Romero & Arzen

Serial killer? Sweet jesus, no. I'm a sociopath!

- Rom? Romero! Kelj fel légyszíves - landolok törökülésben a hátán, mert még mindig húzza a lóbőrt ez a nyavalyás alfaszőke aki nem is szőke és nekem fontos megbeszélnivalóm van vele, azaz kérdéseim akadtak és ezeket pont most kell feltennem neki, így kora reggel tíz órakkor. Rengeteg dolgunk lenne, és megbeszélés szerint is mennünk kellene egy tárgyalásra és én időben el is készültem, de ő bezzeg itt horpaszt és én kempingezek a hátán, hogy felkeljen. Mert ilyen áldott jófej vagyok. És remélem nyomja a hátát a csontos kis seggem. Nagyon remélem.
- Az van hogy kurvára elaludtál, és fél óra múlva el kell indulnunk szóval reggeliről ne is álmodj, de zuhanyoznod muszáj mert bűzlesz - kommentálom a dolgot ahogy helyezkedek a hátán egy kicsit hogy érezze a törődést és végre rendesen felkeljen ez az istenbarma. Mert ilyen jófej vagyok és törődöm vele hogy ne késsen el. Régen is így volt már amikor öccsének fogadott, bár a mai napig nem tudom miért vett a nevére hiszen nem kötelezte rá senki. Mégis megtette, lehet puszta önkínzásból? Nem tudom. Bár az is igaz hogy azóta ő megint nevet váltott, én meg nem. Tetszik nekem ez a kombináció.
- És mi lenne ha kínait ebédelnénk? Nem hiszem hogy lesz kedvem később főzni, viszont már most éhes vagyok pedig még el sem indultunk. Mondjuk ez nem meglepő, de ettől még kelj fel légyszíves - csapkodom meg a lapockáit amolyan barátságosan, thai masszőrösen. Mert ennyire kedvelem őt hogy még bántani is hajlandó vagyok. Hát mi ez ha nem igaz testvériség?
- Na szóval, most már hajlandó vagy felkelni végre te fasz?! - ugrálok egy kicsit rajta mint a trambulinon. Kárt nem teszek benne, vérfarkas, de a thai masszásről sajátos nézeteim vannak és mazochista módon én sem bánom ha telitalppal sétál át a gerincemen. Nem vagyok cukorból, és több van bennem mint amit elsőre látnak az emberek. Lebecsülnek, én pedig készségesen hagyom nekik. Úgyis ők szívják meg.

Valaki & Te

idézet, amit választottál

Nem is igazán értem, hogy mi a baja, csak simán szex szagom van, ami neki talán undorító, vagy visszataszító. Sosem firtattam a szexuális preferenciáit, nekem mindegy volt, akadt olyan hím is a falkában, aki megadta magát nekem, vagy így , vagy úgy. Sosem kényszerítettem senkit semmire. S bár Arzen szemrevaló ,valahogy van az a fajta érzés, hogy vele nem, viszont! Bétának kiváló, pont azért, mert nem volt köztünk olyan kémia, ami vonzotta volna a másikat. Ennek ellenére, megbízom benne, ha nem épp a koncert tripjét tölti, az… borzalmas.
-mffaamaáá!? /mi a fasz van, hagyjál már!?/ - egyezményes morgásomat hallhatta, ahogy a hónom alól kimorogtam neki, a miheztartás végett. Ő végtére is, olyan, mintha az öcsém lenne. Igen, talán azért is lett a bétám.
Nyújtózkodok, és kellemesen nyögök a csapkodására, végtére is, jól esik. Egy ember nem tud úgy masszírozni, próbáltam, mint egy farkas.
Még, ha csak csapkod is Arzen.
- hozz…inkább egy kurvát. – ez, azt jelentette,hogy nincs kedvem felkelni, a világ összes kincséért sem.
De lassan, újra nyújtózkodtam és végül egy mozdulattal ledobtam őt a hátamról, és ki kúsztam az ágy szélére. Megfordultam, nem szégyenlősködtem, meztelenül feküdtem, már akkor is, amikor rám vetődött, csak rajtam volt a takaró.
Újra nyújtózkodok, és lustán heverek el az ágyon.
- Subway, hajlandó vagyok megállni egy Subwaynél, húsos szendvicset akarok. – dörzsölöm mega szememet. Egy valamit utálok annál, ha nem Arzen főzőcskézik, ha éhgyomorral megyek üzleti ebédre. Az meg arról szól, hogy puccos, öklömnyi fogásokat tömök magamba, kultúráltan, vigyázva az asztali etikettre.
- Az üzleti ebéd után pedig, muszáj normálisan megebédelnünk. – ami azt jelentette, hogy hódolhat az irodámban, a kínai evési szenvedéjeinek.
Felkelek, és elvonulok megfürdeni, frissen lépek ki, illatosan, és az öltöző szobába megyek, friss öltönybe csomagolva lépek ki, és odalent várom a kocsinál. Nem voltam az a felvágós seggfej, aki sofőrt alkalmazna mindig, minden alkalommal. Szerettem vezetni a kocsijaimat, de alkalom adtán a falka egyik hivatásos sofőrjét kértem meg, hogy üljön a volán mögé, ha olyan volt az alkalom.
Nem tetszik az étterem, ahova az üzleti megbeszélés szólt, de leparkoltam a parkolóba, és a lifttel felmentünk a fogadó pult előterébe. Farkasok. Többen is. ARzenre pillantottam, számba vettem a lehetőségeket, leginkább azt, hogy a rohadt dugó miatt nem volt idő megállni kajálni, mert a szendvicses, máshol volt, mint ez a hely. Nem féltem, egyáltalán nem erről volt szó, csak ez új fejlemény, ismeretlen a szaguk, nem New Yorkiak. Mit akarhatnak? Kóborok, nem, azok nem bírnák ki ennyi ember közt.