Caspian

A második lovas vagy ki átvágtat a világon, hogy viszályba borítsa azt. Nem mondanám, hogy csak azért teszed, mert ez a dolgod, épp ellenkezőleg, élvezed minden pillanatát, ha testvért testvér ellen uszíthatsz, ha jó barátok esnek egymásnak, mert a fülükbe suttogtál, ha nemzetek próbálják meg kiirtani a másikat, valós vagy vélt sérelmeikért.
Nincs balkézről gyermeked, nem értesz egyet azzal, hogy keveredned kellene, hogy egyáltalán bármelyik égi teremtménynek keverednie kellene a közönséges halandókkal. Hideg vagy és kimért a világgal szemben, de testvéreiddel sosem bánsz közömbösen. Hiszel az egységetek erejében, ahova ők mennek, mész te is. Különös kapcsolat fűz Astarel-hez (éhinség) a kezdetek óta, hiszen ott voltál mikor megteremtetett, talán már akkor többet éreztél, mint testvéri kötődés. Talán kinyilvánítottad már felé, talán titkolod, lehet soha nem fogod elé tárni. (Te döntésed)

Astariel

Az apokalipszis harmadik lovasa vagy, arra teremtettek, hogy éhezéssel kínozd a világot. Milliókat játszottál át a halál karmai közé, kínoztad napokig, hetekig, évekig. A karcsú sem elég karcsú neked, A papírvékony bőrt tartod az ideálisnak, mikor már a csontok kilátszanak. A fekete ló tulajdonosa vagy, a kiűzetésnél a földön tartózkodtál, így szárnyaid megmaradtak akárcsak hugodé. Nem gondolod azt, hogy helyet kellene foglalnod bárki oldalán is, hiszen testvéreiddel nem képviseltek se jót se rosszat, csupán a szükségeset. Te vagy az egyetlen, akit nem érdekel az, hogy én visszatérek-e hozzátok vagy sem. Neked mindegy. Téged nem érdekel szinte semmi. Megvetsz a döntésemért, és gyengének nézel. Bár a te személyiséged mindig is ilyen volt. Talán egyedül Caspian iránt érzel többet és vele nem vagy ilyen tapló. Nem tudom, hogy mi van kettőtök között, de ha összeálltok akkor az a bolygónak nem sok jót ígér.

Adorael