben is, csak... Nem akarom elrontani - mondom ki ami már régóta a lelkemen csücsült és a szemeit fürkészem, hogy vajon mit gondol erről.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Hétf. Ápr. 16, 2018 8:42 pm

Hallgatom a szavait és a kérdésre felvonom a szemöldökömet.-Miért lenne az?-kérdezem és mikor kiderül, hogy Camillával barátkozott elengedek egy hatalmas sóhajt ahogy megforgatom a szemeimet. A hajamba túrok és megtámasztom a fejemet ahogy rá nézek.-A falkának szokása, hogy mindig valakikről csámcsogni kell. Persze ezt nem rosszindulatból csak egyszerűen sok minden mögé új dolgokat képzelnek és akkor elhatározzak, hogy az biztos úgy lesz. Szárnyra kell egy mese aztán idő közben több formát is kap. Ne izgulj valamikor még azt is vissza kaphatod, hogy mikor lesz gyerekünk. Ezzel nem kell foglalkozni, akaratukon kívül is beszélnek dolgokról. Mindenkiről vannak pletykák. Például az omega biztosan a saját lányát is megfektetné, ha nem tudná, hogy az övé. Bár ezt kétlem, hogy zavarná azt a beteg állatot...-jegyzem meg csendesen.-Akkor lehet hallani ilyesmit is, hogy Ryan bármikor kiskölyköt csinálhat Camillának. Szóval vannak itt mesék bőven. Biztos rólunk is van. Sőt szerintem arra is képesek, hogy fogadnak mikor fogunk össze jönni később meg időpontokra, hogy mikor foglak megfektetni.-mondom ahogy vállat rántok miközben a szemeibe pillantok majd lassan kiegyenesedek és megropogtatom a nyakamat.-Szóval ezeken vagy röhögj egy jót, vagy hagyd elmenni a füled mellett. Farkasok vagyunk, szóval minden csontot megrágunk.-mondom egy félmosollyal és hallgatom a szavait. A béta barátnőket keres. Azért Camillán is látszik, hogy szüksége van női társaságra. Figyelem és finoman megcirógatom a kézfejét.-Ne görcsölj rá Carol...minden rendben lesz. Megpróbálod és ez a lényeg. Szerintem így is szép vagy mert magadat mutatod be. Nem tagadom a ruhák és a festékek valóban segítenek és szépnek érezhetik magukat a nők...vagy férfiak akik éppen kenik magukra. De én mindig a belső értékek híve voltam...-mondom ahogy figyelem.-Nem rontasz el semmit. Ha meg valami romlik is megjavítjuk nem pedig megijedünk tőle.-mondom kedvesen ahogy figyelem kék szemeimmel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Hétf. Ápr. 16, 2018 9:34 pm

Elszégyellem magam, és beharapom az ajkam.
- Nem tudom. Nicho én annyira buta vagyok az ilyesmiben... belefér ez egy barátságba? Nem tudom... De ne haragudj emiatt, légyszi - suttogom, mert elkap a félsz, hogy annyira nem tudok semmit, hogy idegesítem vele, és akkor... Felnézek rá és csodálkozva felvonom a szemöldököm, után aztán összeráncolom a homlokom és elkapom tőle a kezem, ahogy kimondja, hogy megfektetni és csak bámulok rá.
- Miért mondod ezt a többiekről? És akkor most mi az igaz? Camilla csak annyit mondott, hogy kedvelsz... Meg hogy... De akkor biztos ez sem igaz - mondom halkan és könny gyűlik a szemembe. Milyen ostoba vagyok. Hogy lehett volna igaz? De miért esett annyira jól a lelkemnek, miért volt annyira hízelgő? Mintha tőrt mártana belém és megforgatná. A szemébe nézek és aprókat bólintok.
- Bocsánat, hogy hittem neki... Mostanában elhiszem, ha valaki különlegesnek tart... az én hibám... De nem alhatok itt. A barátok nem alszanak egymás ágyában, főleg ha az egyikük férfi - felkelek az ágyáról és elszáll minden varázs, oda lesz minden remény, és arcon csap a valóság, pedig már megszokhattam volna. Még egyszer rá pillantok, majd kicsit remegve a fájdalomtól, de elbotorkálok az ajtóig.
- Jó éjt - súgom csendesen és résnyire nyitom az ajtót, hogy kislisszoljak rajta és minél hamarabb eltűnhessek innen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nicholas Russo


avatar


Hozzászólások száma :
79
Age :
350

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Hétf. Ápr. 16, 2018 10:32 pm

Figyelem és egy pillanatra elhiszem, hogy minden jó lesz. De ezt is elbaszom. Egy pillanatra elhittem, hogy ezután jobb lesz. De nem. Nicho annyira ostoba vagy, hogy arra szavak nincsenek. Elengedi a kezem bennem meg egy világ omlik össze amit amúgy is csak az ima tart össze semmi több. Hallgatom a szavait és egyre szorul bennem a levegő. Miért hiszed ezt? Megint menjek és akadályozzam meg? De a testem nem engedelmeskedik....Nem túl sok ez, és túl kevés a pozitív érzés most bennem. Túl kevés vagyok a feladathoz. Csak hallom a jó éjt szavakat és ahogy csukódik az ajtóm én pedig az ágyon ülök és hallgatom a fájdalmasan sípoló csöndet ami szépen apránként megfolyt és bele nyom az ágyba. Nem akarok levegőt venni. Nem akarok holnapot....Nem akarok újra és újra esélyeket aztán pedig hamis ábrándokat. Aidana...mond meg mit tegyek? Ha már itt hagytatok mit kell tennem? Miért nem mehettem veletek? Inez...Dario...annyira szeretlek titeket. De ide már minden emlék kevés. Nem tudok én már ehhez elég erős lenni...Az oldalamra fekszem és az ablakot figyelem, és a sötét eget. A csillagok elvesztek. Maradt egymagában a hold. Világít. Mi is mind egy magunk vagyunk...és világítunk...

Köszönöm a játékot!)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caroline Wood


avatar


Hozzászólások száma :
107
Age :
34

TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   Hétf. Ápr. 16, 2018 10:43 pm

Nem tart vissza... Én pedig elfutok, elmenekülök megint. Újra. Újra elkergetnek a gondolataim, és megint hiszek nekik. Pedig végig se hallgattam, esélyt sem adtam neki, hogy megmagyarázza. Menjek vissza? Biztosan nem akar már látni. Alig érek be a szobámba kitör belőlem a zokogás és beleverem a fejemet a falba. Te ostoba, idióta liba! Gyűlöllek! Elrontottam. Ezt is! Pedig neki fájt. És örült, hogy ott vagyok, megnyugodott amikor megérintettem... miért hagytam ott? Összeroskadok a földön és tépem a hajamat, karmolom az arcom. Irtózom az egész lényemtől és megduplázza a fájdalmamat, hogy Nichonak most miattam rossz. Cserben hagytam és nem vagyok képes jóvá tenni. Egy senki vagyok... miért nem öltök meg? Kérlek... Nem érek fabatkát sem!! Végezzetek velem...

Én is köszönöm!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...   

Vissza az elejére Go down
 

Nicholas szoba-Veled szeretnék lenni...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Pihenőszoba
» Fürdőszoba
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Fürdőszoba
» Fürdőszoba

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Archívum :: Játékok-