A Végzet Ereklyéi könyvsorozatra épülő frpg.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

új hozzászólások
» Cheza Roah Sails
Today at 5:42 pm by Cheza Roah Sails

» Lovely little girl - Sybil && Aedion
Today at 3:39 pm by Aedion Ancarth

» Wake the white wolf... - Camea & Enzo
Vas. Szept. 17, 2017 11:01 pm by Enzo di Canio

» Watchtower of the West - Reishi & Thea
Szomb. Szept. 16, 2017 6:54 pm by Dorothea Coldstone

» Egyetem?! - Ruko & Thea
Szomb. Szept. 16, 2017 3:13 pm by Dorothea Coldstone

» Wedding preparation - Clary & Thea
Csüt. Szept. 14, 2017 1:46 pm by Dorothea Coldstone

» Thea mami ajándékdoboza
Csüt. Szept. 14, 2017 12:28 am by Dorothea Coldstone

» Forever darkness in my soul... - Thea & Ruko
Szer. Szept. 13, 2017 11:55 pm by Ruko Masashi

» Zyra & Darryn
Kedd Szept. 12, 2017 10:07 pm by Zyra Rockwood

A hónap reagolói
Dorothea Coldstone
 
Jace Herondale
 
Aedion Ancarth
 
Sybil Cassie Kane
 
Zyra Rockwood
 
Paris Deveroux
 
Ruko Masashi
 
Zerdella Grams
 
Darryn Yates
 
Enzo di Canio
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Music box

Share | 
 

 Hey sis' - D'n'D

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Derek Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
9

TémanyitásTárgy: Hey sis' - D'n'D   Szer. Jún. 28, 2017 4:31 pm



Thea & Derek
I'm a voice, not an echo.






Nem szóltam egy kumma szót se arról otthon, hogy hová is megyek. Túlzás lenne kijelenteni azt, hogy azért, mert összevesztünk, de valahol mégis igaz. Betelt a pohár. Elegem lett abból, hogy vannak bizonyos kérdések, melyekre nem kapok választ, egyesekre pedig túl sokat is kapok. És ez még csak az egyik fele volt a problémahalomnak.
Ahogy itt egyik lábamról a másikra állva várakozom – mert aki az ajtót kinyitotta, a nevem meghallása után úgy elszelelt, mintha sose lett volna itt – hirtelen megpittyen a táskámban a telefon. Basszus! Otthon akartam hagyni, legalább a sim-kártyát belőle, de eszerint nem jött össze. Pedig rákészültem a pánikkeltésre. És egyébként is azt akartam, hogy mindenki kopjon le rólam.
Az üzenetet olvasva fintorgás az, amire futja. Leműtöm a butafon hátlapját, akksi ki, sim ki, utóbbi elhajít, előbbi visszatesz – ez a metódus. Pont nem érdekel semmi, amit a kisasszony közölni akarna velem. Felháborít a tudat, hogy anyám ahelyett, hogy engem hívott volna, őt hívta. Mondjuk oké, lehet, hogy ismer és sejtette, hogy Melodyval többre megy, de akkor is. Kikérem magamnak!
Ledobom magam a lépcsőre, háttal a kapunak. Térdeimre támaszkodva dőlök előre, cipőorral egy kósza fűszálat piszkálok, mert jobb dolgom nincs. Nem, még véletlenül sem szeretném magamban vizualizálni, hogy a testvérem miben zavarhatom meg épp. Lennének elképzeléseim az érkezési sebességét tekintve – bár pontos adataim nincsenek, karórát nem viselek a telefonomat meg az indulás óta ignoráltam egész a mostani csippanásig - , de inkább nem képzelgek. Csak látványosan unatkozom.
Ha fal volna mögöttem, még neki is dönteném a hátamat, ám mivel a lépcsőn tanyázom, így inkább csak a táskám után nyúlok, hogy a tabletet előhalászva onnan – tudnak valamit ezek a mondénok! – megnyissam a jegyzetfelületet. Az írás legalább lefoglal. Addig mindenképp, amíg nem hallom nyílni magam mögött az Intézet kapuját, s fel nem pattanok, hogy köszönhessek neki. Mielőtt pedig a tengelyem körül megfordulva Theára vigyoroghatnék, a tabletre rákerül a billentyűzár, s a ketyere a táskám hasában landol. Kösz, de kösz nem kell a papolás egy újabb árnyvadásztól azt illetően, hogy mennyire nem szükségesek nekünk a mondik találmányai. Igyekszem megelőzni a „bajt”. Inkább egy intést követőn köszönök neki egy kóbor „hello!”-t, s várok. Vajon mondták neki, hogy ki keresi, vagy pofavizitről kell megismernie? Hasonlítok anyára, amúgy. Csak nem olyan konszolidált-nőiesen, hála az angyaloknak azért.


Hello my big sis'! | you should know |



//Remélem nem baj Ruko, hogy használom a kódodat. Embarassed //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
180

TémanyitásTárgy: Re: Hey sis' - D'n'D   Csüt. Jún. 29, 2017 9:37 am



Derek & Thea

Ma egy egészen könnyű napra számítok, hiszen a legtöbb dolog, ami az elmúlt időben történt, lecsengett, az esküvő szerveződik szépen és még ahhoz is túl meleg van, hogy az alviláig megmozduljanak. Pláne mi, nephilimek. Ezért is meglepő, hogy egy felnőtt árnyvadász úgy esik be az irodámba, mintha egy csapat pokol véreb üldözte volna.
Sok mindenre fel voltam ma készülve, de arra nem, hogy egy random árnyvadász valahonnan még elő fog ma kerülni. Nem vártam látogatókat, hogy azt mondjam. Ilyenkor persze az agyam rögtön azon kezd pörögni, hogy vajon milyen szándékkal jött? A Klávé küldte, hogy titokban figyeljen meg és kivizsgálást tartson? Esetleg valaki ellenem dolgozik? De nem kattoghatok ezen, hiszen egyrészt nem tesz nekem jót, másrészt pedig valószínűleg nem ez a helyzet. De amint megmondja a rohanvást érkezett nephilim a látogató nevét... Még a korábban nyugodt részem is lefagy, hiszen ez nem jelenthet semmi jót.
Ötletem sincs, mit akarhat tőlem a testvérem, hiszen alig ismerjük egymást. Anyáék vajon elengedték vagy magától jött? Úgy tudom, nagyjából a tanulóéve környékén járunk, akkor csak úgy jött volna ide tanulni, azt sem tudva, hogy én itt vagyok? Erre magamnak kell rájönnöm, mert a másik Intézetből jött látogatókat az Intézetvezetőnek kell fogadnia, hacsak az nincs házon kívül. Márpedig én itt vagyok, szóval mennem kell. Elküldöm a küldöncöt a dolgára, majd amennyire tudom, megemberelem magam és elindulok. A kapu előtt még habozok egy kicsit, de nem engedek magamnak elég időt, hogy a gondolataim rossz irányba kalandozzanak. Lendületesen nyitom ki az ajtót és megállok a küszöbön.
-Szia, öhm... Derek. Gyere beljebb, ne sülj meg a napon- Kellett egy kicsit gondolkoznom a nevén, hiszen inkább elfelejteni szeretném, mint emlékezni rá. Beljebb lépek, hogy elférjen mellettem, majd becsukom utána az ajtót. Elsődlegesen magam miatt hívtam be, mert nekem túl erősen süt a nap, nem bírom jól az ennyire meleget. Megállok vele szemben és szinte fázósan fonom össze a karjaimat magam előtt, hogy elrejtsem a kezem remegését. Nem szívesen vagyok a közelében, sosem akartam, mert anyáékra emlékeztet a jelenléte. Sosem hagyták őt velem kettesben, ezért egy idő után már meg sem próbáltam megismerni, vagy beszélni vele.
-Mondd csak, anyáék elengedtek? Vagy tudnak róla egyáltalán, hogy itt vagy? És amúgy is, minek vagy itt? -Nagyon fura nekem ez a helyzet és nem tetszik. Bárcsak itt lenne Ruko, vagy Caleb, ők meg tudnának nyugtatni.


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Derek Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
9

TémanyitásTárgy: Re: Hey sis' - D'n'D   Csüt. Jún. 29, 2017 9:19 pm



Thea & Derek
I'm a voice, not an echo.







Milyen vicces. Konspirációs elméleteket se gyártott még senki velem kapcsolatosan. Most se tudom, hogy teszik-e, csak csendes unalmamban tengetem a perceimet, míg a nővérem elő nem kerül.
Nem képzeltem el, hogy milyen lehet. Nem él a fejemben róla kép és ez gáz. Azelőtt is tudom, hogy szar ügy, mielőtt meglátnám, de amikor szembesülök személyében azzal, hogy mennyire egy nagy kalap kaka is a
családunk (mert ugye melyik normális família tartja ennyire távol egymástól a testvéreket?) akkor azért egy kóbor baszki kiszalad a számon. És persze nem szabadkozom miatta. Sok időt töltöttem Londonban mondénok között, ragadt rám ez meg az a szlengjükből.
- Ugye nem a nevemen kellett ennyit gondolkoznod, Dorothea? - kérdezem enyhe éllel a hangomban. Nem szándékos, de könyörgöm! Húsz vagyok, az egész világ az ellenségem, miért ne lenne a hangom is egy az ellenségek közül? - Amúgy még mindig a Theát preferálod, vagy rászoktál valami más becenévre. Ha már itt vagyok, hívjalak legalább úgy, ahogy a fülednek kedves. - vállvonva veszem elő a jobbik modorom. Az én nevemen nem sok becézgetni való van, így abba a mélységbe bele se merülök.
- Kösz! - váltok inkább, s lépek be vele az ajtón, elfogadva a kedvességét. És ha már így esett, alaposan megnézem magamnak. Az ember - pláne az árnyvadász - mégis csak ismerje fel a rokonait, nem de bár?
- Fingjuk sincs arról, hogy hol vagyok. De ha engem kérdezel, pont nem zavartatják magukat a hollétem miatt. A Klávé úgyis meg fogja mondani nekik. Kérvényeztem ugyanis a New Yorkba helyezésemet. - hogy elfogadták-e vagy sem, azt nem tudom, nem vártam meg pincsiként az áldásulat.
Elvigyorodom. - Jó, mi? - igazítom meg ezzel a táskát a vállamon. Bakker! Ez nehezebben indul, mint azt hittem.
- Untam már Londont. Anyát és apát rogyásra ismerem, téged meg nem. Szerintem gáz, hogy ez így van. Szóval lényegében hozzád jöttem.
Az áthelyezéses szabadság csak grátisz. Ugye van szabad szobád?

Sose volt kenyerem a céltalanság és a tétovázás. Most Thea is ízelítőt kap abból, mennyire nem. Apánk önfejűségét örököltem, abba' hiba nincs.


Hello my big sis'! | you should know |

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
180

TémanyitásTárgy: Re: Hey sis' - D'n'D   Pént. Jún. 30, 2017 9:03 pm



Derek & Thea

El nem tudom képzelni, mit kereshet itt az öcsém, akiről gyakorlatilag alig tudok valamit. Szívesen meghallgatnám, milyen szél is fújta idáig, mert valahogy elképzelni sem tudom, hogy pont rám lenne kíváncsi. Vetek rá egy gyors pillantást, ahogy elkáromkodja magát, de nem szólom meg. Minek tenném, elvileg haladó szellemű Intézetvezető lennék, vagy mi, és ha valaki ezt akarja, tegye.
-Bocsáss meg -Sóhajtok fel. Kár tagadnom, hogy gondolkoznom kellett, elég egyértelműen nem tudtam hirtelen. Ráfoghatnám, hogy az amúgy is elbénázott agyam nem emlékezett, de ez egy olcsó kifogás lenne. Jobb is talán, ha tudja, nem ismerem őt és egy idő után még direkt kerültem is. Nem tehet róla, de a saját érdekem volt. Lehajtom a fejem egy pillantra, mielőtt megint ránéznék. Meg kell küzdenem saját magammal, de azért beengedem a kapun, ne ácsorogjon kint.
-Még Thea a nevem, de már nem sokáig Coldstone -Idegességemben a cipőmet piszkálom, de aztán megemberelem magam és egyenesen állok, izgés-mozgás nélkül. Nem láthatják rajtam, hogy mennyire nem vagyok biztos magamban. -Gondolom anyáék nem mondták, hogy a Klávé érdekházasságba kényszerít. Részben benn van az ő kezük is -vonok vállat, végülis már nem bánom annyira, mint az elején. Rukoval jól kijövünk, csak ne kellene házasodnunk. A kicsinyes bosszúnk így is meg lesz a szerepcserével a ruhák terén, meg hogy a komplett alvilágot meghívtuk a lagzira, hadd főjön a sok begyöpösödött nephilim feje.
-Az Angyalra, ki fognak akadni -Már lélekben készülhetek is a panaszlevelekre a tőlük a Klávén keresztül és személyesen. Így is szerettek áskálódni ellenem, de nem igazán tették, mióta eljöttem Londonból, de most megint számíthatok rá.
-Csodálkozom, hogy egyáltalán megmondták, hogy a nővéred vagyok. Nem tudom, mit meséltek rólam, de az valószínűleg nem igaz -Nem várom el, hogy ne higgyen el valamennyit a rólam keringő pletykákról, mert abból van elég. Még a saját szüleim is szívesen ócsároltak mások előtt, ezzel aláásva az önbecsülésemet. Nem csoda, hogy olyan lettem, amilyen.
-Értem, szóval inkább szabad akarsz lenni. Gyere, megmutatom a szobádat -intek neki és megindulok az emelet felé, ha már egyszer itt van, akkor legalább kihasználom az alkalmat, hogy egy kis borsot törjek a szüleim orra alá. De ettől függetlenül is, egy árnyvadász itt kér szállást, kötelességem adni neki.
-Nem kaptam még meg az áthelyezési kérelmed. Gondolom előbb a Klávé akar dönteni, aztán talán lesznek szívesek engem is megkérdezni -jegyzem meg, ahogy beszállok a liftbe és felvitetem magunkat. Kiszállok, amint megérkezünk és elvezetem az egyik üres szobáig.
-Ez lesz a tiéd. Az enyém hárommal odébb van, mosdó van a szobában, a többit majd felfedezed magadnak.


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Derek Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
9

TémanyitásTárgy: Re: Hey sis' - D'n'D   Szomb. Júl. 01, 2017 8:38 pm



Thea & Derek
I'm a voice, not an echo.






- Nem ügy! - Legyintek vállat vonva. Tényleg nem nagy cucc, hogyha elfelejtette a nevemet, az se. Akkor, amikor szóvá tettem még zavart, de körülbelül két szívdobbanás és már nem is érdekel. Nem rontotta el a nevem, nem mondott mást, szóval igazából kár fontosnak beállítani a dolgot.
Érdeklődéssel hallgatom a szavait. A vezetéknevének változtatására előbb gondolnék haragvó okból, semmint abból kifolyólag amit említett az imént.
- Ne csessz! - Kerekednek el a szemeim. Hátrarázom a képemből az odahulló rasztákat. A döbbenettől mindig előrébb billentem a testemet, ezzel mászva a beszélgetőtársam személyes terébe. Rossz szokás. És az is, hogy nem kötöm hátra mindig a hajkígyóimat.
- Nem mondtak rólad semmit, soha. - Vonogatok vállat. Még szájat is húzok mellé. A dolog nem hangzik jól, mondhatni atomgáz, de nem tudok mit kezdeni vele. Ez van. Viszont ezzel már össze is kötöm a beszélgetésünk folytatási folyamát is.
- Majd lehiggadnak, ne törődj vele. Egyébként miért érdekel, hogy kiakadnak-e? Nem vagytok ősi haragban egymással?
Nem tehetek róla, ezt muszáj megkérdeznem. Mert érdekel, egyrészt. ÉS mert nem a tapintatosságról vagyok híres.
- De legalább jó a pasi? - bököm vállal vállba Theát bizalmaskodón, visszatérve a házassági témára. Oké, hogy nem vagyunk jó testvérek, de én attól még közvetlen fajtából származom.
- Ha kérdeztem, csak közölték, hogy nem válaszolnak erre a kérdésre és ennyi volt. Ezért is vagyok itt. Jobb szeretem magam megismerni a dolgokat. - mosolyodom el. Bocsánatot továbbra sem kérek azért, mert beállítottam csak úgy.
- Köszi! - igazgatva a vállamon még egyet a táskán indulok meg Thea nyomában a szoba felé. Az öltözködését szemlélem. Ez megint olyan dolog, amire egyszer majd rá kell kérdezzek, az tuti. De nem most. Most vannak fontosabb és sürgetőbb kérdéseim is.
- Van esély arra, hogy elvetik a kérvényt, hiszen semmi okom itt lenni.De ne is törődj vele, majd kimódolom, hogy maradhassak. Jóféle helynek tűnik. - nem fenyegetés, hanem ígéret amit mondok. A magam szórakozott, könnyed életfelfogó módján.
- És mondd csak, milyenek a népek errefelé? Meg ha már itt tartunk: miért nem beszéltünk mi egymással negyedennyit se, mint most?
Túlzás lenne állítani, hogy az érdektelensége miatt nem hibáztatom. Mégiscsak a nővérem. És nem volt kíváncsi rám.


Hello my big sis'! | you should know |

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
180

TémanyitásTárgy: Re: Hey sis' - D'n'D   Hétf. Júl. 03, 2017 4:39 pm



Derek & Thea
Bár csak legyint az elfelejtett névre, az agyam mégis azt mondja, haragszik rám és nem fogja nekem megbocsátani. Tudom, hogy csak a saját hülyeségem ez, de a szorongásos betegség ezt csinálja. Oda is felesleges veszélyeket vetít, ahol nincsenek is.
-Hát, pedig de. Mostanság elég divatos lett ez az ötlet a Klávé köreiben. Valahol érthető, nagyon kevesen lettünk a háború után -lépek kicsit hátrébb, ahogy közelebb jön, nem szeretem, ha a személyes teremben van valaki, akit nem ismerek.
-Nem meglepő, hogy nem beszéltek rólam, nincsenek túlzottan oda értem -És ez még egy enyhe kifejezés, mondhatni kitagadtak volna szerintem, ha tehetik. Valamiért azt vártam, hogy ócsárolni fognak a testvéremnek, hogy semmiképp se legyen olyan, mint én és mindenképpen utáljon, de úgy néz ki, nem ez a helyzet.
-Ez egy… hosszú történet -mondok csak végül ennyit, kisebb hallgatás után. Nem a folyosón akarom ezt megtárgyalni, akárki füle hallatára. Inkább ne tudják az itteniek, hogy milyen elrontott vezetőjük van.
-Hát, hogy is mondjam… Nem átlagos. De majd meglátod -Valahogy olyan furcsán kedves az a mozdulat, mintha már ismernénk is egymást. Vajon a normális emberek így viselkednének egymással? Eddigi életemből hiányzott ez a fajta megnyilvánulás, Caleb és Ruko pedig nagyon óvatosan bánik velem ebből a szempontból. Bár Ruko nem vigyáz rám annyira, de még így is figyel, hogy véletlenül se okozzon nekem rohamot, de Caleb még a széltől is óv.
-Nos, örülök, hogy itt vagy és próbálkozol. Nem mondanám, hogy ennyi kihagyás után még tudnék a nővéred lenni, de majd igyekszem -Valahol sajnáltam, hogy nem lehetek olyan testvér, amilyennek lennem kellett volna, de megőrizni a kicsi mentális épségemet fontosabb volt. Megindulok felfelé, hogy adjak neki egy szobát. Ha jól nézem, a táskája nem éppen nagy, tehát nincs vele se túl sok ruha, se fegyverek, tehát olyat is kell majd kerítenem neki valahonnan.
-Ha máshogy nem, majd én próbálkozom meg legális úton elintézni, de előbb várjuk meg, mit mondd a Klávé. Nem akarok bonyodalmat a sok porfogó vénséggel Idrisben.
-Hát ennek megvan a maga története, és nem szívesen beszélek róla, de megérdemled, hogy tudd -Megvárom, hogy beljebb menjen, majd becsukom az ajtót, erről nem kell senkinek hallania. Még Ruko sem tudja ezt teljes egészében, csakis Caleb, de még ő sem emlegeti a kedvemért. Ez egy nagyon fájdalmas része az életemnek, de nem a legrosszabb. Lehuppanok az ágyra és idegesen kezdem a kezeimet tördelni és a kesztyűmet piszkálni. Nem szeretem ezt a témát, de már sikerült annyira feldolgoznom, hogy tudjak róla beszélni. Így is rövidre kell fogjam, ha nem akarok egy rohamot.
-Tudod… Anyáék valamiért nem szeretnek engem. Egy fiút akartak, amolyan örököst, de én jöttem helyette. Gondolnád, hogy ettől még nem utáltak volna, igaz? Csak a gyakorlat nem ezt mutatja, mindig belém rúgtak, mindig bántottak, lehetetlen dolgokat vártak el tőlem. Utána pedig egyszerűen megszabadultak tőlem, Calebbel az Intézetben laktam és sosem mentem haza, ha lehetett. Azért nem beszéltem veled, mert helyettem téged akartak és éppen ezért téged szerettek, amíg engem nem. Folyamatosan arra emlékeztettél, hogy bántani fognak, ha te ott vagy valahol, ők is ott lesznek. És amúgy sem hagytak szinte sosem velem kettesben, szóval egy idő után inkább kerültelek. Jogosan lehetsz rám dühös, de túlságosan félek még mindig tőlük, hogy merjek ellenszegülni.


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Derek Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
9

TémanyitásTárgy: Re: Hey sis' - D'n'D   Vas. Júl. 09, 2017 12:26 am



Thea & Derek
I'm a voice, not an echo.






- Nem értem, mire jó ez nekik. Azt is elvárják, hogy azonnal gyereket szülj, nehogy kihaljon a faj? Merőben nagy baromság volna elvenni egy sikeres árnyvadásztól a munkát és anyaságra kárhoztatni. - elmélkedek el ezen egy kicsit, hangosan kimondva a gondolataimat. -
Már nem úgy értem, hogy anyának lenni szar lehet vagy te rossz anya lennél. Azt se tudom, hogy milyen árnyvadász vagy, nem hogy azt tudnám milyen személyiség. Bocs, csak hajlamos vagyok akkor is szellőztetni a pofám csendes gondolkodás helyett, hogyha be kellene fognom.

Kellene? Nem hinném, hogy kellene. Nem voltam illetlen, de mégis idegenben vagyok. Nem kéne a küszöbére csinálnom, ezért mindenre magamhoz képest nagyon is odafigyelek. Elég gáz volt már az is az előbb, hogy hátrébb ment, akarja a halál, hogy a végén elszaladjon nekem.
- És te értük? - a kérdés tusénak is felfogható. Nem vagyok én sem a szülők pici szemfénye, de az tény, hogy szerintem az érzés kölcsönös és egyik oldalról se szép. Egy gyerek ne utálja a szüleit, s egy szülő ne utálja a gyerekét. Mondjuk ha már itt tartunk, én sem vagyok jobb a Coldstoneék vásznánál, ám ez egy más történet, elbeszélésére máskor kerül sor. Mondjuk soha.
- Hosszú? Annál jobb. Úgyis rengeteg időm van. - vigyorodom el szemtelenül. Nekem mindegy hol meséli el. Azért jöttem, mert szeretném megismerni, hát ehhez hozzátartozik az is, hogy beszélgetünk, igen.
- Sose voltál más, mint a nővérem. Ez nem olyasmi, amit vércsapolással meg lehet változtatni. Gondolj magadra és nézz rám. Tényleg nem látod a hasonlóságot? Keríthetünk egy tükröt, ha kívánod.
Rosszul esett, amit mond, de nem fogok fennakadni rajta látványosan. Ez olyasmi, amit megtartok magamnak, mert az érzésekkel így könnyebb. Ami vidám, ami könnyed, ami laza az mehet, ameddig a csövön kifér. De ami egy kicsit is melankolikusabb, az csak a 4 fal közé és saját magamra tartozik.
- Pedig az volna ám csak a mulatság! - nevetem el magam, elképzelve, ahogy felrobban a vénségek feje. Nem vagyok már gyerek, ez igaz, de ami szórakoztat, az szórakoztat. Nem akarom tagadni felfelé haladtunkban sem.
- Aha. - csapnám gondolatban az orrára az ajtt, hogyha nem érezném azt a hanglejtéséből, hogy lesz ennek még folytatása. Így csak szusszanok hát egyet az aházás után, enyhén szájat húzok, de nem tessékelem kifelé a lelkem közeléből. Belépek a szobába vele.
- Sose bánd, Thea, hogy nem te voltál az, akire apánk vágyott. - sóhajtok bele a mondandójába. Nem akarom megakasztani, de kiszalad a számon. Annak elkerülésére hát, hogy további közbevetéseket tegyek, inkább előhalászok egy csomag gumicukrot a táskámból, s annak a kibontásával kezdek foglalatoskodni. Remek mondén találmány, nem tudok lekattanni róla.
Megbillentem amolyan kérsz? módon Thea felé is a zacskót, de mellé nem ülök az ágyra. Tétován téblábolok inkább, mert valamiért úgy érzem, nem igazán vágyik a közelségemre.
- Nem vagyok dühös, csak csalódott. Sose gondoltál arra, hogy az öcsédnek is lehetnek gondjai? Hogy neki sem fenékig tejfel az élete és hogy szüksége lenne valakire, akivel kölcsönösen megvédhetik egymást? - végül a padlón foglalok helyet törökülésben, Theával szemben. - Szívesen lettem volna az a családból, aki szeret téged, de te önként nem kértél belőle. Ezért kár a sorsot vagy anyáékat hibáztatni. Tettek, amit tettek, de ezt te döntötted el.
Elnyammogok egy gumikaticán, a diszkrét csámcsogásba menekítve a vádat hangomból. Nem csak azért jöttem, hogy megismerjem. Azért is jöttem, mert tudatni akarom vele, hogy mit veszített. És szeretném szeretni, ahogyan megérdemelte volna anyáéktól is. Önzés és önzetlenség édestestvérek, mint mi ketten vagyunk. - Sose jutott eszedbe, hogy megkeress? Nem vagyunk már gyerekek.


Hello my big sis'! | you should know |

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
180

TémanyitásTárgy: Re: Hey sis' - D'n'D   Kedd Júl. 11, 2017 2:11 pm



Derek & Thea
Úgy pillantok végig rajta a kis monológja után, mintha most látnám először. Ennyire mások lennénk? Nekem inkább a szám kinyitásával van gondom, ha idegennel kellene beszélnem, alig tudom rávenni magam, hogy megszólaljak és akkor is a lehető legtömörebben válaszolok.
-Nem, arra még nem köteleztek, de csak mert nem tudnak. A szüléssel kiesnék a munkából és Rukonak kellene irányítania az Intézetet, amire a legtöbb felnőtt árnyvadász fellázadna és ezt a Klávé is tudja. De jobb is, hogy ha én nem leszek anya -válaszolok végül. Nem akarok egy gyereket a saját mentális problémáimnak kitenni, ne szenvedjen ő is véletlenül úgy, mint én. Persze Rukoval mindketten tudjuk, milyen rossz szülőkkel felnőni és tennénk ellene, de semmi nem garantálja, hogy nem rontanánk el máshol.
A kérdése váratlanul ér egy percig azt sem tudom, mit felelhetnék. Tényleg, mit érzek a szüleim iránt?
-Nem utálom őket, de nagyon csúnya dolgokat műveltek velem, amit azóta sem hevertem ki -felelek lehajtott fejjel. Mert nem a balesettel kezdődött a problémáim sora. -Majd egyszer elmondom -zárom le végül ennyivel, most van más dolgunk.
-A vérem nem változik és vér szerint mindig is a testvéred leszek. De nem voltam ott gyerekkorodban, hogy úgy viselkedjünk, mint az igazi testvérek és ezen talán már késő változtatni -Valahol sajnáltam is, mert mindig is akartam egy testvért, de anyáék nem engedtek szinte sosem engedtek Derek közelébe. Aztán már én nem akartam a szüleink közelében lenni.
-Igen, vicces lenne, de úgy vettem észre, hosszú távon nem működik, ha csak keresztbe akarunk tenni az öregeknek, mert megbosszulják. És abban igencsak kreatívak tudnak lenni -vegyük csak példának a mi házasságunkat. Az is egy kis bosszú volt tulajdonképpen, hogy ezt nem egy normális párossal kezdték, hanem velünk, az örök lázadókkal, akik nem hajlandók vakon engedelmeskedni. Vicces, nem?
Látom rajta, hogy sikerült fölhúznom valamivel, vagy csak az szememnek látszik úgy? Nem tudom, de ha már elhatároztam és rávettem magam, akkor végigmondom, amit akarok.
Ahogy megakaszt, egy percig csak bámulok rá, a szemeibe tekintek és nem tudom folytatni. Idegesen tördelem a kezeim.
-Azt nem bánom. De végtelenül fáj -suttogom magam elé és mély levegőt veszek, hogy megnyugtassam magam, majd csak ezután fejezem be a mondandóm. A gumicukorra csak a fejemet rázom, sosem szerettem.
-Nem. Nem gondoltam rá. Az én fejemben úgy éltél, mint egy tökéletes gyerek, aki megérdemli, hogy a szülei szeressék, míg én nem. Hogy nem is akarnál velem lenni, mert rossz gyerek vagyok. Anyáék nem engedtek a közeledbe, mert azt akarták, hogy ne tudjalak befolyásolni, ezért meg sem próbáltam, amikor lehetőségem lett volna rá. Aztán jött Valentine, a baleset, a háború és végül a házasság... -Ideges mozdulattal túrok a hajamba, és nem tud már érdekelni, mennyire teszem tönkre a frizurámat. Talán ez olcsó magyarázkodásnak tűnhet, de nekem ez foglalta le az életemet, hogy még saját magamra sem maradt szinte időm. Valentine előtt énekeltem utoljára, csak nemrég kezdtem újra, annyira lefoglaltak ezek.
-A saját egészségem érdekében döntöttem, és még így sem sikerült a józan eszemet megőrizni -rázom a fejem és szinte érzem, hogy a szemeimből eltűnik a fény. Ez a beszélgetés visszavisz abba az időbe, amire nem álltam még készen teljes egészében visszaemlékeni.
-Eszembe jutott. Szinte rá is vettem magam, hogy találkozzunk, már azt is kitaláltam, mit akarok mondani, de akkor jött a baleset... -mindkét kezemmel a hajamba markolok, ahogy próbálom magam egyben tartani. A balesetről az egész Londoni Intézet tud, mert az egyik legjobb harcosuk veszett majdnem oda. Biztos vagyok benne, hogy elindultak pletykák arról, hogyan hagytam ott a haldokló parabatai-om az égő romok között és menekültem a világ másik felére a bűntudatom elől. Alig emlékszem a tűz utáni pár napra, és az azután következő időszakra, az elmém a saját érdekében elzárta azokat a fájó emlékeket. Előre hajolok és mereven a szőnyeg mintáit bámulom, hátha az a valósághoz tud kötni és nem rántanak vissza az emlékeim, de hiába a próbálkozás. Képek villódzanak lelki szemeim előtt tűzről, vérről és halálról. Szinte orromban érzem az égő húst és szövetet. Izmaim görcsbe rándulnak és menekülésre késztetnének, de nincs mi elől. Tüdőm teljes térfogatával igyekszik még több oxigént felvenni, lihegek, de mégsem kapok levegőt. Meg fogok halni! Valaki segítsen!


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTárgy: Re: Hey sis' - D'n'D   

Vissza az elejére Go down
 

Hey sis' - D'n'D

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: New York :: New Yorki Intézet-