A Végzet Ereklyéi-re épülő frpg.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Hírek
10.14. -Új fejléc
12.22. -Karácsonyi bál
Multi
Válts felhasználót!
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Latest topics
» Idézzünk ezerig
Today at 7:31 pm by Celestine Blanch

» Ez vagy az?
Today at 7:30 pm by Jace Herondale

» Ha melletted ébrednék...
Today at 7:27 pm by Jace Herondale

» Melyik vers?
Today at 7:16 pm by Jace Herondale

» Lunch time - Vit & Jace
Today at 3:04 pm by Jace Herondale

» Old Friend - Thea & Magnus
Yesterday at 10:23 pm by Magnus Bane

» Melyik dal?
Yesterday at 8:25 pm by Magnus Bane

» Angel & Celi
Yesterday at 8:20 pm by Celestine Blanch

» Új tag, új poszt - Mon Petit Ange, Issac, Crag
Yesterday at 8:14 pm by Isaac Harwey

Top posting users this month
Dorothea Coldstone
 
Jace Herondale
 
Celestine Blanch
 
Ruko Masashi
 
Vitaly Rayt
 
Kagemaru Takada
 
Danielle Monge
 
Mark Blackthorn
 
Noel Dessauge
 
Magnus Bane
 
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Statisztika
Music box

Share | 
 

 Why are you my clarity? || Clary & Jace

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
40

TémanyitásTéma: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Szomb. Aug. 06, 2016 3:49 pm


Megjegyzés: To Clary
Zene: link
That's cute.
Alig ért véget a háború és már most unatkozom! Nem, ez nem olyan unalom hogy még egy véres és hosszú háborúra vágyom, de alig történik valami nekem ez nem a lételemem. Nekem valami mozgás kell, valami balhé valami egészen felpezsdítő, és az edzések Aleccel nem igazán segítenek, lévén ő is több időt tölt manapság élete szerelmével, a boszorkánymesterrel, Magnussal. Alapjáraton kedvelem azt a csillámpónis hülye fejét, és csak remélem hogy nem okoz fájdalmat a parabataiomnak, mert különben fejét veszem. Ezt neki is megmondtam. Hm, vagy csak akartam? Majd megmondom neki még egyszer.
Most azonban az Intézetben lógatom a lábam és próbálok semmit sem tönkretenni unalmamban, de ez nem egy jó állapot, úgyhogy inkább útra kelek, és felhajtok magamnak valami ehetőt. A konyhát átmenetileg ismét senki se uralja de azért van kaja, mintha valaki titokban éjjel főzne, és még jól is. Remélem most is lesz. Menet közben találkozom az intézet macskájával Church-el, aki ugyanolyan alattomos jószág mint volt.
- Van valaki a konyhában Church? Nincs? Remek! - a gyors megbeszélés után ott lyukadok ki, de az az álnok dög megint hazudott, mert egy számomra kedves személy kornyadozik egy kávésbögre felett.
- Clary. Nem is tudtam hogy visszajöttél az intézetbe. Történt valami? - kérdezem hiszen ő Jocelynnal és Luke-al lakik elméletileg de ha nincs ott... hajlamos vagyok a legrosszabbat feltételezni mindig. Akkor nem csalódhatok, nem igaz?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
Clary Fray


avatar


Hozzászólások száma :
20

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Vas. Szept. 18, 2016 10:12 pm

Clary & Jace

Mikor anya és Luke összeházasodtak, és Simon is akadémiára ment, teljesen feleslegesnek kezdtem magam érezni otthon. Mindig az intézetben kötöttem ki. Vagy Jace-nél vagyok, vagy Izzyt bosszantom, vagy éppen a gyakorló termet foglalom el, és próbálom magam tökéletesre fejleszteni. Amint minden elcsendesült úgy vettem észre az Árnyvadászok vissza tértek a "normális" és új kerékvágásba. Nekem pedig meg kell találnom a helyemet, és be kell illeszkednem. Ez pedig nem fog menni ha ide oda ingadozom. Anya nagyon ellene volt a döntésemnek, de már felnőtt vagyok, és szeretném én eldönteni, hogy melyik utat választom. Luke mivel a tanács tagja így Idrisben is elég sokat vannak. Így elég kétszínű anyámtól, hogy nem akarja, hogy teljesen átadjam magam ennek a világnak. Márpedig ez vagyok ez, az az én életem. Ezért nem találtam magam 16 éven keresztül, mert nem jó világban éltem. Most itt vagyok, és ezt kell élnem. Szóval az Intézetben költözöm. Marise-al meg is beszéltem, de mindenki olyan elfoglalt volt , és még Jace-t se találtam meg eddig, hogy elmondjam neki. Így úgy döntöttem a meglepetés ereje a legjobb fegyverem. Ma reggel becuccoltam az új szobámba, most pedig a konyhába kutakodom némi édességért.
Hirtelen kinyílik a konyha ajta, én pedig meglepődve pillantok Jace-re, majd szélesen elmosolyodom azon, ahogy ő is meglepődik rajtam.
- Nos ez mától az én konyhám is. Szóval, ... ti vagyis mi árnyvadászok hadban állunk az édességgel ? - kérdezem csalódottan. Valamiért most cukorra éhezem, kell a csoki. De még kíváncsibb vagyok Jace reakciójára, hogy vajon leesik e neki mit mondtam.
 
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
40

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Szomb. Okt. 15, 2016 5:23 pm


Megjegyzés: To Clary
Zene: link
That's cute.
A semmitevésnek is van határa, és arra gondoltam keresek valami ehetőt, és egy kis laza edzéssel vezetem le a lustaságom. El is indulok a konyha felé, ahol Church elmondása szerint nincs senki, de megszokhattam már volna, hogy ez egy aljas hazug jószág, nem is értem minek tartjuk amúgy. De amióta az eszemet tudom, mindig itt volt ez a dög. Hány éve is már? Mindegy, nem érdekes.
A konyha azonban nem üres, egy igen ismerős vörös hajzuhatagot pillantok meg ahogy a konyhát kutatja át. Elmosolyodom és az ajtónak dőlök, ahogy nézem. Gyönyörű látvány, és valamiért mindig jobban meglódul a szívverésem ha róla van szó, és egy démonná válok ha meg kell védeni. Talán... talán ez a szerelem? Nem tudom.
- A tied? Miért is lenne az? Úgy tudtam anyukáddal és Luke-al laksz együtt valahol a városban. Vagy talán Mrs. Fray belement hogy végre rendes árnyvadász kiképzést kapj? - vonom fel a szemöldököm, mert tény ami tény, volt némi ellentétem a nővel, nem vette túl jó néven hogy pont én vagyok a lánya párja. Pedig ez így van, és nem fér hozzá kétség, hogy Clary az enyém, és nem engedek belőle.
- Nem állunk hadban, csak itt senki nem igényelte eddig. Bár csodálkoznék ha Izzynek nem lenne valahol rejtett gyűjteménye belőle... - csóválom meg a fejem, hiszen ami nála nincs, az nem is létezik. Beljebb megyek a konyhába és szétnézek én is, végül azonban csak egy érett almát veszek el a tálból és harapok bele.
- Unatkozol az ifjú pár mellett, mi? - kérdezem, enyhe ironiával utalva az anyjára és a szerelmére.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
Clary Fray


avatar


Hozzászólások száma :
20

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Szomb. Okt. 15, 2016 11:03 pm

Clary & Jace

Megörülök mikor meglátom Jacet betoppanni, de be kell vallanom hiába képzeltem már annyiszor el ezt a beszélgetést, most úgy érzem még sem készültem fel annyira. Főleg úgy hogy édesség után kutatva váratlanul előbukkan. Csak mosolygok rá.
- Hát meglepetés. - tárom szét a karomat. - Remélem nincs ellenvetésed, többet fogsz látni. - forgatom szemeimet, de a mosolyt nem lehet levakarni rólam. Bár kicsit félek mit fog reagálni. - Igen anyámmal már tisztáztam a dolgot, hogy tényleg árnyvadász akarok lenni, és jobb ha ide költözöm. Többet tudok gyakorolni, és hát első kézből értesülhetek a dolgokról. - na igen anyámmal nem volt könnyű dolgom. Nehéz vele úgy beszélgetnem, hogy ne a kislányt lássa bennem, hanem igenis azt a lányt aki épp próbál felnőni, és hagynia kell. Nem vagyok már gyerek, hiába nézek ki külsőleg annak, és ezt minél előbb szeretném bizonyítani. Már van nevem az árnyvilágban, és szeretném ha nem csak a rúnáim miatt, Morgenstern név miatt, na meg Jace barátnője ként... igen mondta Simon van aki így tart számon az akadémián... A lényeg, hogy másnak is, de legfőképp magamnak akarom megmutatni, hogy igenis méltó vagyok és jó árnyvadász leszek.
- Mi ? - nézek döbbenten. - Senki nem édes szájú ? - sóhajtok. - Akkor az édesség rakományomat magamnak kell beszereznem. Szomorú. - itt kicsit közelebb lépek hozzá.
- Hát ... kívülállónak érzem magam, itt nem. És többet lehetek veled is... ezt vedd fenyegetésnek. - nézek rá bocsánatkérően. Mostanában nem voltunk annyit együtt mint szerettem volna, remélem ezzel hogy együtt lakunk némileg javulni fog a helyzet.
 
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
40

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Kedd. Nov. 29, 2016 12:47 am


Megjegyzés: To Alec
Zene: link
That's cute.
Nem számítottam rá hogy nem lesz üres a konyha, de végső soron nem is bánom, hiszen olyan emberrel futottam össze, akivel szeretem az időmet tölteni, hiába mondta már az elején is mindenki hogy nem kellene, és hogy Valentine lánya. Én meg a fia voltam egy darabig, legalábbis azt hittem, de hála a magasságosnak mégsem volt igaz. Ciki lett volna ám. Ha az ember a saját húgába szerelmes.
- Meg is lepődtem, ami azt illeti. Többet? Ne hidd, ha tényleg árnyvadásznak készülsz az edzőteremben fogsz élni - vigyorodom el szélesen hiszen a megfelelő kiképzést kell kapnia, és ehhez edzeni kell, minden nap, kínt és fájdalmat elszenvedni és másnap újrakezdeni az egészet elölről.
- Bár ha szerencséd lesz akkor Dorothea edz majd veled nem a pasija, na az baszki egy szörnyeteg - borzongok meg látványosan, és megdörzsölöm az oldalam, ahol legutóbb odasózott, bár sikerült legalább két technikát megtanulnom a tízből.
- Clary, harcosok vagyunk, árnyvadászok, nem eszünk csokit, mert hízlal, és mire menne egy túlsúlyos árnyvadász? - forgatom meg a szemeim és közelebb lépek hozzá, egészen elé, és a vörös hajzuhatagába borzolok.
- Én nagyon örülök hogy Jocelyn belátta hogy itt a helyed és ne aggódj, a közel harc alapjait én fogom tanítani - kuncogok fel.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
Clary Fray


avatar


Hozzászólások száma :
20

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Pént. Dec. 02, 2016 8:23 pm


Clary&Jace



Nem számítottam rá, hogy Jace lesz az első akivel összefutok a nagy hírrel, de örülök neki. Bárhogy nézzük ő számít leginkább, az ő véleménye. És be kell még magamnak is vallanom... félek tőle. Azt már tudom hogy szeret, hisz azt hiszem amiken át mentünk kellően bizonyítja. Viszont nem tudom annak mennyire fog örülni, hogy egy fedél alatt lakjunk. Persze külön szobában, de hát... pasik, sosem lehet tudni mi az ami megrémiszti őket. Csak fél mosolyt eresztek meg felé.
- Nyugi, a motiváció megvan. - mondom lelkesen. Tényleg alig várom, hogy teljes egészében belemélyedjek az edzésbe. Előtte is edzett Jace, de aztán mindig követték az események egymást. Most béke van, elvileg nem fenyeget minket semmi fajta veszély. A végén tényleg kitanulom a ... szakmám.
- Thea? - gondolkodom el. - Kedvelem, kedves lány. Viszont ... te nem fogsz ? - emelem fel kérdőn a szemöldökömet. Mondjuk sosem voltak békés napjaink mikor ő vele edzettem. Akkor valami nem normális. - Hagyjuk, jó lesz Thea.- mondom végül egyszerűen. Közbe egyre közelebb lépkedek hozzá.
A csoki ellenes monológjára valóssággal tátva marad a szám a döbbenettől. Nem lesz csokoládé ?
- Nem igaz, kell az a ... protein mennyiség. - nézek rá dacosan. Azt hiszem a saját adagomat a szobámba kell beszereznem. Csak nehogy híre menjen..
Mikor közelebb lép és a hajamba borzol kirázz a hideg, de folyamatosan tartom a tekintetét.
- Nem volt könnyű harc azt meg kell hagyni. - mondom mosolyogva. - De itt vagyok, és Árnyvadász leszek. Ebben senki és semmi nem fog megakadályozni. - jelentem ki magabiztosan.
- Hallottál Simon felől?  

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
40

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Hétf. Jan. 02, 2017 5:11 pm


Megjegyzés: To Alec
Zene: link
That's cute.
Valamit kellene kezdenem ezzel a hazug macskával, kezd elegem lenni hogy egy négylábú szőrös kis gombóc maga köré tudja csavarni az egész intézetet. Márpedig Church képes rá. Mindegy is, a konyhába felé menet jut eszembe ez mert hazudik a kis rohadék, de szerencsére most kellemes élmény volt, hiszen ott olyasvalakit látok, akit szeretek. Vagyis azt hiszem szeretek.
- Valóban? Adhatnál belőle, nekem most semmi motivációm nincs - dobom le magam az asztalhoz, mert nem akarok csak úgy ott álldogálni és érdeklődve hallgatom mit mesél. Nem csodálkozom hogy megunta a szerelmespárt, éveket kell bepótolniuk, évtizedeket bár az legalább megvigasztal hogy így Clarynak legalább van családja, olyan, akit szerethet, hiszen Luke vérfarkas de rendes ember. Kedvelem őt.
- Te néha tényleg ennyire ignorálod amit beszélek? Most mondtam hogy foglak edzeni, de nem hivatalosan mert még én sem vagyok nagykorú hozzá, és nekem is edző kell hogy úgymondjam - morgolódok, mert annyira van anyemre ez az egész mint egy démoninvázió. Vagyis, jelen esetben annak inkább még örülnék is, nincs ez így jól.
- A csokiban boldogsághormon van, és mint láthattad ránk nem éppen az jellemző. Szeretem az édeset, de az már túl tömény - teszem hozzá, mert édes dolgokban még mindig Maryse főztje a favoritom. Egyszerűen istenien főz.
- Anyukáddal sosem egyszerű, de nem is lehetetlen. Azt hiszem legalábbis, ha le tudtuk dugni a torkán hogy járunk, akkor... - vigyorodom el, mert bevallom őszintén nem igen kedveltem Frey mamát. Nem hiszen hogy jó anyós-veje viszonyban tudnék vele lenni.
- Jó árnyvadász leszel. Biztos vagyok benne. Simonról? Mittudomén mi van vele, csak téged érdekel mi van vele engem nem - vágok fintort, hiszen be kell valljam egy egészen icipicit megkedveltem, de nem, továbbra sem leszünk barátok.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
Clary Fray


avatar


Hozzászólások száma :
20

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Szomb. Jan. 14, 2017 11:26 am


Clary&Jace



Csupán meglepődve, felvont szemöldökkel nézek rá. Még hogy a nagy Árnyvadász Jace-nek ne lenne motivációja. Miután leül oda sétálok hozzá, és a homlokához helyezem a kézfejemet.
- Hm, pedig nem vagy lázas. Nem értem. Valószínűleg lelki eredetű. - leülök a mellette lévő székre, és érdeklődve megtámasztom az államat. - Szóval mi a gond? - tudom ha másnak is van gondja, akkor eleve másé nem fogja annyira érdekelne. Ismerem annyira Jacet, érdekli mi van velem de ha nyomja valami a lelkét csökken az érdeklődése az enyém iránt. Valami van vele, azt látom. És nagyon remélem, ajánlom neki, hogy megossza velem. A következő stílus amire válaszol pedig csak nyomatékosítja bennem a gondolatot... tényleg gondja van, viszont nem szeretem mikor lekezelőn beszél velem, így csak fogom magam és hátra dőlök a széken és karba teszem a kezem.
- Lehet ezt a beszélgetést akkor kéne folytatni ha lenyugszol, igazán elmondhatnád mi van veled.
A csokoládé iránt támadása is ront a kedvemen... - Na igen azt vettem észre, lehet ha betömnél néha a fejedbe egyet nem lennél ilyen ... méregzsák. - hirtelen jobb jellemző név nem jutott eszembe, csalódásomba sóhajtok egyet.
Na igen anya, ellene az egyetlen fegyver a határozott lázadás. Borzasztóan hasonlítunk egymásra és ezt nekem is be kell vallanom. Ezért is veszekszünk annyit és van hogy nem értünk egyet. Egyszerűen mind a ketten borzasztóan makacsok vagyunk, és nem engedünk a saját igazunkból. Egyszerűen bejelentettem, hogy az intézetbe költözöm, mert tanulni szeretnék. Akkor már a csomagjaim a lábam előtt hevertek és azzal a lendülettel gyorsan megöleltem őket és kivonultam. Anyának még szerintem időt se hagytam a feldolgozásra, de úgy hiszem ez volt a legjobb taktika.
- Tudom, csak meg kell tanulni kezelni. Az a legnehezebb, sok év gyakorlása szükséges. - itt elmosolyodom. - Igen, semmi nem fog tetszeni neki ami rólad szól, de meg kell békélnie, ennyi az egész. Egyébként már nem... utál, csupán vannak ellenvetései veled kapcsolatban, még is csak a pici lányát akarod elvenni tőle. - pislogok rá kedvesen. De kénytelen vagyok Simonra rákérdezni. Neki még is csak több kapcsolata van az Akadémiával mint nekem. De persze rögtön ellenségesen válaszol. Én csak enyhén elmosolyodom. Nem tudom még meddig fogja megjátszani nem érdekli Simon. Tudom megkedvelték egymást, de már csak a férfi rivalizálás miatt se fog egyikük se engedni.
- Meg kéne tudakolni hogy van.. gondoltam írok neki levelet vagy ... nemtudom. Levél jó ötlet, nem? - nézek rá tanácstalanul. Tényleg szükségem van rá.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
40

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Vas. Jan. 15, 2017 1:39 am


Megjegyzés: To Alec
Zene: link
That's cute.
A felvont szemöldökre tanácstalan vállrándítás a válaszom, mert egyszerűen nincs, akkor sem találok ha az ágyam alatt keresem, és az nem jó ha engem nem motivál semmi. Nagyon nem, a közelemben élőknek, mert ritka kibírhatatlan leszek olyankor, mint mondjuk most is.
- Nem vagyok beteg, de nem is érzem magam jól, mintha időzített bomba lennék ami bármikor robbanhat - magyarázom, ahogy a tenyerébe döntöm a fejem, jól esik az érintése, még ha nem is mondom ki mindig, és nem vagyok egy tipikus romantikus alkat. Csak természetes szőke. De arról nem tehetek.
- Nem tudom, oké? Csak érzem hogy valami nem jó, nem találom a helyem az egész világban... - ilyenkor csinálom azt, amit éppen most is, hogy bezárkózom mint egy kagylóhéj, és visszamegyünk az elejére, a bunkó Jace énemhez. Eléggé szerettem mondjuk, de a kalandok... Történt azért egy és más. Nem minden tettemre vagyok büszke, és nem mindent fogok elmesélni egyszer a gyerekemnek ha lesz, és megérem. Na meg ha Alec nem nyúz meg addig elevenen.
- Nem tudok lenyugodni, Clary. Éppen ez a bajom, bármit csinálok, bárhová megyek nem tudok... - állok fel és kezdek el járkálni odavissza, és hátrasimítom a hajam, ahogy szoktam ha valamin töprengek, vagy valami bánt.
- Nem veled van bajom, tudod hogy fontos vagy nekem - mosolyodom el, ahogy odalépek és magamhoz húzom, egyszerűen imádom a vörös hajának érintését, ahogy csiklandozza az arcomat és...és nem idegesít. Kicsit eltolom magamtól hogy a szemeibe nézhessek.
- Ezt hogy csináltad? - kérdezem tőle, hiszen valahogy... valahogy megnyugtatott, egyre kevésbé érzem magam egy idegebeteg idiótának, és ez az ő műve. Annyira kiismerhetetlen, de talán emiatt vonzott annak idején, nem olyan volt mint a többi lány. Nem olvadt el tőlem első látásra.
- Sok év, de egészen jó úton haladsz szerintem, nincs szégyellnivalód, nem itt nőttél fel, és most egyszerűen csak be kell hoznod a lemaradást - mosolyodom el halványan hiszen tudom hogy Clary erős, és képtelen dolgokra képes azokért, akiket szeret. Ezt sokszor bizonyította és jelképesen értve még a Klávét is képen törölte amikor Valentine ellen küzdöttünk.
- Nem akarom elvenni, hanem el fogom venni, nagy különbség - nevetek fel kicsit, hangsúlyozva a szavaim, hogy érezhető legyen, ebbe Jocelynnak nincs beleszólása, akkor sem ha Clary anyukája, és kivételesnek nevezett árnyvadász. Az aggodalmára csak mosolygok, tudom hogy nincs semmi baja a barátjának, de ő mindig aggódni fog érte, mint amikor elsőnek mentünk megmenteni a vámpírok tanyájára. Az egy szép kör volt.
- Írj neki egészen nyugodtan, de igazából el is vihetlek az akadémiára... - vetem fel, szép kirándulás lenne, és ideje lenne Idrisben is tiszteletem tenni. Dolgom is lenne...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
Clary Fray


avatar


Hozzászólások száma :
20

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Vas. Jan. 15, 2017 10:06 pm


Clary&Jace



Látom, hogy Jace-el van valami. Valami nem stimmel, nem önmaga és problémája van. Meg is kérdezem tőle, és készülnék is fel arra, hogy kitérő válaszokat kapok, mikor hirtelen kitör belőle. Hátra dőlve, sűrűn pislogva, meglepődve hallgatom a panaszát. Hirtelen aggódni kezdek, ismét előre dőlök, és megérintem a karját.
- Jace, még is...miért érzed ezt ? Valami csak kiváltotta... - kezdek bele, de folytatja, hirtelen feláll és elkezd járkálni. Komolyan aggódok, így én is felpattanok vele együtt.
- Bármi van, közösen találunk rá megoldást, megígérem. - mosolyodom el kedvesen, de az aggodalmam mindig tükröződik rajta. Bármit megtennék érte, és sok mindent meg is tettem érte. Még olyanokat is, amire nem is hittem volna hogy képes lehetek bárkiért... Ha újabb kihívás elé nézünk, hát álok elébe. Ha ez az életünk, hogy folyton bizonyítani kell.
- Mertem remélni, hogy nem velem van... - mérem végig dacosan, de végül elmosolyodom. Próbálom lenyugtatni. Majd magához húz, és mint mindig ilyenkor, szorosan belé kapaszkodom és beleolvadok.
- Ugye tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz? - morgom bele a mellkasába, majd kérdésére csak felnézek rá.
- Még is mire gondolsz? Mit hogy csinálok? - nézek rá értetlenül, majd lábujjhegyre állva egy rövid csókot adok az arcára.
Miután kicsit megnyugodott át terelődik a téma rám. Anyámat konkrétan ott hagytam, ha csak Luke nem fogja vissza úgy érzem még a napokban hallani fogok felőle, és kérdőre fog vonni.
- Köszönöm, én tényleg igyekszem. Szeretnék minél hamarabb kikerülni a diák státuszból. - sóhajtok, mikor leszek már végre nagykorú ? Borzasztó, hogy már rég felnőttnek érzem magam és készen állok, még is még kölyökként bánnak velem, velünk. Mit kéne még tennem? Csak várni...
A következő kijelentésén csak elnevetem magam.
- Micsoda nagy szerencséd van, hogy ezt nem hallotta, amúgy a szőke hajkoronádtól meg is szabadítana. De tényleg... észre se vennéd, és nem is lenne a fejeden.
Kicsit aggódok, hogy Simont szóba hozzam e. De komolyan nem értem mit makacskodnak, tudom hogy nem utálják már egymást. A levél íráson gondolkodom, mert még sem szeretnék még betoppanni hozzá...
Majd Jace válasza meglep, kicsit elhúzódom hogy jobban lássam az arcát.
- Komolyan megtennéd? De szerinted jó ötlet ? Örülne? A történtek után nem is tudom mennyire ... aj ez annyira bonyolult lett.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
40

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Szer. Jan. 18, 2017 7:49 pm


Clary & Jace

"Hát, nem vagyunk egy átlagos pár."



Nem szoktam ennyire pocsékul érezni magam, de beteg meg eleve nem nagyon lehetek, lévén az iratze rúnám meggyógyít mindent és az immunrendszerem is baromi ellenálló tőle. Mégsem találom a helyem a világban.
- Nem tudom, de megőrülök ettől, és még az sem segít hogy péppé verjük egymást Aleccel minden második órában... - mert ezt is kipróbáltam az intenzív edzést, amikor addig hajtom magam amikor már összeesek a kimerültségtől. Két óra múlva kutya bajom nem volt, és megint tele voltam feszültséggel.
- Megígéred? És mit tudsz te kezdeni az én makacs fejemmel? - nézek rá kérdőn félmosollyal, amolyan ugratásképpen, hiszen elég sok mindent tudott kezdeni, lévén hogy olyan dolgokat tettem meg érte, amire még nem volt példa és Alec utált is érte. Clary kiszakított egyfajta komfort zónából úgy, hogy nem is volt tudatában ennek. Mégis változásokat hozott az életembe, és tudtam hogy különleges már amikor először meglátott a pandemóniumban.
- Tudom, de ezt még elmondani sem tudom, egyszerűen olyan megfoghatatlan az érzés amit érzek, és néha még mindig felriadok rá hogy bennem van a mennyei tűz... - sóhajtok fel, mert bár Clary remekül kivonta belőlem és a Dicsőségbe ruházta, maradt bennem is, és olykor előtör. Most mászkálni kezdek, mielőtt ő is felállna, és magamhoz húzom, jelezve nem vele van a probléma, sokkal inkább magam sem tudom mivel.
- Azt hogy most sokkal nyugodtabbnak érzem magam, mint amikor lejöttem a szobámból. Valahogy képes voltál lenyugtatni, hgy csináltad? - kérdezem, de még nem engedem el, egyenlőre kiélvezem hogy a gondolataim nem zakatolnak össze vissza.
- Na azt én is. Hiába van hírnevem már most, technikailag még nem vagyok én sem felnőtt, Maryse nagy bánatára, mert addig is az ő felelőssége vagyok - vigyorgok, hiszen még árnyvadászhoz képest is mozgalmas életem volt, és messze nem vagyok gyerek. Tudom hogy a döntéseimért felelősséget kell vállaljak és igyekszem ezt tenni.
- Szerinted hagynám hogy valaki a csodás hajamhoz érjen? Még anyukád sem nyúlhat hozzá - morgolódok hiszen kényes vagyok a szőke tincseimre, amiket állítólag apámtól örököltem. Mármint Stephantől. Felajánlom végül hogy elmehetnénk Idrisbe, mert lenne ott dolgom, és amíg ő a barátját hajkurássza addig én is elintézhetném.
- Lenne dolgom Idrisben de még... nem találtam jó okot azért hogy elinduljak oda - válaszolok.
- Mittudomén, nem vagyok jó az ilyen kapcsolatkezelő dolgokból, de biztos örülne egy ismerős arcnak - amivel kimondom hogy szerintem nem rossz ötlet.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
Clary Fray


avatar


Hozzászólások száma :
20

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Vas. Jan. 22, 2017 5:23 pm


Clary&Jace



Megfordult a fejemben, hogy a tűz teljesen nem ment ki Jace testéből. Úgy értve, féltem hogy nem maradéktanul. Hogy nyomot hagy benne. És ahogy elmondja mit érez rögtön elkezdek aggódni. Cseppet sincs rendben, hogy ennyire ne érezze magát jól a saját bőrben. Borzasztó kellemetlen, és őszintén szólva Jace esetében veszélyesnek is mondható.
- Az nem segít senkin. - forgatom a szemem reagálva arra, hogy szétverik egymást Aleckel.
- Természetesen. Még is milyen kérdés ez. Tudod Jace, hogy rám mindig számíthatsz.- mosolyodom el kedvesen miközben már ott is vagyok előtte. -  Felkerestél már ez miatt valakit? Péládul Magnust? Nálad ez egyáltalán nem normális dolog. Muszáj lenne valakitől tanácsot kérned. Lehet a tűz miatt ... maradt benned valami. - borzasztóan szeretnék neki segíteni, de sajnos tehetetlen vagyok. Csupán annyiban segíthetek neki, hogy tanácsot adok illetve elkísérem ahova kell. Az biztos, hogy mindent megfogok tenni. Szeretném hogy jól érezné magát. Sok mindenen mentünk keresztül, szerintem joggal rászolgáltunk a nyugalomra. Megölel, én pedig szorosan oda bújok hozzá. A megjegyzésére elmosolyodom mire felnézek rá
- Esküszöm nem rúnát használtam. - elvigyorodom magam, majd az arckifejezésére el is nevetem. - Nem tudom, neked a vakmerőséged és a borzasztó nagy egod a különleges képességed. Lehet én pedig szélsőségesen vagy nyugtató hatással vagyok az emberekre, vagy  felidegesítem őket. - vonom meg ártatlanul a vállamat.
Na igen, dacára annak mit tettünk a világért mégsem képesek minket felnőttként kezelni. Nem hisztizek és nem is a tini kori lázongásnak tudható be az amit érzünk. Egyszerűen a történtek alatt érettebbek lettünk, tapasztaltabbak. Olyanokat láttunk és tettünk, amik komolyabbá tettek minket. Én sem vagyok már az a hisztis kislány, aki csak azért akar felnőtt lenni, hogy komoly vegyék végre. Most valóban úgy érzem, hogy az is vagyok, és vissza fognak ezzel a sok szabállyal hogy ne is érezzem magam továbbá gyereknek.
- Pedig téged nem igazán tántorít el bármitől is, hogy hány évesnek hisznek. - nézek rá megemelve mind két szemöldöködet. - De neked nincs sok hátra, csak össze kell szorítanod a szádat, és kibírnod. - kacsintok rá.
- Nem, a hajad tabu. Ezzel mindenki tisztában van, akire csak ránézel. - nézek rá faarccal, és sikerül tartanom is, hogy komolyan beszéltem. Majd felmerül a Simon téma, és őszinte meglepetéssel és komolysággal nézek rá. Tényleg kezd felnőni...
- Én... borzasztó hálás lennék, Jace. Köszönöm. Bár nem tudom mennyire akarna látni, egy próbát megér. Meg ... amúgy is hiányzik Idris. - forgatom a szemem, bár tényleg elkápráztat mindig az a város ahányszor beteszem a lábam. Megpróbáltam többször is lerajzolni, de soha nem lett az igazi. Nem úgy mint anyának.... még egyszer szemügyre kell vennem, bár mostanában inkább edzek mint rajzolok...
Majd eszembe jut még valami, viszont úgy érzem azt hogy gondolkodom azon Simon legyen a parabataim nem most kéne felhoznom neki...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
40

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Kedd. Jan. 31, 2017 12:25 am


Magnus & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



Azt hittem felemészt a mennyei tűz, még akkor is amikor Clarynek végül sikerült az egész energia tömeget átűzni Dicsőségbe de még mindig érzem a mellékhatásait, és néha megégetek dolgokat. Még mindig. Nehezemre esik beszélni erről, de ha neki nem árulom el akkor mégis kinek tehetném? Ő áll a legközelebb hozzám jelenleg, Alecen kívül, de az más fajta kapcsolat.
- De, kifejezetten jót tesz az egómnak ha laposra verem Alecet - nevetek fel, van ami nem változik, és ugyanolyan öntelt tudok lenni, mint voltam, mielőtt megismertem Claryt. A régi énem nem tűnt el, csupán szelidült egy picit.
- Milyen, milyen. Olyan, amilyet amúgy is szoktam kérdezni néha - válaszolok, hiszen képes vagyok a lehető leghülyébb kérdéseket is feltenni, néha már csak bosszantásból is, hogy mások agyára menjek vele. Az imidzs, kérem, az imidzs. Megrázom a fejem.
- Még nem, de már gondoltam rá. Majd valamikor meglátogatom, amikor kilát Alec nyakából. Tudtad hogy mostanában rászokott a kendőre meg sálra? - kuncogok kicsit gonoszan mert jól tudom mit rejteget. A kiszívott nyakát. Aztán kicsit elhúzódom.
- Nem normális, de még mindig lángra tudom lobbantani a kezem ami menő, most hány árnyvadász csinálná utánam? - nevetek fel, mert mindig kilógtam valahol a sorból, és szeretem ezt a jó szokásomat tartani is, és kifejezetten imponál hogy egész Idris tudja már a nevem. Mondjuk fél Idris már azelőtt tudta, hogy Clary megjelent volna, szóval nem panaszkodom.
- Úgy gondolod hogy borzasztó nagy egóm van? Clary, ez egészséges önbizalom csupán - nevetek fel, mert való igaz hogy van önbecsülésem. Még akkor is, ha néha semminek érzem magam és már egészen megbarátkoztam azzal hogy nem Waylandként mutatkozom be, hanem Herondale-ként.
- Tény, hoyg elég idegesítő vagy. Ha aznap éjjel nem követsz a pandemóniumba... - sóhajtok. Ki tudja, hogy alakult volna akkor? He nem fogja rám hogy szívtelen gyilkos vagyok. Az vagyok és voltam is, nem tudom miért éppen az hergelt fel hogy ő nevezett annak. Fogalmam sincs, de elkezdtem érdeklődni utána, és.... most itt vagyunk.
- Nem is érdekel, de még nem számítok nagykorúnak, annak ellenére hogy több csatát éltem meg, mint mások, és idegesít - válaszolok, hiszen ez formaság, de a Klávé szigorúan veszi az ilyesmiket. Elegem van, hogy gyerekként kezelnek, és sokszor az az egyetlen érv hogy távol tartsanak valamitől, hogy nem vagyok nagykorú.
- Bizony, a hajkoronám tabu, még a kósza szélnek is - értek egyet komoly arccal, de megrándul a szám széle. A következő téma nem épp kedves a lelkemnek, bár el kell ismernem, tisztelem valahol Simont. Olyan sok mindenen ment keresztül Clary kedvéért, nem sok mondén tette volna ezt a helyében.
- Nézd, még mindig jobb egy ismerős arc, mint akikkel tanul. Rád emlékszik, de velük életében először találkozott az Akadémián, szóval... - érvelek, de elviszem ha akarja, mert amúgy is... Vannak dolgok amiknek utána akarok járni.
- Holnapután elmehetnénk, mit szólsz? - pontosítok a kérdésen, még mielőtt meggondolná magát.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
Clary Fray


avatar


Hozzászólások száma :
20

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Szomb. Feb. 04, 2017 4:16 pm


Clary&Jace



Aggódok Jaceért,és ezt egyáltalán nem tudom leplezni. Érzem, hogy minden az arcomra van írva, de hát ez természetese nem igaz? Szeretem, és azt akarom hogy boldog legyen, hogy jól érezze magát a bőrében. Természetesen sosem mutatná ki, azon is csodálkozom hogy ezt elmondta nekem. De a hatalmas egójával nem tud mindent palástolni. Ismerem már annyira,hogy tudjam mikor van gondja.
- Örülök hogy a fiúk hasznosan tudják eltölteni a szabad idejüket. - gúnyos mosoly kíséretében végig mérem. Igen elég ziháltan néz ki, és ez nem segít még jobban abban, hogy ne aggódjak.
- Rendben, a napokban mindenképp keresd fel, és beszélj vele. Ez parancs.- bökök a mellkasára. - Öhm.., azt hiszem erre az infóra nem feltétlenül volt szükségem, de köszönöm... - na igen ez teljesen feldobta a napomat.
- De baromi menő... - nézek rá zavartan. Egyáltalán nem tartom menőnek.- Tűzálló pizsamát fogok felvenni, ha esetleg úgy alakulnak, hogy egy ágyban kötünk ki. - húzom el a számat, de azért egy gúnyos mosolyt belecsempészek.
Az egójával kapcsolatos kioktatásán csak elnevetem magam, na igen az csak egészséges önbizalom. Soha nem volt nála egészséges ez a dolog, de szerintem jobb ha ráhagyom mert csak olaj a tűzre.
- Igen persze... - egy csókot nyomok az arcára. - Ha szeretnéd az lesz. Én kis szerény barátom.  - nevetem el magam.
Arra, hogy idegesítő vagyok csak durcásan karjaimat átfonom a mellkasom előtt. Hű még mit nem.
- Ha aznap éjjel nem követlek, most nem lennék itt. Örülj neki, hogy ilyen kíváncsi természet vagyok. - forgatom a szemem. Ez is a pillangó hatást bizonyítja. Ha aznap éjjel nem török be a raktárba... nem tudom meg ki vagyok, nem tudom hova tartozom és nem ismerem meg Jacet. Az életem unalmas lenne, és minden bizonnyal művészeti főiskolára jelentkeznék épp, miközben a legnagyobb problémám a felvételi lenne. El se tudom már azt az életet képzelni, mintha valaki más életét éltem volna ezidáig. A rajzolás mindig is az életem része lesz, de csak azzal nem teljesedhettem ki...
Az hogy még mindig gyereknek tekintenek, valamilyen szinten jogos. Csak az nem, hogy nem képesek felfogni, illetve elfogadni, hogy mi 18 éves korunkban több  mindent láttunk, és több mindent éltünk át mint egy árnyvadász egész életében. Sok változást hoztunk a társadalmukba, így nem hiszem hogy egy kalap alá kéne bennünket venni a többi tanuló árnyvadásszal.
- Lassan vége, nagykorúak leszünk, te még előbb is mint én. Beletörődtem, edzek, tanulok. - megvonom a vállam. - Csupán ki kell várni. Mást nem tehetünk. - kedvesen rámosolygok ezzel is biztatni szeretném.
A hajas megjegyzésén csipán csóvál a fejem és elnevetem magam, ezt megnyerte. A felajánlásán pedig meglepődöm, egy jó pár percig meg se tudok szólalni.
- Persze tökéletes lenne. És remélem tényleg Simon... lelkesen fog fogadni. - felsóhajtok. Gyorsabban történnek a dolgok mint terveztem, így gyorsan ki kell találnom mit is mondhatnék neki.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
40

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Szomb. Márc. 04, 2017 12:49 am


Clary & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



Tudom jól, hogy Clary aggódik értem, és azt szeretné ha minden tökéletes lenne, de vannak dolgok amikkel még nem tudok mit kezdeni. Eddig küzdöttünk, mindig mindenért, most meg egyszer csak nyakunkba szakadt a semmit tevés, semmi démon mozgás, és semmi más nincs ami ellen hadat kellene viselni. Nagyon szokatlan érzés. Ahogyan az is hogy elmondtam Clarynek, de próbálok megnyílni, haladni a kapcsolatunkkal, és bízni benne. Az életemet is a kezébe adnám, nem arról van szó csak egyszerűen túl sokáig zárkóztam el ahhoz, hogy hirtelen minden megváltozzon, de remélem értékeli az igyekezetemet.
- Oh a fiúk mindig kitalálnak valamit, amivel el tudják tölteni én pedig extra kreatív vagyok ilyen téren ami azt illeti - kuncogok fel, ahogy Clary végignéz. Tudom hogy tetszik neki a hanyag, ksisé zilált megjelenésem, és annak ellenére hogy egy világmegváltó vagyok, vele együtt, még mindig az az érzésem hogy a lányos apukák puskát szegeznének rám ha meglátnának.
- Parancs? Mióta parancsolsz te nekem, ha? Na szép, hová jutottunk... - háborodom fel látványosan, de a szám szegletében rejtőző mosolyom nem tudom elnyomni, és ezt láthatja is. Műhiszti, mert abban úgyis olyan jó vagyok.
- Nem? Hát jó. Senki nem kíváncsi a szaftos pletykákra, hát hová jut így ez világ? - sajnálkozom látványosan, bár nem áll szándékomban kibeszélni Alec és Magnus magánéletét, a vak is láthatja hogy eddig nem hordott ilyesmit, most pedig igen. Vajon miért? A szavaira elnevetem magam.
- Tűzálló pizsama? Clary, te alkotsz új rúnákat. Egyszerűen csinálsz egy tűzállót és kész - húzom magamhoz hogy összeérjen a testünk, szeretek érintkezni vele, szeretem az illatát, és bár néha nem mondom vagy mutatom ki, a legfontosabb dolog lett az életemben Alecen kívül. Clary más, annyira más. Talán emiatt is kerültem mellé ennyire.
- Oh igen, szépségemnél és magabiztosságomnál csak a szerénységem nagyobb - jelentem ki büszkén, és elmosolyodom a puszira. Kezem a hajába babrál, imádom a vörös tincseit. A durcás megjegyzésére csak vállat vonok, nem tudok vele vitatkozni ebben igaza van.
- Igen akkor nem lennél itt, és szegényebb lennék érzelmileg. Azon kívül meg ülhetnél unalmas órákon, és rajzolhatnál amíg el nem kopik a kezed és Java Jonesos pocsék kávét ihatnál barátod barátjának rémséges verseit hallgatva. Ugye hogy én jobb parti vagyok? - nevetek hiszen egyszer bementem én is abba a helyiségbe és kemény öt percig bírtam, pedig műszerető ember vagyok, még ha nem is nézik ki belőlem túl gyakran.
- Tudom, tudom, ki kell várni, csak akkor is igazságtalannak érzem, és tudod hogy pocsékul viselem az ilyesmit - sóhajtok ahogy a feje búbjára támasztom az állam. Elgondolkodom, egy kicsit azon, hogy végül is Simon is bebizonyította hogy barát. Nem is azzal hogy nekem segített, hanem hogy mindig is kiállt Claryért. Képes volt túllépni a vágyán, hogy szerelmes volt belé és képes volt Izzy felé nyitni inkább.
- Csak úgy tudhatod meg, ha kipróbálod. Nekem is lenne dolgom Idrisben. Most hogy az előző Inkvizítor meghalt, úgy fest én vagyok az egyetlen Herondale, és rám szállt egy ház. Meg akarom nézni magamnak mi is az örökségem - mesélem neki, szerintem ezt még nem mondtam el, bár igaz én is pár napja tudom csak.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
Clary Fray


avatar


Hozzászólások száma :
20

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Szomb. Márc. 04, 2017 1:04 pm


Clary&Jace



Nem igazán lep meg, hogy a fiúk mit játszanak, mindig ezt játsszák, és igen az árnyvadászoknál, játéknak hívják mikor ellátják egymás baját különböző fegyverekkel... de jó hogy ezt így, ebben a formában nem mondtam ki hangosan. Így erre csak forgatom a szemem, amíg nem esik egy baja egyiküknek sem.
Próbálok tárgyilagos lenni, és hogy ne tudjon kizökkenteni. Nem igazán tartom jó dolognak a jelenlegi állapotát. De Jacet ismerve nem tudom rá erőszakolni olyanra amit nem akar. Így próbálom kedvesebb arcot felvenni, és mikor rá "parancsolom" menjen el Magnushoz a tekintetem szerintem mindent elárul, és persze a parancs szót is kiejtem a számon, miközben mosolygok rá, de a szemem komoly.
- Mióta magadtól nem vagy képes alap dolgokat megtenni. Imént panaszkodtál nincs semmi dolgod. Nos szerintem a jelenlegi állapotod, pont olyan dolog amivel eltölthetnéd az idődet. És tudod jól ha engeded mindenben segítek, ha kell elmegyek veled Magnushoz is. Így legalább meg is bizonyosodnék afelől, hogy valóban arról fogsz vele beszélgetni. - de persze a továbbiakat poénkodással próbálja terelni, de jelenleg olyan jó kedvem van, hogy kiszabadultam a fészkemből, így nem is húz fel. - Illetve már itt vagyok én is, szóval még egyel több dolog amivel töltheted az időt. - egészítem ki az előző gondolat menetemet spontán.
Szeretem Magnus és Alec-et nagyon örülök neki, hogy végre ténylegesen együtt vannak... minden jel szerint. De azért vannak fenntartásaim mennyit szeretnék megtudni a kapcsolatukról, és őszintén szólva kicsit furának tartom hogy erről... Jace ilyen könnyedén beszél. Oké elfogadta,de azért...
- Nem, nekem elég a saját nemi életemmel foglalkoznom... - tekintek rá jelentőségteljesen. A fura az egészben... barlang óta nem igazán jutottunk el odáig. Najó nem igazán az azt jelenti egyáltalán nem. Ahogy lenyugodtak a kedélyek próbáltunk visszarázódni a rendes kerékvágásba. Aztán ott volt a Simon dolog, és így tovább. Kicsit azért is akartam minden áron elköltözni otthonról, és ide jönni.. hátha a kapcsolatunk is végre haladhatna.  
A tűzálló pizsama ötletemre igazán büszke leszek.
- Igen tudok rúnákat készíteni, de most valahogy nem ugrik be a tűzálló pizsama rúnájat. - nevetem el magam, de persze tudom mire gondol, használtam már olyat. Viszont nem igazán kellemes emlékeket hordoz magával. Szóval maradjunk a pizsamánál. - A lényeg, hogy a tüzes énedet megtudom oldani. - válaszolom kedvesen. Mikor magához húz csak szélesebbé válik a mosolyom. - Igen Jace gyönyörű ember vagy...- mondom miközben csókot nyomok az arcára, de persze a hangom végig cinikus és gúnyos. Még majd segítek megnövelni, azt ami eléggé nagy neki... és ismét örülök hogy ezt nem hangosan mondtam ki.
- Na látod... - bököm meg a mellkasát... mindig meglepődöm milyen kemény. - A lényeg, hogy mind a kettőnk életét színesebbé tette a mi kis találkozásunk. Egyébként én többet nyertem... - mondanám tovább, de nem akarok nyálas lenni: megtaláltam hova tartozom, a családom, a fajtám az életem. A rajzolásba menekültem és különféle kocka dolgokkal Simonnal, mert nem találtuk a helyünket. Most talán mondhatom olyan szerencsésnek magamat, hogy megtaláltam... és remélem Simon is hamarosan így fog érzeni.
- De legalább nézd a jó oldalát, ugyanis nem egyedül vársz. - nevetem el magamat kissé... kétségbe esetten. Olyan jó lenne már minden ellenőrzés nélkül létezni.
Az, hogy elmegyünk együtt Idrisbe felvillanyoz. Egy részt, hogy nem egyedül kell mennem másrészt... lehet egyedül nem is mentem volna. Kellett ez a lökés, hogy valaki jó ötletnek tartsa, és hogy eljöjjön velem. Na ezért tartom meg Jacet.
- Igazad van. - bólintok. - Csak izgulok és kicsit félek tőle. Megváltozott, és valljuk be én is. - sóhajtok, majd felcsillan a szemem. - Oh, én is szívesen megnézném... mármint nem a hagyatékod, csak hogy... hol éltek a szüleid.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jace Herondale


avatar


Hozzászólások száma :
40

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Vas. Ápr. 09, 2017 9:45 pm


Clary & Jace

"Pokolra szállni könnyű"



Valahogyan le kell vezetni a feszültséget, és amíg Izzy ilyenkor elmegy vásárolni például, mi Aleccel általában verekedni szoktunk és mindezt edzésnek nevezzük. Mindig más harci eszközzel, sokszor csak puszta kezes harcmodorral, de akárhogy is, valahogy mindig sikerül döntetlent kihozni. Bár az ember azt hinné nekem van előnyöm, hát az téved, nem jelent sok előnyt.
Claryre nézve eszembe jut mindig, hogy mi mindenen mentünk keresztül egymásért és egymással. Kalandosan alakultak a dolgaink, de tudom azt is hogy ha még egyszer kezdhetnénk, sok mindent ugyanígy csinálnánk mint most tettünk. Elmosolyodom ahogy rám néz, tudom hogy szeret.
- Képes vagy megtenni elég sok mindent ami azt illeti. Elmentem veled ruhát próbálgatni amikor anyukád hozzáment Luke-hoz - vigyorodom el, ahogy felidézem, mert én ott szenvedtem. Nagyon, és még annál is jobban, de legalább engedékenyebb lett a néni.
- El fogok menni Magnushoz, és majd beszélgetek vele erről is, mert van még pár dolog amiről terveztem. Ott van az, hogy ugye a bátyámmal jár, aztán meg mindig is érdekelt miért tart macskát... - sorolom, mert képtelen vagyok ma komolyan venni magam, minden aggodalma ellenére.
- Tudom hogy itt vagy, és nagyon örülök is neki. Komolyan, Clary - mosolyodom el lágyan ahogy megsimítom az arcát, és kissé összevont szemöldökkel fogadom ahogy reagál, végül is valahol talán igaza van, hiszen annyi minden volt az életünkben hogy... éppen csak mi csak nem voltunk egymáséban.
- Oh hát szívesen foglalkozom a te nemi életeddel is, csak... nem éppen a konyha közepén, tudod egy kicsit... szégyenlős vagyok - hajolok közelebb és a fülébe harapok. Tudom mennyire érzékeny, és azt is hogy nem jutottunk el igazán a lényegig egy ideje, de ezen is változtatni fogunk.
- Nem? Ez furcsa. Mindegy, gondolkodj el rajta, szükségünk lesz egy tűzálló pizsama rúnára azt hiszem - kuncogok fel ahogy ahogy arcon csókol. Imádok tüzes lenni, bár nem a szó legszorosabb értelmében, de azért az sem rossz. Hányan tudnak random mennyei tűzbe borulni? Szerintem teljesen menő.
- Oh tudom hogy az vagyok, de mindig örülök ha másik is elismerik a nyilvánvalót - vigyorgok, tudok ám nagyon egoista lenni, de azt hiszem mellette azért szerethető is. Legalábbis Clary szeret engem, én meg szeretem hogy szeret.
- Színesebbé. Azt hiszem ez még tőled is nagyon nagyon enyhe jellemzése annak hogy megküzdöttünk mindenféle démonnal, Valentine-al, megjártam a Néma várost, kinyúlt előttem a nagyanyám, aztán Sebastiant kergettük át fél dimenziókon és megismerkedtünk Magnus apjával... Határozottan színesebb, de tudod... nem bánom, mert végig velem voltál - még ha nem is mindig fizikailag a szívemben akkor is, de ezt nem mondom ki egyenlőre. Nem akarok ennyire nyálas lenni, így is tudja hogy az életem is eldobnám érte ha ezt kérné. Talán ezért utálta olyan sokáig Alec.
- Nem, nem egyedül, csak egyszerűen falra mászok ettől hogy gyerekként kezelnek. Jó itt, nem meg Thea is rendes de a Klávé... - morgolódok egy sort, mert valahol nagyon mélyen megértem miért akart változást hozni Valentine, de akkor is a legrosszabb módszerekkel akarta mindezt elérni.
- Mindannyian változtunk, még ha ez külsőre nem is látszik, de talán neki a legnehezebb. Elveszteni az emlékeit és gyakorlatilag újra megismerni minket... - sóhajtok fel, nem hiszem hogy kibírnám ha elfelejteném valaha is Claryt. Éppen ezért sajnálom eléggé Izzyt.
- Akkor menjünk el holnap. Most viszont, mi lenne ha gyakorolnád egy kicsit a rajztehetséged? Szívesen állok neked modellt - vigyorgok ahogy közelebb húzom és a kezeim elkalandoznak a feneke felé. Rajzolni, naná.

Zene: Ide || × || Megjegyzés: Ide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
Clary Fray


avatar


Hozzászólások száma :
20

TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   Vas. Ápr. 16, 2017 10:02 am


Clary&Jace



A nosztalgiázás közben végig vigyor van felragasztva az arcomra. Főleg azért, mert pont nem rég eset meg úgy, mikor otthon voltam kapcsolgattam a tv-t és egy japán csatornán akadt meg az ujjam. Mikor Simonnal néztük japánul az anime-ket és próbáltuk kitalálni épp mi történik. Olyan, mintha ezóta évek teltek volna el, több év... év tized. Majd elbambulva végig söpört lelki szemeim előtt mennyi minden történt, ilyen rövid idő alatt. És tetszik, hogy Jace-ben is ilyen élénken élnek ezek a képek, és mosolyogva idézi fel őket.
- Igen, de tegyük hozzá akkor nem igazán voltál önmagad... - bökök a mellkasára, de nem szeretnék hangosan vissza emlékezni arra még is mi zavarta akkoriban. - De nagyon is értékelem, hogy igyekeztél. -vissza ragasztom a kedves mosolyomat.
Majd komolyabb témák jönnek, így kissé lehangoló az előzőkhöz képest. Lesz olyan időszak mikor mind a ketten jól érezzük magunkat, és semmi nem gyötör minket?
- Helyes. - mondom kifújva a levegőt. - Mit akarsz megbeszélni azon? Megfenyegeted, hogy ne merje megbántani, mert veled gyűlik meg a baja? - mutatom a kezemmel, ahogy egy kacsa hápog... csak maszlag, de elnevetem magam. - Te is tartasz macskát... - mutatok rá.  - Lehet egy azon oka lehet ? - döbbent arcot vágok, mintha erre csak most jönnék rá. Említettem már imádom húzni az agyát? Csak azt utálom, mikor ő húzza az enyémet. Akkor én húznék neki egy pofont kölcsönben.
- Ajánlom neki is, hogy örülj. - nézek rá komolyan, de megenyhül az arcom, mikor hozzá ér és egy kellemes hálás mosoly ül ki rajtam. Imádom ha hozzám ár...
Majd enyhe célozgatásokba megy át a téma, ami a nemi-nem nemi életünket illeti. Őszintén szólva, lehet én sürgetem a dolgot... oké nem, de jó lenne a kapcsolatunk is rendes mederbe folyni, mint minden normális párkapcsolat. Megértem, hogy még nem érzi jól magát, vagyis vannak gondjai, és ez kissé akadályozza a dolgokat. Ezért is akarok neki segíteni. Elnevetem magam a reakcióján.
- Te meg a szégyenlősség, úristen, hogy nem szakad rád a plafon... - nevetem el magam jóízűen - Hát rendben, majd egy csukott szobába, becsukott ablakkal, lehúzott redőnnyel, leoltott lámpákkal. - kacsintok rá. - Nehogy a végén még közbe zavarba gyere. - húzom el a számat. - Ha ilyen testem lenne én is szégyellném... - forgatom a szemem, mondtam már, hogy imádom húzni az agyát.
- És a tűzálló pizsama rúnán is dolgozom addig, ne lesz gond. - mosolyodom el negédesen.
- Igen, igen a nyilvánvalót - forgatom a szemem.
Majd elkezdi sorolni az igencsak színes és változatos életünket... felemelem a kezemet védekezés képen, ahogy hadarja a történteket.
- Elég Cowboy... komolyan könyvet is írhatnál. - nevetem el magam zavartan. De a végére meghatódom, attól amit mond, és egy rövid csókot lehelek ajkára. - Én ki se bírtam volna nélküled. - mondom egyszerűen minden kertelés nélkül. Lehetek akármilyen nyálas, ez így van, volt. Ha Jace nem lenne amúgy is rég halott lennék. És az egészet segített főleg lelkileg átvészelni.
Arra, hogy gyereknek kezelnek minket... nem tudok mit mondani. Nekem is elegem van, oké régen csak hisztiből hittem ezt. Viszont már mi több dolgot megéltünk, mint az árnyvadászok többsége. Csupán annyira vágyom, és úgy vélem Jace is arra gondol, hogy ez miatt némi tiszteletet szeretnénk a kivételnek. Miért akarnak úgy bánni velünk, mint a többi árnyvadász kölyökkel akik, még démont is könyvből láttak? Tapasztalt árnyvadászok nem láttak olyat mint mi.
Simon téma mindig kényesen érint. Mély levegőt veszek. Ideges vagyok, és félek vele találkozni... nagyon is. Nem tudom hogy fog velem viselkedni, és mennyire fog egyáltalán örülni nekem. Csupán ajkamba harapok.
- Igen ezzel tisztában vagyok. Csak tudod nehéz lesz így közelíteni és beszélgetni vele, mikor nekem több éves közös emlékeim vannak vele, neki pedig egy se. Még is hogy ... nem tudom. - rázom a fejem. - Csak egy próbát akarok tenni, hogy áll hozzám, hogy én is úgy álljak hozzá. - egy félmosoly szökik az arcomra. - Nagyon hálás vagyok, és nagyon köszönöm hogy elviszel. - átkulcsolom a nyakánál mind a két karomat. Majd elnevetem magam az ajánlatán.
- Gondolod ennyi kockát, ami a pólód rejt letudok rajzolni? - rázom a fejem. - Nem te túl tökéletes vagy....- forgatom a szemem, majd egy csók kíséretében elnevetem magam.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content





TémanyitásTéma: Re: Why are you my clarity? || Clary & Jace   

Vissza az elejére Go down
 

Why are you my clarity? || Clary & Jace

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Jace Herondale

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: New York :: New Yorki Intézet-