A Végzet Ereklyéi-re épülő frpg.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Hírek
10.14. -Új fejléc
12.22. -Karácsonyi bál
Multi
Válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Latest topics
» Hey, Brother - Dem & Paris
Today at 2:10 am by Paris Deveroux

» Avatar foglaló
Pént. Feb. 24, 2017 6:40 pm by Cora Graham

» Thea mami ajándékdoboza
Szer. Feb. 22, 2017 9:09 pm by Dorothea Coldstone

» I'm just don't know... - Magnus & Jace
Szer. Feb. 22, 2017 12:38 am by Jace Herondale

» Kész vagyok!
Vas. Feb. 19, 2017 4:09 pm by Demetrius A. Ignite

» Old Friend - Thea & Magnus
Szomb. Feb. 11, 2017 1:04 am by Dorothea Coldstone

» Now it's history - Jace & Tessa
Vas. Feb. 05, 2017 11:20 pm by Tessa Gray

» What a surprise... - Thea || Ruko
Vas. Feb. 05, 2017 8:42 pm by Dorothea Coldstone

» Egyetem?! - Ruko & Thea
Vas. Feb. 05, 2017 7:55 pm by Dorothea Coldstone

Top posting users this month
Dorothea Coldstone
 
Jace Herondale
 
Tessa Gray
 
Demetrius A. Ignite
 
Paris Deveroux
 
Magnus Bane
 
Cora Graham
 
Ruko Masashi
 
Namikaze Reishi
 
Raziel
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Music box

Share | 
 

 The perfect night-Alec&Magnus

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Magnus Bane




Hozzászólások száma :
11

TémanyitásTéma: The perfect night-Alec&Magnus   Kedd. Okt. 18, 2016 10:30 pm



Alec&Magnus ©
The perfect night
Este hatra jár az idő, én pedig már vagy egy órája készülődöm. Hihetetlen boldogsággal tölt el a tudat, hogy újra Alexanderrel lesz találkozóm. Hosszú, és magányos időszak volt az életemben, amit külön töltöttünk, magam sem értem mi vezetett arra, hogy szakítsak vele. Több ismerősöm is kifejtette, egyenesen az arcomba, hogy véleményük szerint ez volt életem legrosszabb döntése és egy ökör vagyok. A legtöbbjükkel nem is foglalkoztam nem voltak olyan jó barátaim. De mikor Catarina Loss-tól is megkaptam ugyan ezt elgondolkodtam. És arra jutottam, hogy igaza volt.
De ezt szerencsére már magunk mögött hagytuk. Az újabb halálos veszedelem is elhárult, és bár merőben más volt a fenyegetés, a fiatalok kitartása és bátorsága mégis az elődeikre emlékeztetett. Tudtom, hogy Alexander nem az a fajta, aki csendben meghúzza magát, és békében él. Buzog benne a harci kedv, engem pedig folyamatosan emészt az aggodalom. Mégis, bátran állíthatom, hogy emellett a csodás, vakmerő fiatalember mellett végre megtaláltam azt, amit olyan régóta kerestem.
Miután a szekrényem teljes tartalmát az ágyamra szórtam végül egy világos lila ing mellett döntök hozzá illő sötét lila zakóval és egy egyszerű farmerral. Elvégre étterembe készülünk, ott mégsem jelenhetek meg úgy, hogy egy két lábon járó diszkó gömbre emlékeztetek. Bár vannak kétségeim a mai estét illetően. A háború ugyan véget ért, de az alvilágiak szokatlanul aktívak, és agresszívak manapság. Pár percig eltart, mire elhessegetem a nyomasztó gondolatot, közben beállítom a hajam és még egyszer megsikálom a fogamat. Végül felkapom a zakóra a vékony kabátot, és megsimogatom Mia Ce-Tung fejét.
- Nem ígérek semmit cica, légy jó ne szedd szét a díszpárnákat… megint!
Halk nyervogással nyugtázza, hogy újra semmibe fogja venni a kérésem én pedig lemondóan sóhajtva kilépek, bezárom magam mögött az ajtót. Ahogy lesietek a lépcsőn újra eltölt az a kellemes érzés, ami a kapcsolatunk legelején, és már minden porcikám repes, hogy újra láthatom őt. Elő kapom a mobilom és gyors mozdulatokkal rövid sms-t írok
„Már úton vagyok kedvesem, ha nincs, ellenedre gyalog jövök, így több időt tölthetünk együtt”
Végül fél óra után megállok az Intézet előtt felnézek a kivilágított ablakokra, mosolyogva várom Alexandert.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alexander Lightwood




Hozzászólások száma :
12

TémanyitásTéma: Re: The perfect night-Alec&Magnus   Csüt. Okt. 20, 2016 6:53 pm

Ha nevetnél, én is örülnék,
Vacsora után melléd ülnék.
Te az én szivemet elkérnéd
S én hosszan, sok szépet mesélnék.



Ma ismét randevúm lesz Magnus-szal, aki Brooklyn fő boszorkánymestere, és az én barátom. Igaz, hogy rövid kapcsolatunk alatt, már sok mindenen keresztülmentünk, még szakított is velem egyszer, ettől függetlenül még mindig izgalommal tölt, el, hogy vacsorázni hívott.
Ami azt illeti, most, hogy a háború véget ért, és igazából Jace-n kívül senki nem akar mostanság elpüfölni, ez az egyetlen, amit tényleg várok, hogy vele találkozzam, és ezen nem változtat az sem, ha épp esetleg minden nap látom, vagy nála alszom.
Pityeg párat a mobilom, ahogy begombolom az utolsó gombot is az ingemen. Nem a legújabb divat szerinti, de legalább fekte, és az megy minden alkalomhoz. Nem számít, hogy harc vagy épp vacsora az az alkalom.
Mosolyt csal az arcomra, ahogy elolvasom az sms-t, és bizsergést érzek a gyomromban, már attól is, hogy kedvesemnek hívott. Persze ilyesmit a világért sem osztanék meg vele, ezt meg tartom a saját kis titkomnak.
Belebújok egy zakóba, ezen is látszik, hogy nem friss darab, viszont mielőtt kilépnék a szobából, még kikapom a fiókból a kék sálat, amit Magnustól kaptam ajándékba, és szerinte kiemeli a szemem kékjét.
Végigsietek a folyosón, az árnyvadászok attól még nem pihennek, hogy épp nincs konkrét fenyegetés, még mindig mindenki a lesi a jeleket, hogy történik-e valahol démontevékenység, így ügyet sem vetnek rám, ahogy kilépek az intézetből.
Ha már az éberségnél tartunk, nálam is akad néhány fegyver, csupán a szerszámíjam hiányzik, de az időnként nagyon, pusztán az érzés, hogy nálam van.
Ahogy kilépek a kapun, azonnal mosollyal üdvözlöm Mangus-t, és odalépek, hogy csókot lophassak tőle.
-Szia! – Nem jegyzem meg, hogy milyen elegáns, hiszen ő mindig az, csak a pillantásommal jelzem, hogy elismerésem. Az, hogy ez a ruhának vagy neki magának szól, döntse el ő, maga.





“I did not make a pie,”...“Because I am not your bitch,”
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Magnus Bane




Hozzászólások száma :
11

TémanyitásTéma: Re: The perfect night-Alec&Magnus   Szomb. Okt. 22, 2016 5:14 pm



Alec & Magnus ©
Ha száz évig élsz, akkor én száz év mínusz egy napig akarok azért, hogy soha ne kelljen nélküled élnem
Elmosolyodom, ahogy az ajka az enyémhez ér, kellemes meleg járja át a szívemet. Jól megnézem, magamnak viszonzom az elismerő pillantást. Ahogy a tekintetünk össze találkozik újra elveszem azokban a hihetetlenül kék szemekben, mintha csak a legtisztább vizű tóba néznék bele. Az orrom alatt mosolyogva jegyzem meg magamnak, hogy újfent feketében pompázik, de a szemem megakad a kék sálon. Valahogy bele illik a fekete ruhák összképébe egy kis szín, és tényleg gyönyörűen kiemeli az igéző kék szemeit. Én pedig nem tudok mit tenni, ha egyszer rám néz, a gyönyörű szemeivel egyszerűen végem van. Sosem gondoltam volna, hogy egy árnyvadász valaha így el tud bűvölni, pláne nem egy Lightwood. Ahogy emlékszem az elődeire egyikük sem volt éppen szimpatikus… aztán jött ő… és megváltoztatta az életemet.
- Szervusz! –mosolyogva viszonzom a köszönést. –  Akkor indulhatunk?
Elmosolyodom, ahogy érzem a biztos, erős kezet az enyémen, az ujjait az enyémekbe fonódni. Persze úgy tesz mintha nem történt volna semmi, mintha ő nem fogta volna meg a kezem, és lassan elindulunk az alkonyi fényben úszó utcán. Mosolyogva figyelem a járókelőket, de nem tudom nem észre venni, hogy Alec idegesen forgatja a fejét. Nyilván valóan a háború utó hatása, én magam sem vagyok még olyan magabiztos az utcán járva, mint voltam. Neki persze még nehezebb, hiszen egy nephilim munkája soha nem ér véget, nem nagyon lehet egy „szabadnapjuk” sem hogy úgy mondjam. Néha elszorul a szívem, ha bele gondolok hány szörnyűbbnél szörnyűbb módja van annak, hogy végleg elveszítsem őt, de igyekszem nem ezzel foglalkozni. Sokszor volt már halandó kedvesem és együtt tudtam élni a gondolattal, hogy egy nap örökre el kell, őket engedjem, de ahogyan már neki is mondtam, mindennek ellenére, soha de soha nem leszek felkészülve rá, hogy Őt elengedjem. A lelkem mélyén már tudom, soha többé nem leszek képes ennyire szeretni valakit, egyszerűen ő az, akit mindig is kerestem. Nagyot sóhajtva elengedem a haláláról szóló rémképeket és kicsit jobban megszorítom a kezét. Nem szabad a halálra gondolni, mert az megmérgezi az életet, mondta egyszer nagyon bölcsen az én megboldogult Ragnor barátom, én pedig megfogadtam magamnak, hogy ehhez mérten fogok élni. Oldalra fordulok, a kék szemű fiúra mosolygok.
- Nyílt egy új étterem a belvárosban, és egész jókat hallottam róla. –mosolygok- Arra gondoltam kipróbálhatnánk. Kifejezetten a magunkfajtának van, fenntartva mondénokat be se engednek. Mit gondolsz?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alexander Lightwood




Hozzászólások száma :
12

TémanyitásTéma: Re: The perfect night-Alec&Magnus   Hétf. Okt. 31, 2016 11:32 am

Ha nevetnél, én is örülnék,
Vacsora után melléd ülnék.
Te az én szivemet elkérnéd
S én hosszan, sok szépet mesélnék.



A csókja még mindig megunhatatlan, olyan az összes, mintha első alkalommal csókolnám meg, és mégis annyira ismerős számomra, mintha már ezer éve csókolna így. A levegőtől hideg, de hamar felmelegedő bársonyos ajkak érintése a sajátomon bizsergésre készteti a testem a fejem búbjától a lábujjam hegyéig. Félek, ha engedélyt kérnék, hogy addig csókolhassam, míg csak kedvem tartja, akkor sosem hagynám abba. A sok munkája miatt, gyakran még akkor sem tudok ébren maradni, ha nála alszom, mert hiába a mondat, hogy azonnal végzek, sokszor még reggel felkelve is ott találom az íróasztala mögött, amint elmélyülten ír vagy tanulmányoz valamilyen papírt, így még kevesebb idő jut a csókokra.
- Persze, készen állok. – Felelem a kérdésére, és megfogom a kezét. Hiába beszéltük meg, hogy most már egy pár vagyunk, azért még néha felüti a fejét bennem az aggodalom, hogy esetleg kihúzza az enyémből, ezért inkább úgy teszek, mintha mi sem történt volna, mintha nem is fognám azokat a selymes kezeket az enyémbe, ami a sok fegyverforgatástól érdesebbek a bőrkeményedések miatt.
Séta közben pásztázom a környéket, akarva-akaratlanul is, ez a természetem részévé vált már régen. Az árnyvadászok meg tanultak úgy élni, hogy akkor is figyeljenek, ha elméletileg biztonságban vannak. A háború utóhatásai nem maradnak el, az aggodalom ott ül most már minden Idrisi szemében, és szívében, mert az árulást, ami ért minket nem fogjuk elfeledni egykönnyen, és most már ők is tanultak a hibából, és azt hiszem többé senkinek nem fog lankadni a figyelme. De nem akarok most ezekre gondolni, nem akarom, hogy árnyékok felhőzzék be a mai estét, ezért igyekszem Magnusra figyelni, a mosolyra az ajkán, az enyém is felfelé görbül válaszul az övére, egészen addig, míg közli, hogy milyen helyet is talált számunkra.
Szemöldököm komor ráncokba szalad, az ajkaim összepréselem, és csak ennyit szűrök a fogaim között.
- Nálad van a mobilod? – kérdem teljesen komoly hangon, szinte már nem is kérdésként, inkább parancsnak hangzik, hogy azonnal mondja meg.







“I did not make a pie,”...“Because I am not your bitch,”
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Magnus Bane




Hozzászólások száma :
11

TémanyitásTéma: Re: The perfect night-Alec&Magnus   Kedd. Jan. 31, 2017 12:54 pm



Ha száz évig élsz akkor én száz év mínusz egy napig akarok, azért hogy soha ne kelljen nélküled élnem
Egy pillanatra még meg is ijedek az arckifejezésétől. Ritkán látom ezt a kemény, parancsoló tekintetet és nem mondhatnám, hogy szeretem. Általában azzal érdemlem, ki ha valami hatalmas marhaságot művelek, de magamtól is rá jöhettem, hogy ez egy díjnyertes baromság volt. Alvilágiak közé vinni egy nephilimet pont akkora felelőtlenség, amit megfogadtam, hogy soha nem teszek. Alec annál sokkal többet érdemel, mint hogy ilyenek miatt újra elveszítsem.
- Hát persze…- bólintok, ügyetlenkedve előhalászom a kis kütyüt a zsebemből és oda adom neki. Hirtelen minden megfordul a fejemben, és önkéntelenül is kicsit megszorítom a kezét. A legrosszabb, amit elképzelni tudok az az, hogy megfordul, és itt hagy. Tudom nagyon jól, hogy még ingatag lábakon áll a kapcsolatunk, és mindent meg kell tennem, hogy ne, hulljon ismét szét.
- Azt hiszem, az előbbi kijelentésemet még át gondolom kicsit. –mondom hirtelen, mélyen bele nézve azokba a gyönyörű kék szemekbe, amik most olyan keményen csillognak akár a leghidegebb téli napon a jégcsapok. – Nem az volt a célom, hogy veszélybe sodorjam az esténket kedves –megengedek magamnak egy halvány mosolyt, hátha oldom egy kicsit a hangulatot. Abszolút az én hibám, hogy ennyire elkomorodott és fel akarom vidítani. Tökéletes estét terveztem kettőnknek és nem fogom sutba dobni az egészet. Elgondolkodva figyelem az arcát, azt igyekszem kiagyalni, hogy mi lenne az a hely, ami tetszene neki, és a legkisebb az esélye hogy bajkeverőkbe futunk. Bár jobban bele gondolva, lehet, hogy mi képtelenek vagyunk egy normális randevút össze hozni, ha kimozdulunk a lakásomból. De ma este tényleg nem akarok semmi közjátékot. Szerencsére a tenyeremben van egész New York, ismerek minden eldugott, nyugodt helyet. De mielőtt bármi javaslatom lenne, megvárom, hogy ő mit szeretne, és persze hogy kiderüljön miért kérte el a telefonomat. Jobb, ha nem állok elő semmi további nagy ötlettel, amíg ki nem derül, hogy ő mit szeretne.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTéma: Re: The perfect night-Alec&Magnus   

Vissza az elejére Go down
 

The perfect night-Alec&Magnus

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» [Speciális játékos küldetés] Five Night at Fred's
» Reflections - night club [21+]
» Whispers of the Night
» Agnes & Ingrid - a hot night in Vegas

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: New York :: New Yorki Intézet-