Amikor ide érkezett, már akkor felfigyelt arra, hogy bőven akadnak a szigeten kihasználatlan területek, ezáltal pedig kiaknázatlan üzleti lehetőségek. Ezeket akkor még csak fejben vázolta fel magának, de most már kész prezentációja van. Tábla grafikonokkal, tervrajzokkal, valamint kijelző és projektor... na ezekkel mit bajlódott mire rájött, hogyan működnek, hát az maga volt a rémálom.
Pedig tényleg minden segítséget megkapott hozzá, az egyik tag lelkesen tanította arra is, hogyan működik a laptop, és csak néhányszor akasztotta ki a rendszert és az idegeket, mire összehozta ezt az egészet.
Így jár az, akinek odáig terjed a technika, hogy van egy telefonja, és az életben nem használt még semmi mást.
A laptoppal birkózás eltartott pár napig, aztán mikor ott végzett, hát mindent dugott mindenhová, mire sikerült arra a kis kütyüre rámentenie mindent, hogy utána a projektorhoz csatlakoztatva ott jelenjen meg, ahol akarja. A kivetítőn.
Meg mert volna esküdni, hogy az idősebb vámpírnak már ősz hajszálai is voltak a végére, de nagyon türelmes volt vele, mint aki értette volna, hogy ha sosem látott ilyet, akkor bizony a nulláról kell megtanulnia.
Minden készen áll, időpontja van, így szépen felszerelkezve el is indul Kanaméhoz, hogy bemutassa az ötleteit, hátha van köztük használható. Szerinte mind az, de ez egészen más kérdés. Mivel várják, így kopogással jelzi, megérkezett, majd ha választ kap, már bent is van, azaz becipel mindent.
-Jó estét, szia! Kidolgoztam néhány ötletet, hátha elnyeri a tetszésedet.
Azt nem merné állítani, hogy nem izgul, mert ilyet még sosem csinált, azaz igen, de azok mind-mind a nekromanciához kötődtek valamint a rúnákhoz, ez meg más, azaz nem teljesen, de mégis, mert ehhez is kell majd használnia a tudását.

Szeret itt tartózkodni, még ha nincs is túl régóta, de tetszik neki. Egyrészt a sziget is nyugodtabb, nem zavarják a munkában, másrészt a tagokban kellemesen csalódott. Eleinte izgult, hogy egyáltalán befogadnak e egy ifjút, de senki nem volt elutasító, senki nem akarta azonnal a fejét venni, ha valamit elrontott. Sőt, türelmesen elmagyarázták neki, mi hogyan működik egy klánon belül.
-Jól, köszönöm, rendesek a tagok, segítőkészek. Feltérképeztem a szigetet, az adottságait. Ebből kifolyólag akadt néhány ötletem. Az egyik például, hogy ha már úgy is vízparton terül el, akkor be lehetne iktatni egy olyan városnéző túrát ami a kikötőből indulna, kalózhajó lenne alapból, a személyzet természetesen beöltözve. Van kereslet az ilyesmire, és ráadásul a hajón is fogyasztanak. Ahogy átböngésztem, Amerikában elég kevesen vetették eddig be, de ahol igen, ott mind-mind sikeresen működik. Néhány kimutatást is készítettem arról, hogy előtte-utána hogyan növekedett a forgalom. Lehetne nappali túra is, és éjszakai is.
Lehet, kicsit meredeken hangzik amit kiötlött, de szerinte igenis használhatóak, főleg ha már a tengerpart is adott. Ezt lehetne akár rendszeresen is, vagy időszakosan, ahogy jobban kijön.
-A másik ötletem az a temető. Na nem arra gondoltam, hogy akkor több halottat kellene szerezni, de az is benne van a pakliban. Az emberek szeretik a borzongást. Lehetne hirdetni olyan túrákat, melyeket a kíséretek köré csoportosítunk, azaz kísértet túrát. Láttam elhagyatott sírokat, kriptákat, ahol ezeket gyönyörűen lehetne kivitelezni, és nem kell hozzá más, csak néhány csontváz például. A többit meg tudom oldani.
A temető a második otthona, ismeri mint a tenyerét, tudja, hol érdemes nekifogni bárminek is, hol talál olyan csontvázat amit használhat is, és a tudása is megvan ahhoz, hogy megfelelően hadba állíthassa őket. Meg másokat is. Persze nem árt, ha szemlélteti is az ötleteit.
-Itt és itt látható, hogy mivel a sziget népessége nem annyira kiemelkedő a többi kerülettel szemben, de sikeresen idevonzzák a látogatókat az állatkert és társai, akkor ezzel a szálloda még üzletképesebb lehetne. Egy kalózhajó itt, vagy kettő, és akár még kalózháborúkat is lehet rendezni a tengeren, mindenképpen látványos elem lenne. Egy szálloda prospektusában sem találtam hasonlót, szóval még egyedivé is válhatna. Ne csak cápa miatt jöjjenek erre.
Milyen király lenne, ha a vendég belecsöppen egy kalóztámadásba, hát nem? Örök emlék, és akkor nem csak az marad meg benne, hogy pihent egy jót a szállodában.
-A kísértet túra is nyerő elem lehet, csak kell mellé egy jó körítés. Biztos, hogy voltak itt megmagyarázhatatlan halálesetek. A paranormális jelenségek érdeklik az embereket, és ha ezt ügyesen megcsináljuk, akkor két legyet ütünk egy csapásra. Vagy rosszabb esetben hármat. egyrészt az illető jól érzi magát, elégedetten távozik, másrészt ezáltal ajánlani fogja és visszatér, harmadrészt, hát na... maximum plusz egy delikvens a temetőben. Ez a rosszabb eset.
Hol a tábláján mutogatja a grafikonokat, elemzéseket, hol a projektoron a terveket, kivitelezéseket és egy előre elkészített teljes makettet. A képeken vannak előugró tetemek, szellemek, vagy éppen az effekteknek köszönhetően hangok. Már azt is megnézte, hogy a temető mely pontjain lenne érdemes ezeket létrehozni úgy, hogy ha esetleg valaki még egyszer eljönne, még véletlenül se ott történjen valami, ahol előzőleg.

Amióta itt van, élvezi a létét, és erre eddig sosem volt példa az elmúlt években. Kezd hasonlítani ahhoz, ami neki a családot jelentette még odahaza, Gerard előtt. Sosem hitte volna, hogy szerencséje lesz, szinte kínlódás volt az eddigi élete, harc a létéért minden egyes éjszaka, ne fusson össze olyan vámpírral aki nem éppen a türelméről híres.
A szigeten viszont annyira normális minden tag, amin szó szerint ledöbbent. Egyszer sem vágták a fejéhez, hogy taknyos, ifjú és a szokásos szöveg.... Kaname megjegyzésére bólint is.
-Igen sokkal könnyebb,bár van mit behoznom, és nem is kevés.
Azt tudta, hogy mivel Gerard semmire sem tanította meg, el van maradva a kortársaitól, na de hogy ennyire, azt álmában sem gondolta volna. A saját képességeivel sincs tisztában, meglepetést okozott neki az, hogy ha akar, képes az alakváltásra, azaz akár homokká, köddé vagy denevérré tud változni. Ahogyan az is, hogy sokkal nagyobb sebességre képes mint azt hitte, és lehet sorolni reggelig, mennyi mindennel szembesült ilyen rövid idő alatt is.
Ami meglepte az az, hogy senki nem nézi le, hanem segítik, főként az idősebbek, így pláne lelkesen gyakorol, még ha fárasztó is.
-Hajókat találtam az egyik kikötőben. Gazdátlanok, leselejtezésre várnak, arra, hogy a hajótemetőbe vigyék őket. Ő lenne az egyik, és ő a másik. Mivel nem került semmibe, ezért én... lecsaptam rájuk, szóval most van két hajóm. Azt mondták, ha lehet, minél előbb vigyem el őket. Szerkezetileg kifogástalanok, csak egy kicsit ki kell pofozni őket. Vitorlavarrást vállalok.
Kissé előreszaladt, mert a hajók voltak az elsők amiket megszerzett, és utána kezdett el érdeklődni, hogyan is működik mindez, de ami biztos, van két kalózhajója, csak el kell vontatni, vagy mit csinálnak ezekkel.
-Igen, ha nem baj. Utánaérdeklődtem, mekkora sikere van azoknak a szállodáknak, erdőknek és temetőknek, ahol paranormális tevékenységeket észleltek. Hatalmas, és még nagy hírverés sem kell nekik. Egyszerűen az emberek őrültek, és képesek azért menni adott helyszínre, hogy utána sikítozva meneküljenek. Kriptából kisétáló halott, vagy fa mögül kilépő alak... ezt meg tudom oldani úgy, hogy senki ne gyanakodjon csalásra. Tárgyak elmozdítása és társai, azokat ugyancsak. Ami az előnye, hogy nem kell több, vagy sok hozzá. Egy maximum kettő. A temetőben biztos akad olyan, aki erőszakos halált halt, ők elméletileg még bolyongó lelkek, a kuncsaftok meg majd ráragasztanak valamilyen nevet.
Van néhány terv a fejében ezzel kapcsolatban is, egyre több szellemvadász csoport van, de vannak akik kedvtelésből keresik fel az ilyen helyszíneket. Ami felkeltette az érdeklődését az pont az a szálloda volt, akik egy fekete ruhás hölgyre alapozva teljes karriert futottak be.
-Hááát... katona nem voltam meg rendező sem, így azt nem tudom, hogy milyen forgatókönyvek léteznek. Az ilyen mentsük meg a lányt a rossz fiúktól? Ilyesmi kellene? A csatával kapcsolatban arra gondoltam, hogy az ilyen nagyon spéci dolog lenne, időszakos, nem állandó, csak a kalózhajós szigetnézés.
Megvakarja a fejét, ezt tényleg nem gondolta végig, mégis hogyan lehet tengeri csatát imitálni úgy, hogy az valósnak tűnjön annyira, hogy a látogatók élvezzék is. Belevonni őket? Na de hogy ne legyen sérülés? Vannak színész kellékek, de vajon beválnának-e? Jó kérdés.
-Olvastam olyan szállodákról, ahol kifejezetten erre építettek. Az egyik szálló helyén egykor indián temető volt, és egy halott indián szellemét látták arrafelé. Majd megnézem, hogy tudták felfuttatni a helyet, mert szinte ebből élnek, hogy a vendégek vele akarnak találkozni mindenáron. Összeférhetetlen? Azt... azt nem gondoltam végig.
Ahogy Kaname említi, ő is sokat van a temetőben és összeférhetetlen lenne a tevékenységével egy kicsit elakad. Annyira magától értetődő volt az ötlete, hogy ezt kihagyta a számításból. Tiszteli a holtakat, és ha úgy nézi, ez akkor is egy "játék" lenne, ami tényleg nem ildomos. Kénytelen lesz szerződést kötni vagy valamit kitalálni, mert ez így... etikátlan.
-Köszönöm. Azért, mert... mert lehet, hogy szinte most érkeztem, de annyira normális volt mindenki. Nem éreztem azt, hogy éppen csak megtűrnek, hanem befogadtak, és rögtön látni akarták, mit tudok és mit nem, miben vagyok elmaradva. Kész tervet kaptam, hogy minél előbb behozzam a lemaradásaimat, és ha elakadok, még ebben is segítenek. Ezért szerettem volna valamit cserébe én is tenni a klánért.
Röviden, vagy nem éppen röviden ez motiválta, ezért keresett valamit ami még nincs, és esetleg jónak tűnhet, a szálloda pedig profitálhat belőle. Ami pedig igen furcsa a számára, hogy van valami Kanaméban ami zavarja, már saját magában, nem a vezérben, de nem tudja megmagyarázni. Olyannyira nem, hogy amikor az egyik idősebb vámpír megkérdezte, milyennek találta, csípőből rávágta, hogy gyönyörűnek, mire a fickó kiröhögte de nem rosszindulatúan, és megveregette a vállát.

Még nem tudja, hogy mennyi időbe telik míg teljesen be tud illeszkedni, de tény, igyekszik, és lehet, nem úgy halad, mint azok akiknek ez természetes volt a kezdetektől, mégis halad a maga tempójában.
Eleinte ami idegen volt a számára az is kezd megszokottá válni, a nyüzsgés, az, hogy ha kilép a sátrából szobájából, biztos, hogy összetalálkozik valakivel, akivel még beszélgetni is tud. Idegen volt az az összetartás is amit tapasztalt, Párizsban ilyen nincs, azaz nem tud róla, attól még lehet, mégis van.
-Igyekszem. Igazából nem is gondoltam, hogy ennyi minden kimaradt.
Annyi dologgal szembesítették, hogy először azt hitte, viccelnek, de kiderült, nem így van, tényleg semmit de semmit nem tud a saját fajáról. Oké, azt igen, hogy napra nem mehet,de itt ki is fújt, amit elsajátított azt már ő tapasztalta ki és meg.
-Igen, azonnal. Ööööö... azt... abba nem gondoltam bele, deeee akkor lesz két hajóm, és ha már kalózhajó, akkor... akkor körítek hozzá valami félig hiteles és nem hiteles dumát, és jobb híján tárlatvezetést tartok rajtuk. Azt lehet éjszaka? Sejtelmes megvilágítás és hasonlók.
Először lelkesen bólint aztán elakad és elgondolkodik. Valahogy azt kihagyta a számításból, hogy esetleg nemet mondanak az ötletére, így improvizál, végül is az is egy járható út. Persze ehhez lehet valami műemlékes papírt sem ártana szerezni. Megvakarja a fejét, Kaname ezzel most megfogta.
-Utána. Tudtam, hogy ilyen már létezik Európában, és mivel nem fuccsolt be eddig, érdekelt, hogyan csinálták. Náluk csata nincs. Forgatókönyv?
Bólint, a görögöknél ez bevett szokás, bevált, és amikor megtudta, hogy máshol nem nagyon létezik, persze, hogy utána ment, hátha itt is meg lehet csinálni. Az más kérdés, miért nem jutott el odáig, hogy rájöjjön, a kikötők Kaname kezében vannak.
-A tárgyakat mágiával, a holtakat meg tudom oldani, nekromanta vagyok. Bár lehet, így együtt ez tényleg sok lenne. Kár, olyan remek ötletnek tűnt, de ha nem mindig jelennek meg? A szellemeknek nem lehet parancsolni.
Mi és mennyi energiát emészt fel, no igen, ezt sem vette figyelembe, neki kézenfekvőnek tűnt, hiszen ezt tudja. Igaz, ha okosan beosztja az erejét, és teljesen váratlan időpontokban kerül elő "valaki", az úgy más történet. A hőmérsékletváltozást maga is megoldja egyszerű kombinációval,
pontosan tudja, melyek azok, amiket ha "aktivál", akkor automatikusan lehűl a levegő. A mentő ötletén viszont elvigyorodik, mert végül is van benne ráció.
-Komolyan? Mint egy filmrendezés? Hoppá. Nem hittem, hogy ez ennyire bonyolult. Köszönöm.
Zavartan mosolyodik el, hát ezt a fene sem gondolta volna. Tényleg mindent meg kell szervezni ehhez, kiötölni sokkal könnyebb volt. Mert ha ez így működik ahogy Kaname mondja, akkor ott gyakorlás is kell ne legyen káosz. Biztos, hogy tüzetesen el fogja olvasni, abból is tanul.
-Ebben tévedsz. Ezt is felkutattam a helyi levéltárban. A szálloda maga lehet, már egy kietlen területre épült, de annak idején itt bizony egy pogány temető volt. Oké, nem indián, de pogány vallású. Még vikingek is jártak erre. Vagyis ily módon ez a része stimmel. Az meg...
az meg nem. Igazad van. Akkor a temetős rész kihúzva, pedig buli lett volna.
Alaposan körbejárta a kérdést, amikor annak olvasott utána, mely helyeken történt paranormális jelenség, megnézte azt is, milyen épületek épültek és mire. Az összeférhetetlenségre összeráncolja a homlokát. Tiszteli a holtakat, és ha most ezt nézi, akkor tényleg nem állja meg a helyét az ötlete. Kár érte, sokat agyalt rajta.
-Valóban, már értem ezt a részét, azonban azt is megfigyeltem, hogy ha nincs egy jó vezető vagy vezér, akkor a klán egysége megbomlik. Ahogy a farkasfalkában is működik, ott is vannak elesettek, gyengék, kölykök, és a többiek kiegészítik azt. Sosem volt klánom, ez az első, így nem tudom, csak logikailag ez tényleg így a jó. Sejtem, de szeretnek, azt ugye tudod? Anélkül ez az egész nem lenne, és tényleg olyan érzésem van itt, mint egy nagy családban ahol több generáció él együtt. Mint annak idején az őseink... mármint az emberek. Egyszer remélem, én is ilyen vezető leszek.
Sok mindenről nem beszél, de figyel és raktároz, aztán azt használja amire szüksége van, lesz, vagy jónak gondol. Ami viszont biztos, hogy Kanamét kedvelik a tagok és ez óriási dolog, ahogyan az is, hogy hallotta a manhattani klánról is hogyan beszélnek. Barátság van köztük, ez viszont meglepte. Bár a bálon látta Richardot is, és egyáltalán nem volt kimért a viselkedésük egymás irányába Kanaméval. Oké, hogy nem fiatalok, de akkor is. Párizsban fújnak egymásra.

Akárhonnan nézi, annyira jól érzi magát itt, hogy csak na. Nem is gondolta, hogy vámpírok között is akadnak olyanok, akik ennyire jó fejek, és segítőkészek is. Gerard nem volt az, sosem, de el akarja felejteni, ha lehet.
-Nem? Akkor még be tudom hozni? Az jó hír.
Vidáman vigyorog, mert amikor kiderült, hogy tulajdonképpen az alapokkal sincs tisztában, azért megijedt. Nem gondolta volna, hogy ennyire bonyolult a vámpírlét, azaz első hallásra az, és akkor nem volt megbizonyosodva arról, hogy ezt be tudja majd pótolni. És mégis, Kaname is azt mondja.
-Huh. Ezt azért megtartom B tervnek, ha összedőlne az A. Miért kell mindenhez ennyi papír? Egyszer abba fognak belefulladni, komolyan mondom. Hely az van, azt találtam.
Az üzlethez a jelek szerint nem sokat konyít, azaz ahhoz a részéhez biztosan nem, ami a papírok beszerzését illeti. Azt azért megnézte, hol fér el mindkettő, ott akkora placc lenne hozzájuk, hogy csak na. Persze kérdés, ki mit mond rá. Szerinte nem annyira kivitelezhetetlen, lévén nincs is olyan messze a part.
-Aha. Szóval én pont a másik végén kezdtem el, igaz? Pedig… pedig. Ha máshol bejött és tényleg azért mennek oda az emberek, mert ezt látni akarják, hát miért utazzanak olyan messzire, ha itt is van? Egyébként ott nincs csatajelenet.
Azért ez előny, nem? Vagy de? Elvégre lehet, hogy nem úgy mérte fel az igényeket, ahogy kellett volna, de máris tovább gondolta a kis projektjét. Az más kérdés, hogy a temetőset egyelőre ki kell húznia.
-Igaz. Na jó, akkor ezt elnapolom és ráfekszem a hajósra. Oké, akkor türelmes leszek, na de mi van, ha nem élek addig? Már úgy? Akkor meg lemaradtam róla. Tudom, maradjak életben, vagy létben, vagy miben.
Ezt jól megbeszélte magával, miután Kaname kifejtette, hogy egyszerre egy dologra koncentráljon. Ettől jobban belegabalyodni szinte lehetetlen. Tehetséges… ebben is.
-Az igaz, de az, hogy egy ilyen úgy működjön, mint egy filmrendezés… na hát azt sosem hittem volna. Minden este én? Egyedül? Öööö… nem tudom. Azt hiszem én csak ötletgazdaként mentem végig ezeken, de így nem dolgoztam ki. Mármint ennyire részletesen.
Mekkora gáz. Olyan lelkes volt, mikor kiötlötte ezt a két tevékenységet, még hajót is szerzett, kutatott, és akkor kiderült, hogy tulajdonképpen az csak egy nagyon picinyke csepp a tengerből. Mondhatni kifogott egy cseppet és jött a cunami. Ezt egyedül nem lehet megcsinálni, azaz neki ez még igencsak sok lenne.
-Lehet, én sem néztem volna meg, csak amikor megálltam a Cerberos előtt, fura érzésem volt.Tudod, a holtak egészen mást „sugároznak”, már a valódi holtak, és ugyanazt éreztem itt. Ezért mentem utána, hogy mi lehetett itt, csata, vagy akármi, és így derült ki, hogy temető volt. Azaz valószínűleg még mindig az.
Érdekes volt ezzel szembesülni és azzal is, hogy mennyire nem akartak erről beszélni, pedig ott vannak a dokumentumok. Akkor miért titok? A holtak meg holtakat nem támadnak, nem kísértenek, így még jó is, hogy nem halandó telepedett le itt. Bár akkor igencsak vicces lenne, ahogy menekülnek innen.
-Farkas még nem voltam, de már elkéstem vele, így nem tudom. A kölcsönösség itt megvan, ez tetszik. Nincs széthúzás meg semmiféle furkálódás. Ez annyira jó. Viszont ha nem lennél alkalmas vezetőnek, akkor ezt nem tudtad volna elérni. Új vagyok, meg szökött és minden, de nem akarok innen elmenni.
Sosem gondolta, hogy ekkora szerencséje lesz és tényleg olyan klánra lel, ahol ennyire normálisak. Senki nem kezdte el piszkálni amiatt, mert nem tudja azt, amit már rég tudnia kellene, inkább segítették és segítik, megértse, miben van lemaradása, hogyan tudja fejleszteni, gyakorolni. Párizsban akikről hallott, hát nem ilyenek. Nagyon nem.
-Majd figyelek, és remélem, hogy ezt is meg fogom tanulni. Vagy most nagyon erős volt, hogy azt mertem mondani, vezető leszek… ha nagy leszek?
Azért inkább rákérdez, mert bár Kaname nem ugrott neki, de lehet, ezt máshol mégsem kellene annyira hangoztatnia. Pedig… pedig csak őszinte.