A kinézete.... Nos maradjunk annyiban nem túlságosan bizalomgerjesztő. Az alakja a karcsú és a kórósan sovány között ingadozik, és látszik rajta hogy nincs kímélve. A bordáin már zenélni is lehetne, de még egy lépés választja el attól, hogy betegesen sovány legyen. Így hát gondolom nem is meglepő ha azt mondom, elég kis méreteken él, de az ízlése - vagy annak hiánya - már más kérdés. Szereti a feketét, és olykor a legváratlanabb darabokat válogatja össze. Fekete bőr vagy szöveg, vagy latex nadrág, és ehhez a hálós felső, vagy mellény, esetleg atléta, és csillogó kiegészítők. Gyakran látni vastag sminkréteggel, mert úgy gondolta hogy miért ne tehetné meg? A testékszereket is szereti, és szinte kéjes élvezettel tölti el ha valami új miatt szétlyuggathatja a bőrét. A tetoválásokról nem is beszélve, de azt valaki csinálta neki. Haja többnyire rövid, és mindenféle fazonban szereti viselni, olykor még póthajat is visel, hogy - szerinte - jobban nézzen ki. Alapvetően sötét hajához világoskék, már-már fehéres kék szemek társulnak, és villás nyelv. Porcelán szerű bőre még vonzó is lehetne ha a tekintetéből nem sötétség és téboly áradna. Szereti az ékszereket, és a csillogó holmikat.

Amikor azt mondom őrült,a azt nem úgy értem, hogy kedves aranyos, csak nagyon extrém ötletei vannak és sosem bír leállni.  Amikor ezt mondom, úgy értem, hogy beteges, kényszeres szokások rabja, paranoid és kezdődő tudathasadásban szenved, és mindennek tetejébe még démon is. Tipikusan olyan személyiség, akinek a pokol legmélyén lenne a helye, és mégis kimozdították onnan. Annyi fájdalmat és kínt élt át, hogy a fájdalom küszöbe szinte már nem is létezik és élvezettel veszi az újabb fájdalmakat. Eszelős vigyorával tud hahotázni ha valaki azt gondolja hogy bántja őt, és elborult tekintettel mutatja meg az illetőnek, mi az igazi fájdalom. Az a mély kín, amit testének minden porcikájában érez, ami izzik és ég, nem múlik el, kitartóan száguld az idegrendszeren tova. Az a fajta fájdalom, amire nem lehet felkészülni, amit nem lehet elviselni. Ő örömmel mutatja meg bárkinek.
Ennek ellenére vannak vágyai, néha kifejezetten igényli hogy valaki foglalkozzon vele, és olykor egészen érdeklődő, már már kíváncsi, és lelkes. Ám ez a lelkesedés szólhat egy ételnek, de annak is hogy kivájja szemedet mert tetszik neki. Sok minden tetszik neki, a modern világban pedig kedvére elvegyülhet, bár ez nem túl jó az emberiségnek. Általában romlott emberi társaságban mutatkozik ha éppen kimászik a menedékéből. Nem túlságosan beszédes, de vannak olyan időszakai amikor kifejezetten kommunikatív, még ha olyasmiket is mond, hogy kit hogyan ölne meg vagy kínozna szét, apró darabokra. Benne van az őrület, emiatt sokan bölcsen elkerülik, de nem kellene a világot járnia. Vadásznak rá. A megidézője, és a nephilimek egyaránt. Kicsit üldözési mániás olykor, de egyes ritka momentumokban már majdnem kedves. Viszonylag könnyű lekötni a figyelmét, és nem olyan nehéz ártalmatlanná tenni, csak tudni kell a módját. Kezes bárány soha nem volt, és nem is lesz, de lecsillapítani nem nehéz. Szeszélyes, őrült, démon.

Alkonyodik, és az alkonyattal nem csak a vámpírok ébrednek, hanem a földön járó démonok is. Így van ezzel Kagemaru is. A sötétség az ő ideje, nem zavarja a mesterséges fény érzékeny szemei ugyanolyan jól látnak az éjben mint a megvilágított város utcáin.  Vadászatra indul, ostoba társai között, akik kéretlenül köréje szerveződtek, miután megölte az egyiküket. Meg akarta verni őt, ő pedig nem hagyta magát, és darabokra kapta szét az illetőt, mindent beborítva vérrel és agyvelővel. A társaságnak tetszett hogy ennyire nem viccel, és groteszk röhögésben törtek ki mikor felemelt egy szemgolyót, és megnyalta. Onnantól teljhatalmú ura lett a kis rosszhírű vandál csoportnak, ahogy ők nevezték magukat. Vonzotta és megijesztette őket Kage kinézete és amiket néha művelt. Nem tudtak és a mai napig nem tudnak kiigazodni rajta. Olykor beszédes és válaszolgat, máskor meg sem szólal csak mered fehérkék szemével a világra mintha halott lenne, aztán felugrik és kikapja a hozzá legközelebb álló kezéből a nyalókát. Egyszerűen szereti az édességet, de ez a kedvence így a kéretlen emberei mindig figyelnek hogy mindenkinél legyen mindig. Senki nem tudja honnan pottyant ő ide, de egyszerre tisztelik és félik az erejét.

Persze, ha tudnák hogy ez egy tökéletesen véletlen esemény volt, nem volt betervezve senki részéről sem hogy ő a világra jelenjen. Egy kezdő boszorkánymester miatt történt végül meg a baj, aki a megidézést gyakorolta volna, csak éppen felelőtlenül elöl voltak hagyva a dolgok, és ő a szöveget mondogatta amikor történt valami. Egy füstpamacs jelent meg és Kage körvonalai jelentek meg, amitől a kis boszi mester is szívrohamot kapott, meg a démon is hogy mit keres ő itt a pokol bugyrai helyett. Aztán egyszerűen köddé vált, és azóta csatangol az emberi világban, de már egészen jól beilleszkedett hála az emberi segítőinek. Néha random megjelenik a boszorkánymester házában, általában halálra rémítve őt, és kérdezve valami teljesen egyszerű dolgot. Mert próbálja megérteni a világot, csak neki nem minden olyan egyértelmű a világ de tetszik neki. A lehető legkiszámíthatatlanabb helyeken tud megjelenni, és ott különféle dolgokat tenni. Ölt már meg biztonsági őrt, mert az ránézett, és simogatott kiskutyát a parkban amikor az odaszaladt hozzá, és adományozott valamiféle jótékony szervezetnek is. Teljesen követhetetlen, de... egy bizonyos illető felelőssége.