A Végzet Ereklyéi könyvsorozatra épülő frpg.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

új hozzászólások
by Dorothea Coldstone Yesterday at 1:38 pm



by Siri Nathanael Hétf. Nov. 20, 2017 4:44 pm

by Siri Nathanael Hétf. Nov. 20, 2017 3:21 pm

by Valerian King Hétf. Nov. 20, 2017 1:44 pm

by Aedion Ancarth Vas. Nov. 19, 2017 8:55 pm

by Clary Fray Vas. Nov. 19, 2017 11:58 am

A hónap reagolói
Pandora
 
Dorothea Coldstone
 
Caleb Blackarmour
 
Crag Marshall
 
Norman Crosseria
 
Ruko Masashi
 
Mark S. Crawley
 
Valerian King
 
Sammael
 
Deirdre C. Thuileann
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Music box

Share | 
 

 Parabatais - Caleb & Thea

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
203

TémanyitásTárgy: Parabatais - Caleb & Thea   Szer. Jún. 21, 2017 3:54 pm



Caleb & Thea
Elegem van, de most már nagyon Jace-ből... Minden egyes alkalommal, amikor órát kell neki tartanom, vagy esetleg együtt megyünk őrjáratozni, direkt húzza az idegeimet, pedig elégszer elmondtam már neki, hogy ne tegye. De az okot  nem mondhatom meg, mert kitesznek a szolgálatból és azt nem engedhetem meg magamnak. Nem tudnék a négy fal között ülni és semmivel sem lefoglalni a kavargó gondolataimat. Már így is stresszes vagyok az új felállás miatt és akkor még a mi nyakunkba akasztották az esküvőt, a szervezését, az Intézetvezetéshez meg nem adnak lépésenkénti útmutatót.
Igyekszem egyben tartani magam, legalább amíg a szobámig elérek, hogy ott ragadjon el magával végül a pánikroham. Úgy megyek, mint valami tank, hogy senki ne akarjon most megállítani, talán ha azt hiszik, sietek, akkor nem állítanak meg menet közben. De nincs szerencsém, látok valakit közeledni egyenesen felém a folyosón, ezért fejleszegve igyekszem kikerülni az illetőt. Nem érdekel, ki az, csak jussak végre a szobámba. Nehezen kapok levegőt és minden vágyam rohanni, amíg össze nem esek, de nem tehetem meg, fenn kell tartanom a nyugodt Intézetvezető álcáját. Azok, akik igazán ismernek, tudják, hogy ez nagyon nem igaz rám, sosem vagyok nyugodt, de a Klávénak ezt kell hinnie. Magamban fohászkodom, hogy ne akarjon megszólítani, aki szembe jön, nem találkozhatok most senkivel, mert rossz vége lesz...

Outfit@Music


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caleb Blackarmour


avatar


Hozzászólások száma :
17

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Vas. Jún. 25, 2017 1:37 pm


the parabatais

Thea&Me

A napom eddig azt mondhatni, hogy elviselhetően telik. A tegnapi munka elvégzése után úgy döntöttem, hogy mára pihenő napot írok ki magamnak. Egyelőre nem kaptam új ügyet, ami meg van, az várhat egy kicsit. Mivel a nap első fele tényleg csak lustulással telt és a második felére sem volt semmi komoly tervem, gondoltam meglátogatom Dorát. Szinte alig van időnk egymásra, állandóan intézni valója van vagy tanít, ha pedig ráér akkor meg azzal a vadállattal romantikázik. Szóval abban reménykedem, hogy most talán el tudom csalni legalább egy kávéra vagy később egy közös edzésre. A közös edzések általában jól szoktak elsülni, mindketten jókedvvel válunk el utána.
Szóval a szobája felé vettem az irányt, de persze zárva volt és nem nyitott ajtót, tehát nem volt bent. Sejtettem. Körbenéztem, hogy vajon merre induljak a keresésére, majd random elindultam valamelyik irányba. Nem gondoltam, hogy akkora szerencsém lesz, hogy pont abból az irányból fog majd velem szembe jönni. Elmosolyodtam, ahogy megláttam a feketébe burkolózott kis párducot, amint töretlenül halad a szobája felé. Nem nézett fel senkire, határozottan lépkedett előrefelé, kissé sietve... a hülye is látja, hogy valami miatt megint ideges és be akar zárkózni. Még jó, hogy azelőtt elkaptam, hogy elérte volna a szobáját. Bár addig úgy sem hagytam volna ott, amíg ki nem nyitja.
-Hová, hová, Sünike? - kérdem jókedvűen, amikor odaérek hozzá és beállok a tank elé. -Ha épp nincs dolgod, akkor elvinnélek feszültség levezetésre. Mit szólsz? - sejtem, hogy sokkal inkább akar majd a négy fal között egyedül dühöngeni. Meglátjuk mi lesz, de akárhová megyünk, ránk fér az együtt töltött idő.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
203

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Csüt. Jún. 29, 2017 9:59 am



Caleb & Thea
Az órát még túléltem különösebb gond nélkül, de érzem, hogy hamarosan el fog pattanni az a bizonyos cérna, és nem kell addig már sok idő. Igyekszem eljutni addig a szobámba, hogy ott történjen meg, aminek meg kell, és senki ne lássa. Persze Murphy és az univerzum összefogott ellenem, mert valaki éppen szembe jön velem a folyosón és amilyen szerencsém van, meg akar majd állítani. Nem nézek fel, így nem ismerem meg a közeledőt, így szinte bele is ütközök. Még éppen időben állok meg és ismerem meg a parabatai-omat, hogy ne rögtön zuhanjak össze hiperventillálva. Amint eljut az agyamig, hogy Caleb az és nem más, kicsit javul a helyzet, de nem eléggé.
-C-C-C-Ca-Caleb... -kezdek el borzalmasan dadogni, ahogy próbálok válaszolni. A nyelvem nem tud lépést tartani a száguldó gondolataimmal és ezért megbotlik saját magában. Ritkán fordul ez elő és csakis pánikroham előtt, ebből már tudhatja, hogy baj van. Nem annyira rossz, mint lehetne, normális esetben már levegő után kapkodnék és szédülnék. Megfontolom a kérdést, már amennyire túljáratott és pánikoló elmém hagyja, de mielőtt válaszolnék, megmarkolom a felsőjét kapaszkodóért, ami a valósághoz köt.
-J-J-J-Jó. Menjünk -nyögöm ki végül. Általában inkább maradnék egyedül eltölteni az időmet, de most meggondolom magam. Amikor külön váltunk, elszoktam a jelenlététől és hogy ő mindig a rendelkezésemre áll. Újra hozzá kell szoknom, hogy megint igéyli az időmet és a figyelmemet, amit csak vele osztok meg.

Outfit@Music


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caleb Blackarmour


avatar


Hozzászólások száma :
17

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Kedd Aug. 08, 2017 4:03 pm

Igen, igen, már messziről láttam rajta, hogy valami felzaklatta, de csak azután tudatosult bennem, hogy valami nagyobb baj van, amikor megállt előttem és megmarkolta a felsőmet, mint aki összeesni készül. Szerencsére ájulástól nem kellett tartanom, de a nehézkes válaszadás egyértelműen jelezte, hogy akár az eszméletvesztésnél durvább dolgok is következhetnek, ha nem nyugszik le nagyon hamar.
-Héj! - hangszínem kissé gyöngédebbre váltom és halkabban szólalok meg miközben két kezem közé zárom a pólómat gyűrögető mancsát. - Talán jobb, ha előbb meglátogatjuk a szobádat.
Nem szándékozom elfogadni ellenkezést, bár sejtem, hogy talán örülni is fog neki, ha inkább egy privát helyre megyünk. Ha egy kicsit összeszedte magát, akkor majd elrángatom egy kávéra. Meglátjuk.
Minden esetre most átkarolom a vállát és elindulok egyenesen Dora szobája felé. Mondhatja, hogy „semmi baj” vagy, hogy „nyugodtan menjünk ahová szerettem volna”, én meg sem hallom, csak töretlenül vezetem parabatai-om a szobájához. Nem vagyunk messze, mindössze pár lépésre, így nem mondok semmi többet, egy szó sem hagyja el a számat egészen addig, amíg Thea be nem zárta mögöttünk a lakosztálya ajtaját. -Dora. - az ágyához lépkedek és leülök a szélére. Kissé előredőlve az alkarommal a térdemen támasztom ki magam, hacsak mellém nem helyezi magát, mert akkor természetesen átölelem,
-Mi a baj, Dora? Mi zaklatott fel ennyire? - kérdem komolyan érdeklődve.
Tudom, hogy mindez nála majdnem mindennapos, de azért aggódom érte. Azt érzem, hogy mindez a nyomás, amit a vállára vett a vezetőségi dolgokkal, a tanítás és ez a házasság is… csak túl sok neki. És ami a legrosszabb, hogy elég időt töltöttünk külön ahhoz, hogy ne legyek elég támasz a számára. Persze még mindig ő a parabatai-om és ugyanúgy szeretem, de időbe fog telni újra felépíteni azt, vagy egy hasonló kapcsolatot, ami azelőtt volt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
203

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Hétf. Aug. 21, 2017 12:07 am



Caleb & Thea
Miért kell ilyennek lennem? Miét vagyok ennyire más, ennyire sérült, hogy nem tudom elengedni a múltat? Miért kell ez nekem? Nincs egy lehetőség, hogy túllegyek az egészen? Nincs valami… Akármi? Persze van segítségem, de még így is egyedül kell megküzdenem ezzel nap, mint nap és kezdek fáradni. Túl sok…
Szerencsére Calebbel futok össze a folyosón és nem mással, ő pedig ismeri a jeleket, tudja, mire kell figyelni. Belekapaszkodom a pólójába, hátha így sikerül azt az érzést keltenem magamban, hogy van egy biztos pont, ami nem mozdul a fejemben száguldozó gondolatok közepette. Valamelyest segít is, de leginkább az, hogy nem habozik cselekedni. Ilyenkor a bizonytalanság a lehető legrosszabb, én magam éppen elég bizonytalan vagyok, ha a mellettem lévő sem tudja, mi tévő legyen, azzal meg is lett pecsételve a sorsom. Próbálnék ellenkezni, hogy jól vagyok, ahogy mindig is szoktam, de őt már nem tudom átverni, túlságosan ismer már.
Kulcsra zárom magam után az ajtót amint beléptünk és máris kicsivel könnyebb. Ismerős tér, ahol tudom, hogy semmi sem bánthat és nem láthatnak mások. Mély levegőt veszek és lassan kifújom, a pánik még nem múlt el, de legalább nem növekszik bennem a feszültség kitörni vágyva. Követem az ágyhoz és lehuppanok mellé, szinte be is fészkelődöm az ölébe, ott érzem magam a leginkább biztonságban. Arcomat a vállába rejtem, szégyellem magam, hogy megint ilyennek kell látnia, szégyellem magam, hogy ilyen vagyok. Kis szünetet tartok, mielőtt válaszolni tudnék, igyekszem úrrá lenni a dadogásomon.
-Jace… Jace, a Herondale fiú. M-m-mindig rajtam köszörüli a ny-nyelvét és ki nem állhat, az őrületbe kerget… -Nem akarnám beismerni, hogy csak ezért vagyok megint ilyen állapotban, mert egy egomán kiskorú jó céltáblának gondolt a beszólásainak. Igyekszem nem reagálni és újabb alapot adni neki a piszkálódásra, de nem akarja abbahagyni és én viszont ezt nagyon rosszul viselem. Pusztán szavak váltották ki ezt megint belőlem… Borzalmas vagyok és gyenge, nem árnyvadásznak való.


Outfit@Music


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caleb Blackarmour


avatar


Hozzászólások száma :
17

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Pént. Szept. 22, 2017 8:12 pm


the parabatais

Thea&Me

Egy percbe sem tellett és már a szobájában is voltunk. Örültem, hogy nem kezdett el vitatkozni, bár ez azt is jelentette, hogyha perceken belül nem jut nyugodt helyre, akkor pánikrohama eluralkodik rajta. De szerencsére nem ez történt, hanem magunkra zárta az ajtót és letelepedtünk az ágyára.
Hozzám bújt, arcát a mellkasomba fúrta, mintha teljesen el akart volna bennem tűnni a világ elől. Számunkra ez teljesen természetes jelenet volt. Külső szemlélő nyugodtan mondhatta volna, hogy turbékoló galambok vagyunk, de Thea nekem olyan volt, mint a kishúgom, akit a legkisebb parázstól is úgy védtem, mint a szemem világát.
Magamhoz öleltem és türelmesen meghallgattam, hogy mi történt, mi miatt ilyen zaklatott. Szerencsére nem láthatta, de egy apró mosoly jelet meg az arcomon. ~Ó drága Dorám! Már megint valami apróságot fújsz fel...~
-Próbáltad már levegőnek nézni és úgy csinálni, mintha nem hallanád? - kérdem, bár talán ez Doránál nem működne. Ha hallja, márpedig hallja, akkor semmi perc alatt eluralkodik rajta az ideg és a pánik.
-Vagy kitalálhatnál neki valami speckó büntetést... mondjuk, nem is tudom.
Elgondolkodom valami hatásos büntetésen, de hirtelen semmi nem jut eszembe. Hátradobom a hajam, tekintetemmel a lány arcát keresem, de egyelőre még nem bújt elő.
-Csinálhatna 50 fekvőt minden fölösleges szava után. Vagy elküldhetnéd a konyhára a szabadidejében mosogatni.
Hülye ötletek, de nem véletlenül nem vagyok tanár. Ölelésem nem lazul, de tekintetem elfordítom a polcain ücsörgő könyveket kezdem nézegetni.
-Az meg mi? - a szemem megakad az egyik könyv címén, ami csak úgy oda volt csúsztatva a többi tetejére és nem tudtam megállni, hogy ne szólaljak meg -Esküvőtervező? - kérdem, bár mire kijött a kérdés a számon, már rájöttem, hogy ezt a témát talán nem most kellett volna előhoznom.
Elhúzom a szám, de igyekszem minden további szép és csúnya szót magamban tartani.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
203

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Szomb. Okt. 07, 2017 7:03 pm



Caleb & Thea
Mindig is könnyebb volt elviselni a világot körülöttem, hogy van mellettem egy ember, aki támogat és elviseli a gyengeségeimet. Bár van egy testvérem és szüleim is, de egyiük sem állt hozzám közel sosem. A szüleim egyenesen kiutáltak a családból, ezért volt hatalmas megkönnyebbülés Caleb az életemben. Kellett valaki, aki tényleg foglalkozik velem, különben belebolondultam volna, de nem ezért vagyok vele. Az sok régi emlék, az a rengeteg idő amit együtt töltöttünk, tényleg összekovácsolt minket. De azon nem tud egyikünk sem segíteni, hogy Caleb túl normális, hogy igazán értsen engem.
-Persze, hogy p-próbáltam már. De nálam ez nem segít -sóhajtok és kicsit átmozgatom a vállaim, hogy ne feszítsem őket. Néha olyan görcsbe állnak az izmaim, hogy rettenetesen tudnak fájni, és egy órás bemelegítés sem szokott elég lenni, hogy átmozgassam őket.
A büntető munkákra elkuncogom magam, valahogy nem tudom elképzelni, hogy az a nagyszájú Jace elkezdjen bárki után is mosogatni. Nem tart sokáig a boldogságom, nem vagyok most nevetős kedvemben. És amúgy is ritka madár engem boldognak látni, pedig én igyekszem, tényleg igyekszem.
A kérdésére a szemem sarkából odapillantok a polcra és próbálom kitalálni, mire is gondolhat, hiszen van ott bőven elég könyv. Aztán a második kérdése és a hirtelen megfeszülő izmai meg is adják a választ.
-Nos igen... A Klávé ki akarta venni ezt is a kezemből, de azt már nem akartam. Caleb... Remélem tudod, hogy akármit csinálsz, nem akadályozhatod meg, hogy hozzá menjek. A Törvény nehéz, de a Törvény az Törvény -motyogom magam elé, hiszen nem mi akartuk ezt az egészet. A Klávé félig fajfenntartásból, félig büntetésből kényszerít minket egymáshoz, de azt elszámolták, hogy a mi házasságunk nem lesz egy szenvedés.


Outfit@Music


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caleb Blackarmour


avatar


Hozzászólások száma :
17

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Kedd Okt. 10, 2017 7:22 pm


the parabatais

Thea&Me

Azt hiszem, hogy a vészesen tökéletlen ötleteken agyalásnak nem sok értelme van, főleg Dorotheánál, akinél egy fél mosoly elérése is nagy teljesítmény. Néha ugyan sikerül mosolyt csalnom az arcára, de az ilyen stresszes napokon többet használ az, ha átölelem és felveszem a védelmező szerepét. Most is így teszek, ötletek híján inkább csak befogom a szám és gyengéden szorítok az ölelésen, közben pedig ujjaimmal karját simogatom. Előbb, vagy utóbb feloldódik és elengedi a szorongást. Én ráérek, a mai napomat amúgy is rá akartam szánni a parabataiomra, más kérdés, hogy reggel még egy kicsit másképp képzeltem el.
Tekintetem egy percre elfordul a lányról és körbejárja a szobát. Nem tehetek róla, sajnos meglátom az esküvős könyvet a polcon.
Ruko elborult feje azonnal megjelenik előttem és a gondolat, hogy ez a vadállat megy hozzá ehhez a lelkileg törékeny lányhoz, akit ráadásul úgy szeretek, mint a húgom... hát nem is mondom mennyire felháborít ez az egész. A Klávé kiment a divatból, nagyon ideje lenne egy vérfrissítésnek...
-Én ebben nem vagyok olyan biztos. - morgom az orrom alatt. Feltett szándékom, hogy megakadályozzam ezt az egészet. -Persze, ha te ezt szeretnéd, akkor... -sóhajtok egyet, hiszed bármennyire szeretném megóvni Rukotól, azért nem zárhatom ketrecbe. Ha Rukoval akar lenni, akkor az ellen kézzel és lábbal is kapálózhatok.
Felállok és teszek pár lépést a könyvespolc felé. Közelebbről is megszemlélem azt a bizonyos könyvet, de inkább nem veszem le a helyéről, s csak visszafordulok Thea felé.
-Tudod, hogy nem helyeslem, hogy ennyi időt töltesz azzal a szörnyeteggel és ugyan ez ellen nem tehetek semmit, de rajta fogom tartani a szemem és megígérem, hogy nem fogom hagyni, hogy bántson.
Visszalépek a lányhoz, pontosan előtte leguggolok és a kezeimbe veszem két kezét.
-Megőrülnék, ha bármi bajod esne.
Elég sokat szoktam meditálni ezen a dolgon, hiszen úgy kellene eltávolítanom az útból azt a közel démoni teremtményt, hogy közben Thea lelkét ne roncsoljam egy icipicit sem. Ez nem könnyű és néha sajnos el is száll az agyam, amivel mindig sikerül kiakasztanom a lányt. Most azonban nem akarok tovább ezen pörögni és töprengeni, úgyhogy felállok és a kávéfőző felé veszem az irányt.
-Van kávéd? - kérdem egy teljesen új, vidámabb hangszínnel.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
203

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Csüt. Okt. 26, 2017 6:39 pm



Caleb & Thea
Caleb az évek folyamán olyan volt számomra, mint a bólya a tengerben fuldoklónak. Mikor már azt hinnéd, nincs már tovább, mindennek vége és eltemetnek a hullámok a teger fenekére, mindig megragadta a kezem és a felszínen tartott, amíg meg nem találtam magamban az erőt, hogy folytassam a küzdelmet. Azt hittem ez így lesz azután is, hogy újra egymásra találtunk, de őt jobban zavarja Ruko jelenléte, mint eredetileg gondoltam volna. Nem érti a két férfi egymást, aminek én iszom meg a levét, ha nem lenne elég bajom amúgy is.
-Én ezt akarom... Mármint nem akarok még mindig megházasodni, de ha már muszáj, akkor inkább Rukoval, mint bárki mással. Gondolj bele mennyivel rosszabb lenne, ha valami izomagyú "a nephilimek egy magasabb és faj és halál az alvilágiakra" fajta emberrel adnának össze. Két órát nem bírnék ki vele, nemhogy egy egész életet, Rukoval jól jártam -Próbálom magyarázni a helyzetemet a parabatai-omnak, mert úgy látszik, nem érti, nem látja, milyen rossz vége is lehetett volna, hogy nekem házasodnom kell.
-Tudom, de ő nem fog bántani. Megvéd. Segít. Ne utáld őt annyira -szinte könyörgök neki, hogy ne gyűlölje ennyire a férfit, hiszen én szeretem őt, hiába nem tűnik föl a parabatai-omnak. Nem tudnám kimondani, hogy a konstans ellenségességgel nekem árt hosszú távon, jobb, ha nem tudja. Még a végén azt hinné, hogy valahogy befolyásolt Ruko, hogy ezeket mondjam és még szeressem is, pedig ez nem igaz.
-Nem bírnám ki, hogy ne legyél a közelemben - Amióta visszakaptam a parabatai-om, olyan görcsösen ragaszkodom hozzá, hogy képes vagyok az éjszaka közepén és átmászni az ő ágyába, ha már nem bírok a gondolataimmal. Van, hogy a pánikroham után az első dolgom megkérdezni, hogy jól van-e, mert az agyam nem akarja felfogni, hogy tényleg visszakapta a számára legfontosabb személyt.
-Van. De nem akartál menni valahova? -nézek utána, ahogy kérdezek, mert úgy rémlik, mintha akart volna valamit, mielőtt megint velem kellett volna foglalkoznia. Most már elég jól vagyok, hogy kibírjak néhány órát a szobámon kívül is, ha ő velem lesz, akkor még többet is.

Outfit@Music


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caleb Blackarmour


avatar


Hozzászólások száma :
17

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Pént. Okt. 27, 2017 11:08 pm


the parabatais

Thea&Me

Nem egészen így képzeltem a mai találkozónkat, pedig már megszokhattam, hogy Thea pánikrohamai és egyéb hasonló dolgai kiteszik az élete nagy részét és ritkán tudunk valamiféle programot beiktatni a közös életünkbe, de most valahogy mégsem így indultam neki a napnak. Ugyan nem tudom, hogy mit vártam, hiszen mostanában csak Rukoról, a házasságról vagy valami ezekhez köthetőről van szó. Ahogyan most is...
-Én értelek, csak azt nem tudom felfogni, hogy mit látsz ebben az.... -csúnya jelző elfojtva, két másodperc szünet és torok köszörülés, mert keresem a szót, ami nem túl alázó és még Rukora illeszthető-...ebben a civilizálatlan tuskóban.
-Igyekszem majd kevésbé utálni, megígérem.- egy kissé visszafogok az indulataimból. Ideje lesz megtanulnom moderálni őket és jó képet vágni a dologhoz. No persze ettől még nem fogom annyiban hagyni. Fél szem, fél fül a figyelésé, ami figyelmet a csodálatos vőlegény fog megkapni, közben pedig kitalálom, hogy mi lenne a legjobb módja a Ruko kiiktatásának anélkül, hogy Theát bármi negatív érné. Azt mondta nem akar megházasodni, szóval a házasság megelőzése vagy felborítása egyelőre nem tűnik rossz lépésnek, csak tudnám hogyan játszhatnám ki a Klávét...
-Ne aggódj, nem hagylak el újra. - még egyszer megölelem - De ígérd meg, hogy bármi problémád van Rukoval, nekem szólsz először.
Rámosolygok, majd elindulok a konyhába kávéért. Nem számítottam rá, de Thea felhozza, hogy eredetileg a városba akartam vele menni. Meglepetten hátrapislogok rá.
-De, de... csak nem gondoltam, hogy ki akarsz most menni.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
203

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Szer. Nov. 08, 2017 3:37 pm



Caleb & Thea
Tudom, hogy Caleb valószínűleg nem ezt akarta ma csinálni és szégyellem magam, hogy megint miattam kell itt maradnunk és az én betegségemmel foglalkozni.
Többször történik meg ez, mint szeretném, és biztos vagyok benne, hogy neki is fejfájást okoz, hogy ilyen sérült vagyok. Szívesen elegedném és hagynám, hogy találjon magának egy normális embert, de annál önzőbb vagyok, minthogy kiutasítsam őt az életemből. Főleg nem most, hogy visszakaptam őt.
-Tudod, ő... Nem mindenkivel olyan, mint amilyennek te látod. Velem végtelenül óvó -sóhajtok, újra kellett fogalmaznom a mondatot közben,
mert tudom, hogy nem értené a dolgot, ha elkezdeném magyarázni. Ő nem látja azt a Rukot, akit én a világnak mutatott álarca mögött.
-Köszönöm -szorítom meg a kezét, és halványan elmosolyodom. Ha már miattam próbálkozik, az nekem elég. Nem áltatom magam, hogy valaha is meg fog változni a véleménye, de ha már nem mennek mindig egymásnak, nekem az is jó. Nem ideális, de jobb a semminél.
-Úgyis mindent neked mondok el először -biztosítom a parabatai-om, ha valaha lesz bármi bajom Rukoval, arról úgyis fog tudni.
-Én mindig szívesebben maradok idebent, de ha te szeretnél menni, akkor mehetünk. Annyiszor kell miattam lemondanod dolgokról, szeretném, ha nem ez lenne a normális. És jól vagyok, mehetünk -próbálom meggyőzni, hogy rendben vagyok, és amúgy is, jót fog tenni, hogy egy kicsit eltereli a figyelmem az Intézet dolgairól.

Outfit@Music


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caleb Blackarmour


avatar


Hozzászólások száma :
17

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Kedd Nov. 14, 2017 12:51 pm


the parabatais

Thea&Me

Ráhagyom, hogy milyennek látja Rukot, hiszen eddig is hiába próbáltam meggyőzni őt, hogy az az állat egy... állat. Talán igaza van, hogy vele szemben barátságos és óvó, de akkor is jobban örülnék, ha legalább egy fokkal épebb elméjű férfi lenne mellette és nem olyasvalaki, aki a kegyetlenségéről és őrültségéről híres. Ki tudja mikor kattan be? Mármint... ennél jobban. Kiszámíthatatlan és veszélyes.
Sóhajtok, ahogy megszorítja a kezem. Egyelőre legyen, ahogy ő akarja, de ha bármiféle bántódása esik amiatt a féreg miatt, akkor biztosan el fogom hajítani az agyam és az első találkozásunknál nekiesek. Ez mondjuk már most is így van, de egyelőre nem lenne fair, ha ki is nyírnám. Foltokon kívül még nem okozott nagyobb kárt a lányban. Igaz, nekem már ez is kiborító...
-Figyelj, nekem fontos, hogy te mit szeretnél és hogy jól legyél. - fordulok felé a konyhaajtóból és apró mosollyal arcomon beszélek hozzá - Még ha ez nem is mindig látszik. -természetesen a Ruko-s ügyre gondolok, mert ezen kívül még sosem volt probléma ilyesmikből. Mindig maximális energiabedobással törődtünk egymással és elfogadtuk a másik véleményét. Na most vagy ennyit változtunk a baleset után vagy fene sem tudja mi történt. Egyébként azt sem értem, hogy a Klávénak miért jó egy koordinálatlan vadállatot az intézet élére helyezni.
-Szívesen maradok itt is. - nekidőlök az ajtófélfának. Nem akarom ráerőltetni a kimenést, még akkor sem, ha szerintem jót tenne neki. -Persze csak, ha van kártyád. -húzom vigyorra a szám - És kávéd! -mert az elmaradhatatlan egy nap.
-Vagy megmutathatnád végre hogyan sütöd azt az isteni csokis sütit! Olyan régóta ígéred, hogy megtanítod és akkor nem kellene téged felugrasztanom minden alkalommal, ha sütire vágyok. - nem edzés ugyan, de az együtt sütés is jó móka és Thea is biztosan kienged majd tőle.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   

Vissza az elejére Go down
 

Parabatais - Caleb & Thea

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Caleb Odessin

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: New York :: New Yorki Intézet-