Néha áldom az eszem hogy előbb gondolkodok és tervezek, és csak utána kérdezek, mert most elúszott volna egy tekercsem ha nem teszem. Az igazi tartalmat lemásoltam, pontosan úgy ahogyan van, és nem tagadom ennek ellenére mérhetetlenül mérges voltam Catarinára amiért elcserélte, abban a hiszemben hogy nem fogom észrevenni. Nos, valóban itthon vettem észre, és a kezdeti dühöm miatt átrendeztem a lakást. Összezúztam mindent, és újra építettem, más formában mindenféle magyarázat nélkül, szerintem Luke is kezdi megszokni hogy csinálok ilyesmit néha.
A lakásom személyesebb részén a dolgozószobámban üldögélek a faragott asztalom mögött, és a tekercs tartalma felett lamentálok, még nem sikerült teljesen megértenem, bár már leveleztem más boszorkányokkal hogy mit tudnak bizonyos ősi varázslatokról, és mágikus ereklyékről. Sok használhatót nem tudtam meg, így hát összecsapom a tekercset és biztos helyre teszem. Nem szerezheti meg ezt is, és egy csettintéssel nyitom meg a portált, ami Catarinához vezet. Szokás szerint a kórházból érzem a mágiáját, és a nővér szobába teleportálom magam, ahol éppen pihen. A kanapéra huppanok le. Fekete bőrnadrág és sötétkék ing van rajtam, semmi giccs, egyszerű veszedelmes csábítás, mert kásőbb még randizom is.
- Catarina kedvesem! Remélem megkaptad a legutóbbi üzenetem - mosolyodom el, hiszen amikor észrevettem a cserét küldtem neki egy levelet, amit ha kibontott akkor megdobálja apró csípős kis szikrákkal, mint amikor a csillagszóró sziporkája az ember kezére esik. Na hát ő is ilyesmit kapott, hogy érezze, kissé - khm mondom kissé! - neheztelek rá. Átmenetileg persze.
- Gondolom, nem szükséges bejelentenem hogy némi magyarázatot várok arra, miért is nem bíztál bennem. Bár sok mindent nem értél el, mert a tekercs tartalma így is megvan... a bocsánatkéréseden túl - sóhajtok fel, ahogy körülnézek, de az arcom rezzenéstelen. Nincs jókedvem, mert nem tetszik hogy ennyire tart hogy nem bízná rám ezt, pedig eszemben sem lett volna felhasználni.
- Nem, nem akarom hallani hogy csak azért tetted hogy megvédd a világot, mert úgyis tudom. A kérdés amúgy sem ez - meresztem rá citromsárga árnyalatú macskaszemem.