A Végzet Ereklyéi könyvsorozatra épülő frpg.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

új hozzászólások
» Cheza Roah Sails
Today at 5:42 pm by Cheza Roah Sails

» Lovely little girl - Sybil && Aedion
Today at 3:39 pm by Aedion Ancarth

» Wake the white wolf... - Camea & Enzo
Vas. Szept. 17, 2017 11:01 pm by Enzo di Canio

» Watchtower of the West - Reishi & Thea
Szomb. Szept. 16, 2017 6:54 pm by Dorothea Coldstone

» Egyetem?! - Ruko & Thea
Szomb. Szept. 16, 2017 3:13 pm by Dorothea Coldstone

» Wedding preparation - Clary & Thea
Csüt. Szept. 14, 2017 1:46 pm by Dorothea Coldstone

» Thea mami ajándékdoboza
Csüt. Szept. 14, 2017 12:28 am by Dorothea Coldstone

» Forever darkness in my soul... - Thea & Ruko
Szer. Szept. 13, 2017 11:55 pm by Ruko Masashi

» Zyra & Darryn
Kedd Szept. 12, 2017 10:07 pm by Zyra Rockwood

A hónap reagolói
Dorothea Coldstone
 
Jace Herondale
 
Aedion Ancarth
 
Sybil Cassie Kane
 
Zyra Rockwood
 
Paris Deveroux
 
Ruko Masashi
 
Zerdella Grams
 
Darryn Yates
 
Enzo di Canio
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Music box

Share | 
 

 Same culture, same problem - Ruko & Nara

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Namikaze Narao


avatar


Hozzászólások száma :
10

TémanyitásTárgy: Same culture, same problem - Ruko & Nara   Szer. Ápr. 12, 2017 11:50 pm



Ruko & Narao
Basszus, hogy nem lehet békén hagyni, mindig engem kell elővenni, akármi történik, pedig most még csak nem is én voltam a ludas! De tényleg, csak egy kibaszott napra nyitnák ki a szemüket a kellemes kis vakságukban és akkor talán értenének is valamit a világból. Utálom a szüleimet, gyűlölöm őket. Ezért is ütöm-rúgom már húsz perce megállás nélkül a boxzsákot és motyogok félhangosan japánul az orrom alatt, mennyire utálom őket. Ha tudnék még rendesen sírni, valószínűleg azt tenném, de már csak a bátyámnak tudok ilyen igazi érzéseket mutatni, semmilyen másik esetben nem. Pláne nem úgy, hogy mások is lehetnek a környéken és ők nem láthatnak sírva, olyan nincs. Ilyenné váltam, mert annyira akartam valamit.
Kivételesen jó kislány voltam és otthon voltam az este, mert Shiro megkért, hogy csak ma este maradjak vele és csináljunk ketten valamit. Persze, hogy nem mondhattam nemet neki, és beszélgettünk egész este, azután sem mentem sehova, hogy elaludt. Az este folyamán, amíg a ketten voltunk, valaki valami balhét csinált az alvilágban, azt sem igazán tudom, ki és mit csinált, csak azt, hogy a szüleim rögtön rám kenték. Mert naná, hogy én voltam, az sem tűnt föl nekik, hogy kivételesen itthon voltam éjszaka. Dühítő.
Minden szép is lenne, ha így ki tudnám adni a dühömet, de persze, hogy olyan erősen rúgok bele a zsákba, hogy megrántom a bokám, naná.
-Bassza meg! -kiáltom el magam az anyanyelvemen, mert ez rohadtul fáj. Sziszegve próbálok megállni a fél lábamon és nem elesni még mindennek a tetejébe.
 
Outfit: Link » @ «Music: Link


A hozzászólást Namikaze Narao összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Május 23, 2017 12:10 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ruko Masashi


avatar


Hozzászólások száma :
91

TémanyitásTárgy: Re: Same culture, same problem - Ruko & Nara   Szer. Ápr. 19, 2017 10:00 pm

Nara & Ruko@
“Sometimes the world doesn't need another hero. Sometimes what it needs is a monster.”






Kora reggel ébredek fel, és hangtalanul hagyom ott a kényelmes ágyam a menyasszonyommal a takaró alatt, és megyek le edzeni. Természetesen a fekete bőr harci ruházatot veszem fel, a legtöbbször azt viselem, de van amikor kísérletezem hogy melyik ruhadarabok a legpraktikusabbak még. Szeretem néha kihívó uniszex ruhákban megjelenni, néha már csak azért is, hogy a Klávé küldötteit az őrületbe kergessem, hogy nem tudnak mit kezdeni a stílusommal. Úgy kell nekik, rosszindulatú lennék? Akkor ők mik?
Mindenesetre egy hosszú feszülős nadrágot választottam és bakancsot, egy atlétával. Edzéshez jó, utána meg úgyis zuhanyzom.
Órákkal később érek vissza és terveimhez híven meg is fürdök, addigra már Thea is ébren van és megosztjuk egymással a napi teendőket, így a magam feladataival elvonulok a dolgozó szobába hogy mindenféle kérvényeket nézzek át, és küldötteket fogadjak, meg átnézzem a heti beosztást a járőrözés terén. Egy két helyen javítok csak bele, de rendben lesz ez, és megválaszolok pár levelet is a Klávé felé. Módfelett izgalmasan telik a napom, így kifejezetten örömmel megyek le délután ismét egy kiadós edzésre, de a terem nem üres. Meghúzódom az árnyékban és hallgatom a lány szitkozódását, és minden szavát értem, lévén én magam is japán vagyok, így az anya nyelvünkön szólítom meg.
- Ohayo, Narao-san - lépek elő. Találkoztunk már, bár beszélgetni nem igen volt alkalmunk és őszintén szólva az egyetlen amit éreztem az az, hogy a szüleit csak egy fejjel meg kellene rövidíteni. Nem tudom mi a jó családmodell, de biztos nem az, amit ők művelnek, és már egyszer helyre tettem az anyját. Élvezettel gondolok vissza rá, micsoda szép jelenet volt ahogy meghátrált előlem. Ahogy elnézem megrántotta magát, és mellé lépek hogy belém kapaszkodhasson, és el ne essen.
- Rajzoljak rá iratze-t? - kérdezem ahogy megáll a lábán, és elengedem. Nem feltétlen rajongok a fizikai érintésekért, de megtanultam elviselni őket ha nagyon muszáj. Eddig Thea és Ruru közelségét bírom csak jól.
- Csatlakozhatok az edzéshez vagy jobb a zsákot ütni? - nem fogom megkérdezni mi baja van, eléggé nyilvánvaló. Dorotheától sem kérdeztem meg soha, és mégis megtudtam. Két karddal küzdök, mint mindig, bár most két gyakorlókardot hoztam magammal, hogy halálos táncomat gyakorolhassam.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Namikaze Narao


avatar


Hozzászólások száma :
10

TémanyitásTárgy: Re: Same culture, same problem - Ruko & Nara   Kedd Május 23, 2017 12:40 pm



Ruko & Narao
Olyan jó kedvem volt pedig reggel, erre azzal a lendülettel, hogy el akartam menni a nap folyamán az első alkalommal a szüleim mellett, rögtön elkaptak és lehordtak a sárga földig. Persze kaptam pár fülest is, mint szülői fenyítés, de azt már fel sem veszem igazán, amíg nem vernek meg nagyon. Sokkal nagyobbakat szoktam kapni, amikor az utcán verekszem.
Hogy levezessem a dühömet, lejöttem edzeni, remélve, hogy mostanság senkinek nem jut eszébe ide jönni és egy kicsit egyedül lehetek, még a testvéreimtől is. Nem akarom, hogy tudjanak erről, minden egyes alkalomról, amikor szidást kapok, mert így is eléggé féltenek engem, de nem szabad, ha folytatni akarom a feladatom. Nem aggódhat értem Shiro és többiek állandóan, nekem kellene megvédenem őket, hiszen miattuk vállaltam be ezt az egészet. Hogy Shiro biztonságban legyen.
Az egyik rúgásom félremegy és alaposan odavágom, amitől káromkodhatnékom támad. Igyekszem megállni a lábamon és nem tovább káromkodni, amikor megjelenik az egyik intézetvezető. Rögtön tágra nyílnak a szemeim és visszaszívom az utolsó pár színes sértést, amit elereszteni szándékoztam. A mi kultúránkban nem szabad egy nőnek, de még egy jóravaló férfinak sem fényes nappal káromkodni, pláne nem a felettese előtt. Azonnal mélyen meghajolok.
-Konnichiwa Masashi-sama, Gomennasai -és fel sem emelem a fejem, amíg oda nem jön mellém és segít megállni a lábamon. Nagyon leégettem most magam, annyira ciki, nem lett volna szabad előtte ilyeneket mondanom. Ahogy mellém lép, gyorsan megtámasztom magam és el is eresztem, nem akarok neki még több kellemetlenséget okozni.
-Ha megkérhetem -válaszolok már illedelmesebben, amikor sikerült a zavaromon túltennem magam. Nyugton maradok addig, amíg megrajzolja az iratzét és megmozgatom a bokámat. Máris sokkal jobb, de azért kelleni fog neki egy kis idő, amíg teljesen rendbe jön. Legalább Suzu már nem fogja látni később, ha most még bicegnék.
-Ha nem zavar, hogy egy ilyen ügyetlen társa lenne -Ez egy ilyen érdekes dolog nálam, hogy csakis japán emberekkel vagyok ilyen tisztelettudó, ahogy kellene, de csak ha tényleg tisztelem őket. A többivel és amerikaiakkal olyan tiszteletlen vagyok, ahogy azt elvárnád tőlem. A bátyám az egyetlen kivétel, őt szeretem, egyedül őt a világon.
Most kivételesen a kézi harcot gyakoroltam, de mindig nálam vannak a késeim is, ha kellenének. Értelem szerűen nem fogok egy edzésen éles fegyvert használni gyakoró fegyverek ellen, ezért gyorsan előkeresek két fából készült kést a szertárból és már jövök is vissza.
 
Outfit: Link » @ «Music: Link
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ruko Masashi


avatar


Hozzászólások száma :
91

TémanyitásTárgy: Re: Same culture, same problem - Ruko & Nara   Kedd Május 23, 2017 10:08 pm

Nara & Ruko@
“Sometimes the world doesn't need another hero. Sometimes what it needs is a monster.”






Kicsit meglep hogy ilyenkor nem szabad a terem, mert ilyen délutáni időszakban nem sokan szoktak edzeni, mindenki inkább délelőtt hajtja ki magát, nem ilyenkor. Vannak olyan elvetemültek mint én, a Herondale fiú, és az én parabataiom, akik viszont szinte mindig, de társaságra nem számítok azért. Végül mégis Naraoba botlok. Thea mesélt róla és a szüleiről, és nem kellett sokat várnom míg én is megismerhettem Mrs. Namikaze-t, és nem mondom hogy örömmel töltött el a találkozás, valahogy a rosszabb énem hozta ki belőlem az a nő.
Az árnyékba húzódva nézem ahogy edz, de a mozdulataiban nem a jól megszokott precizitás van jelen, amit minden árnyvadász igyekszik betartani, sokkal inkább düh és harag mozgatja. Nem jó barátja egyik sem egy harcosnak.
- Nandemonai, Narao-san. Kérlek, hívj egyszerűen Rukonak, mint mindenki - teszem hozzá ahogy elengedem. Egyáltalán nem rovom meg a beszéde miatt, én is szoktam amerikai módra szitkozódni de többnyire azért japánul csinálom. Kevesebben értik ha elküldöm őket melegebb éghajlatra. Lehajolok Narao lábához, és határozott mozdulatokkal rajzolok rá egy iratze-t hogy azért használható legyen a lába, ha még edzeni akar.
- Kész is. Jobb a lábadnak? - kérdezem tőle ahogy felegyenesedem és elteszem a fekete nyelű irónom a helyére az alkaromon található szinte láthatatlan tokba. Speciális tok, kifejezetten a rendelésemre készült kettő darab.
- Senki sem ügyetlen az intézetben. Te sem vagy az, láttalak már küzdeni a testvéreddel - felelek neki mert egy két edzésre lejöttem hogy lássam milyen erőkkel kell dolgoznom, és kit kivel osszak hogy egyensúly legyen a párokban. A gyakorló késekre én is azt keresek. Kettőt. Késes harc, nem rossz nem áll távol tőlem. Ez a pengék tánca lesz. Támadó állásba helyezkedem és kivárom míg megtámad, és egyszerre hárítok és szúrok. Rövid, intenzív támadásokra és védésekre játszom.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTárgy: Re: Same culture, same problem - Ruko & Nara   

Vissza az elejére Go down
 

Same culture, same problem - Ruko & Nara

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Nara birtok
» just a little problem - Abi & Colin
» Anso Saniko vs Nara Akane
» Nara Akane
» [küldetés] Íjász problem

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: New York :: New Yorki Intézet-