A Végzet Ereklyéi könyvsorozatra épülő frpg.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

új hozzászólások
» Cheza Roah Sails
Today at 5:42 pm by Cheza Roah Sails

» Lovely little girl - Sybil && Aedion
Today at 3:39 pm by Aedion Ancarth

» Wake the white wolf... - Camea & Enzo
Vas. Szept. 17, 2017 11:01 pm by Enzo di Canio

» Watchtower of the West - Reishi & Thea
Szomb. Szept. 16, 2017 6:54 pm by Dorothea Coldstone

» Egyetem?! - Ruko & Thea
Szomb. Szept. 16, 2017 3:13 pm by Dorothea Coldstone

» Wedding preparation - Clary & Thea
Csüt. Szept. 14, 2017 1:46 pm by Dorothea Coldstone

» Thea mami ajándékdoboza
Csüt. Szept. 14, 2017 12:28 am by Dorothea Coldstone

» Forever darkness in my soul... - Thea & Ruko
Szer. Szept. 13, 2017 11:55 pm by Ruko Masashi

» Zyra & Darryn
Kedd Szept. 12, 2017 10:07 pm by Zyra Rockwood

A hónap reagolói
Dorothea Coldstone
 
Jace Herondale
 
Aedion Ancarth
 
Sybil Cassie Kane
 
Zyra Rockwood
 
Paris Deveroux
 
Ruko Masashi
 
Zerdella Grams
 
Darryn Yates
 
Enzo di Canio
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Music box

Share | 
 

 Parabatais - Caleb & Thea

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
180

TémanyitásTárgy: Parabatais - Caleb & Thea   Szer. Jún. 21, 2017 3:54 pm



Caleb & Thea
Elegem van, de most már nagyon Jace-ből... Minden egyes alkalommal, amikor órát kell neki tartanom, vagy esetleg együtt megyünk őrjáratozni, direkt húzza az idegeimet, pedig elégszer elmondtam már neki, hogy ne tegye. De az okot  nem mondhatom meg, mert kitesznek a szolgálatból és azt nem engedhetem meg magamnak. Nem tudnék a négy fal között ülni és semmivel sem lefoglalni a kavargó gondolataimat. Már így is stresszes vagyok az új felállás miatt és akkor még a mi nyakunkba akasztották az esküvőt, a szervezését, az Intézetvezetéshez meg nem adnak lépésenkénti útmutatót.
Igyekszem egyben tartani magam, legalább amíg a szobámig elérek, hogy ott ragadjon el magával végül a pánikroham. Úgy megyek, mint valami tank, hogy senki ne akarjon most megállítani, talán ha azt hiszik, sietek, akkor nem állítanak meg menet közben. De nincs szerencsém, látok valakit közeledni egyenesen felém a folyosón, ezért fejleszegve igyekszem kikerülni az illetőt. Nem érdekel, ki az, csak jussak végre a szobámba. Nehezen kapok levegőt és minden vágyam rohanni, amíg össze nem esek, de nem tehetem meg, fenn kell tartanom a nyugodt Intézetvezető álcáját. Azok, akik igazán ismernek, tudják, hogy ez nagyon nem igaz rám, sosem vagyok nyugodt, de a Klávénak ezt kell hinnie. Magamban fohászkodom, hogy ne akarjon megszólítani, aki szembe jön, nem találkozhatok most senkivel, mert rossz vége lesz...

Outfit@Music


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caleb Blackarmour


avatar


Hozzászólások száma :
3

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Vas. Jún. 25, 2017 1:37 pm


the parabatais

Thea&Me

A napom eddig azt mondhatni, hogy elviselhetően telik. A tegnapi munka elvégzése után úgy döntöttem, hogy mára pihenő napot írok ki magamnak. Egyelőre nem kaptam új ügyet, ami meg van, az várhat egy kicsit. Mivel a nap első fele tényleg csak lustulással telt és a második felére sem volt semmi komoly tervem, gondoltam meglátogatom Dorát. Szinte alig van időnk egymásra, állandóan intézni valója van vagy tanít, ha pedig ráér akkor meg azzal a vadállattal romantikázik. Szóval abban reménykedem, hogy most talán el tudom csalni legalább egy kávéra vagy később egy közös edzésre. A közös edzések általában jól szoktak elsülni, mindketten jókedvvel válunk el utána.
Szóval a szobája felé vettem az irányt, de persze zárva volt és nem nyitott ajtót, tehát nem volt bent. Sejtettem. Körbenéztem, hogy vajon merre induljak a keresésére, majd random elindultam valamelyik irányba. Nem gondoltam, hogy akkora szerencsém lesz, hogy pont abból az irányból fog majd velem szembe jönni. Elmosolyodtam, ahogy megláttam a feketébe burkolózott kis párducot, amint töretlenül halad a szobája felé. Nem nézett fel senkire, határozottan lépkedett előrefelé, kissé sietve... a hülye is látja, hogy valami miatt megint ideges és be akar zárkózni. Még jó, hogy azelőtt elkaptam, hogy elérte volna a szobáját. Bár addig úgy sem hagytam volna ott, amíg ki nem nyitja.
-Hová, hová, Sünike? - kérdem jókedvűen, amikor odaérek hozzá és beállok a tank elé. -Ha épp nincs dolgod, akkor elvinnélek feszültség levezetésre. Mit szólsz? - sejtem, hogy sokkal inkább akar majd a négy fal között egyedül dühöngeni. Meglátjuk mi lesz, de akárhová megyünk, ránk fér az együtt töltött idő.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
180

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Csüt. Jún. 29, 2017 9:59 am



Caleb & Thea
Az órát még túléltem különösebb gond nélkül, de érzem, hogy hamarosan el fog pattanni az a bizonyos cérna, és nem kell addig már sok idő. Igyekszem eljutni addig a szobámba, hogy ott történjen meg, aminek meg kell, és senki ne lássa. Persze Murphy és az univerzum összefogott ellenem, mert valaki éppen szembe jön velem a folyosón és amilyen szerencsém van, meg akar majd állítani. Nem nézek fel, így nem ismerem meg a közeledőt, így szinte bele is ütközök. Még éppen időben állok meg és ismerem meg a parabatai-omat, hogy ne rögtön zuhanjak össze hiperventillálva. Amint eljut az agyamig, hogy Caleb az és nem más, kicsit javul a helyzet, de nem eléggé.
-C-C-C-Ca-Caleb... -kezdek el borzalmasan dadogni, ahogy próbálok válaszolni. A nyelvem nem tud lépést tartani a száguldó gondolataimmal és ezért megbotlik saját magában. Ritkán fordul ez elő és csakis pánikroham előtt, ebből már tudhatja, hogy baj van. Nem annyira rossz, mint lehetne, normális esetben már levegő után kapkodnék és szédülnék. Megfontolom a kérdést, már amennyire túljáratott és pánikoló elmém hagyja, de mielőtt válaszolnék, megmarkolom a felsőjét kapaszkodóért, ami a valósághoz köt.
-J-J-J-Jó. Menjünk -nyögöm ki végül. Általában inkább maradnék egyedül eltölteni az időmet, de most meggondolom magam. Amikor külön váltunk, elszoktam a jelenlététől és hogy ő mindig a rendelkezésemre áll. Újra hozzá kell szoknom, hogy megint igéyli az időmet és a figyelmemet, amit csak vele osztok meg.

Outfit@Music


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Caleb Blackarmour


avatar


Hozzászólások száma :
3

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Kedd Aug. 08, 2017 4:03 pm

Igen, igen, már messziről láttam rajta, hogy valami felzaklatta, de csak azután tudatosult bennem, hogy valami nagyobb baj van, amikor megállt előttem és megmarkolta a felsőmet, mint aki összeesni készül. Szerencsére ájulástól nem kellett tartanom, de a nehézkes válaszadás egyértelműen jelezte, hogy akár az eszméletvesztésnél durvább dolgok is következhetnek, ha nem nyugszik le nagyon hamar.
-Héj! - hangszínem kissé gyöngédebbre váltom és halkabban szólalok meg miközben két kezem közé zárom a pólómat gyűrögető mancsát. - Talán jobb, ha előbb meglátogatjuk a szobádat.
Nem szándékozom elfogadni ellenkezést, bár sejtem, hogy talán örülni is fog neki, ha inkább egy privát helyre megyünk. Ha egy kicsit összeszedte magát, akkor majd elrángatom egy kávéra. Meglátjuk.
Minden esetre most átkarolom a vállát és elindulok egyenesen Dora szobája felé. Mondhatja, hogy „semmi baj” vagy, hogy „nyugodtan menjünk ahová szerettem volna”, én meg sem hallom, csak töretlenül vezetem parabatai-om a szobájához. Nem vagyunk messze, mindössze pár lépésre, így nem mondok semmi többet, egy szó sem hagyja el a számat egészen addig, amíg Thea be nem zárta mögöttünk a lakosztálya ajtaját. -Dora. - az ágyához lépkedek és leülök a szélére. Kissé előredőlve az alkarommal a térdemen támasztom ki magam, hacsak mellém nem helyezi magát, mert akkor természetesen átölelem,
-Mi a baj, Dora? Mi zaklatott fel ennyire? - kérdem komolyan érdeklődve.
Tudom, hogy mindez nála majdnem mindennapos, de azért aggódom érte. Azt érzem, hogy mindez a nyomás, amit a vállára vett a vezetőségi dolgokkal, a tanítás és ez a házasság is… csak túl sok neki. És ami a legrosszabb, hogy elég időt töltöttünk külön ahhoz, hogy ne legyek elég támasz a számára. Persze még mindig ő a parabatai-om és ugyanúgy szeretem, de időbe fog telni újra felépíteni azt, vagy egy hasonló kapcsolatot, ami azelőtt volt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothea Coldstone


avatar


Hozzászólások száma :
180

TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   Hétf. Aug. 21, 2017 12:07 am



Caleb & Thea
Miért kell ilyennek lennem? Miét vagyok ennyire más, ennyire sérült, hogy nem tudom elengedni a múltat? Miért kell ez nekem? Nincs egy lehetőség, hogy túllegyek az egészen? Nincs valami… Akármi? Persze van segítségem, de még így is egyedül kell megküzdenem ezzel nap, mint nap és kezdek fáradni. Túl sok…
Szerencsére Calebbel futok össze a folyosón és nem mással, ő pedig ismeri a jeleket, tudja, mire kell figyelni. Belekapaszkodom a pólójába, hátha így sikerül azt az érzést keltenem magamban, hogy van egy biztos pont, ami nem mozdul a fejemben száguldozó gondolatok közepette. Valamelyest segít is, de leginkább az, hogy nem habozik cselekedni. Ilyenkor a bizonytalanság a lehető legrosszabb, én magam éppen elég bizonytalan vagyok, ha a mellettem lévő sem tudja, mi tévő legyen, azzal meg is lett pecsételve a sorsom. Próbálnék ellenkezni, hogy jól vagyok, ahogy mindig is szoktam, de őt már nem tudom átverni, túlságosan ismer már.
Kulcsra zárom magam után az ajtót amint beléptünk és máris kicsivel könnyebb. Ismerős tér, ahol tudom, hogy semmi sem bánthat és nem láthatnak mások. Mély levegőt veszek és lassan kifújom, a pánik még nem múlt el, de legalább nem növekszik bennem a feszültség kitörni vágyva. Követem az ágyhoz és lehuppanok mellé, szinte be is fészkelődöm az ölébe, ott érzem magam a leginkább biztonságban. Arcomat a vállába rejtem, szégyellem magam, hogy megint ilyennek kell látnia, szégyellem magam, hogy ilyen vagyok. Kis szünetet tartok, mielőtt válaszolni tudnék, igyekszem úrrá lenni a dadogásomon.
-Jace… Jace, a Herondale fiú. M-m-mindig rajtam köszörüli a ny-nyelvét és ki nem állhat, az őrületbe kerget… -Nem akarnám beismerni, hogy csak ezért vagyok megint ilyen állapotban, mert egy egomán kiskorú jó céltáblának gondolt a beszólásainak. Igyekszem nem reagálni és újabb alapot adni neki a piszkálódásra, de nem akarja abbahagyni és én viszont ezt nagyon rosszul viselem. Pusztán szavak váltották ki ezt megint belőlem… Borzalmas vagyok és gyenge, nem árnyvadásznak való.


Outfit@Music


What it feels like holding on for dear life to this rock, like you are in a death grip tango with the sun


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTárgy: Re: Parabatais - Caleb & Thea   

Vissza az elejére Go down
 

Parabatais - Caleb & Thea

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Caleb Odessin

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: New York :: New Yorki Intézet-