Annyira furcsa azt hallani valakitől, hogy nem eszik, mert elfelejti, vagy éppen mással van elfoglalva. Oké, a vámpírok más tészta, de a többi faj, akiknek ez kell... hihetetlen.
-Ez oké... csak... csak... ha nem eszel, akkor miből van energiád? Nekem anélkül nem megy, de tényleg. Azért irigyellek, hogy te így is működsz.
Szerintem én már rég nem léteznék, ha nem rohannék a hűtőhöz, amikor jelez a hasam. Kizárt, hogy ezt túléljem, de Leo... jó neki, én használhatatlan vagyok kaja nélkül.
-Komolyan? Akkor... akkor ez sem jó megoldás. Te jó ég, milyen hatalomra tehet szert az, akinek a birtokába kerül az összes? Mint a kristálykoponyáknál, nem? Kemény. Lenyomatot hagy... basszus.
A logikus gondolkodás a jelek szerint itt mit sem segít, mert oké, sejtem én, hogy az ilyen cuccokat védik és ilyesmi, na de ennyire? Azt hiszem fogalmam sincs, milyen erőt rejt a mágia, már aki ezt magas szinten műveli.
-Haladok, de van hová fejlődni. Az is lehet, pár év múlva már nem fogok futni, most még nem tudom, de egyelőre élvezem.
Jól esik a biztatása, bár még tényleg nem tudom, hogy mit fogok csinálni két év múlva. Az is lehet, hogy hátat fordítok a sportnak, a fene tudja. Egyelőre azonban nem. Viszont tényleg tök szívesen segítenék Leonak, ha engedi, már ha egyáltalán a hasznomat veszi egy kicsit is.
-Mert tök kezdő vagyok, és lehet olyan dolgokat nem veszek észre amik neked mondjuk ordítanak. Deeee.. örülök, ha így gondolod, és akkor majd jövök, ha kell.
Azon elvigyorodok, hogy lehet, én találom meg a következőt... de szép is lenne, akkor máris lenne sikerélményem. Kár, hogy ez nem ilyen egyszerű.
-Köszi, és én is örültem Leo. Szia!
Vigyorogva inalok el hazafelé, jó lenne időben hazaesni úgy, hogy Mystralt sem akasztom ki. Még a végén kizár, és mászhatok falat meg ablakot. Nem hiányzik.

//Én is köszönöm. //