Árnyvadászok

Minden attól függ, honnan nézed. Az egyik ember fényt lát, a másik sötétséget.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi
Felhasználónév:


Jelszó:


Chatbox
Oldalunk

Latest topics
by Caleb Blackarmour Pént. Dec. 14, 2018 12:12 am

by Ruko Masashi Szomb. Dec. 08, 2018 2:02 pm

by Ruko Masashi Szomb. Dec. 08, 2018 12:18 am


by Chezz Princeton Kedd Dec. 04, 2018 7:51 pm


by Zane Nyrani Kedd Nov. 20, 2018 7:49 pm

by Camea Namid Vas. Nov. 18, 2018 11:57 pm

A hónap reagolói
Chezz Princeton
 
Ruko Masashi
 
Caleb Blackarmour
 
Statisztika
Szószámláló

This free script provided by JavaScript Kit

Music box

Share | 
 

 Siblings on the run - Sybil & Adam

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Adam Vincent Kane


avatar


Hozzászólások száma :
32
Age :
26

TémanyitásTárgy: Siblings on the run - Sybil & Adam   Hétf. Júl. 03, 2017 6:56 pm



Sybil & Adam
Hosszú napom volt, fáradt vagyok és elegem van mindenből. Szerencsére Aedionnak valami dolga akadt, mert hát ő is dolgozik és éppen nincs itthon a legnagyobb örömömre. Így nyugodtan vághattam le magam az előszoba közepén, hogy azóta sem kellett mozdulnom, mióta hazajöttem. Nem mozdultam a magzatpózból a padlón, pedig Sybil lassan meg fog jönni és arra azért fel kéne kelni a földről.
Tudom, hogy kötelességtudat hozza szinte minden nap ide, és főleg sajnál, de igyekszem ezzel nem foglalkozni. Így is éppen eléggé fájok mindenhogy, hogy még a húgom miatt is bűntudatom legyen. De annál sokkal jobban szeretem a jelenlétét és az örökös vidámságát, hogy visszautasítsam a látogatásait. Azt a minimális erőt és lelket ő tartja bennem, mert az angyal csak lerontja még azt is, ami kedvem lenne. Mondtam már, hogy nem igazán örülök a tollashátúnak a lakásomban?
Annyi dolga van viszont mostanság az érettségi és felvételi miatt, hogy mondtam is neki, inkább tanuljon és gyakoroljon, velem nem kell foglalkoznia. Meg is látszik az elmúlt pár hétben a kedvemen, mennyire hiányzik a lány az életemből, de a világért sem ismerném be. A fű mindenen segít és amíg a fotósok meg a menedzserek nem veszik észre a változást, addig nem is érdekel.
Lassan azért összekaparom magam, hogy ne ott találjon meg a húgom és bevánszorgom a konyhába, hogy kávét főzzek. Szinte csak az tart ébren és életben, de kit zavar.
Outfit@Music


A hozzászólást Adam Vincent Kane összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Júl. 14, 2017 9:51 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
37
Age :
18

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Hétf. Júl. 03, 2017 7:45 pm



Adam & Sybil@


Az ágyamban ülve meredek előre, reggel 6 van. Menten meghülyülök. Tudom, tudom, fontos a vizsga, fontos a felvételi. De mikor lettek ezek fontosabbak, mint Adam? Mint az én drága agonizáló bátyám, kinek a csak és kizárólagos kedvéért vagyok ilyen vidám kis hülye? Nehehheeem, ilyet nem játszunk. Kapom is el a telefonomat és íziben pötyögök neki egy zsömlét (sms->sömi->zsömle), hogy ma hamarabb jövök el óráról és felmegyek hozzá. Igazából a reggeli felismerés miatt szinte tűkön ülve vártam az órák és a különórák végét. Nagy puncsolások közepette kéredzkedtem el hamarabb a tanártól, hogy beleférjen még a bátyám megnyunyurgatása a mai napba. Mert bele kell férnie. Szerencsére most kapóra jött a megszállottságom, így mivel eddig egy percnyi óráról sem hiányoztam, elengedett. Pillantásom végig a falra szerelt órán függött. Gyerünk már… gyerünk! Mikro letelt az idő, úgy rohantam ki, mint a gyalog kakukk. Csak úgy porzott utánam a terem! Szerintem ilyen jó időt még nem futottam, főleg hogy mezítláb nyargalok keresztül a városon, mert ha a szokató magas sarkúmban kellene jönnöm, holnapra se érnék ide. A liftet se várom meg, lépcsőn nyargalok fel, mint valami versenyló, kellően ki is fulladok, mire felérek. Méterekről nyúlok a kilincsért, majd odaérve lenyomom, és betessékelem magam. Csak így lazán, se puszi se semmi, megyek körbe minden szobán, mint egy dúvad, legalábbis amennyire zihálok a futástól, úgy tűnhet. Végül a konyhában találok rá szöszmötölés közben, szóval… bocccsi. Gondolkodás és nagyobb fékezés nélkül lendülök tovább a kihúzott széken és Adam nyakába ugorva felborítom mindkettőnket. A pólójába temetem az arcom, úgy lihegek majdnem, mint egy asztmás, emiatt nem túlzottan tudok beszélni, de nem is akarok. Csak szorítom őt magamhoz, és szívom be az illatát, amit a büdös füstön át is kiérzek. Mert ő az, az ő illata, az én bátyám. Dünnyögök pár dolgot a ruhájába, mint a hiányoztál és mizu, és társai, de 99%, hogy egy mukkot sem fog érteni belőle. Nem baj, így is szeretlek te kis tökkel ütött! Így maradok pár percig, amíg meg nem telítődött a lelkem a jelenlétével, majd felemelem a fejem és villantom a babavigyort.
- Na, hiányoztam Vinniebogyó?



A hozzászólást Sybil Cassie Kane összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Júl. 17, 2017 12:50 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Vincent Kane


avatar


Hozzászólások száma :
32
Age :
26

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Pént. Júl. 14, 2017 9:46 am



Sybil & Adam
Annyira szívesen maradnék itt a padlón fekve, hogy a falat bámuljam, de nem lehet. Egyrészt, mert Aedion, ha így lát meg, még képes és szó szerint belém rúg, hogy keljek már fel és nem engedhetek meg magamnak egy lila foltot, másrészt, a húgom nem láthat meg így. Arra mindig is nagyon figyeltem, hogy ő a lehető legkevesebbet tudjon az egészből, de persze előle hiába rejtenék bármit is. Legalább azt ne lássa, mennyire vagyok lerobbanva, vagy milyen, mikor le vagyok szállva. Az kéne még csak, hogy neki is találkoznia kelljen a felnőtt világ rideg valóságával. Nem, őt meg akarom ettől kímélni. Felszedem magam tehát a földről, bevánszorgok a konyhába és elkezdek kávét csinálni.
Egy nagy bögre feketével a kezemben ülök le és egy perccel később már be is esik az ajtón. Nézek utána a székemből, ahogy végigrohan a lakáson, hadd szaladgáljon, ha ennyi energiája van, nekem aztán nincs. Végül beront a konyhába is, miután nem talált a lakás többi részében és azonnal az ölemben landol. Még jó, hogy leraktam a bögrét, mielőtt rám vetette magát, különben most mindent beterített volna a fekete lötty. Olyan lendülettel képes közlekedni, hogyha reflexből nem támasztom meg magam a konyhapultban a szék dőlésének legkisebb jelére, biztosan a földön kötünk ki a felborult ülőalkalmatosság alatt.
Valamit motyorászik a pólómba, de szó szerint semmit nem értek belőle, de nem is kell, ilyenor elég szokott neki lenni, ha csak ölelem és majd úgyis megismétli érthető formában. Simogatom a haját, amíg levegőért kapkod és lassan lecsillapodik. Végigpillantok rajta, az én csodálatos húgocskám, aki képes volt mezítláb végigrohanni a városon.
-Végtelenül, te kis maszat. De ugye nem mezítláb szaladtál idáig? -kérdezek rá, mert minden jel erre utal és mert felelősségteljes nagytestvér lennék, vagy mi.
-Na mesélj szépen, hogy megy a suli? Kérsz kávét? Van friss -intek a gőzölgő csoda felé és visszadöntöm magunkat függőleges helyzetbe, mert még mindig a szék hátsó lábán egyensúlyozom.
Outfit@Music
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
37
Age :
18

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Szomb. Júl. 15, 2017 7:16 pm



Adam & Sybil@


Bátyókám mint mindig, most is nagyon okos és elővigyázatos volt. Ebben mondjuk sokat segített, hogy tudta, fogok jönni. Nem heccből küldözgetem én neki az sms-eket, még ha sokszor lusta is rájuk reagálni… bár véleményem szerint olyankor szimplán csak ráalszik a telefonra. Legalábbis, szeretném ezt hinni. Ettől függetlenül a bejelentett szélvihar megérkezett szerény személyem fényében és én hű vagyok a nevemhez. Fél perc alatt bejártam az egész lakás összes kis zugát. Természetesen Murphy törvénye, hogy az én egyetlen nagy tesóm az utolsó helyen lesz, ahol keresem. Ha itt kezdtem volna, akkor most ott lenne, ahol egyébként kezdtem a keresést. Ez ilyen nonszensz dolog, de ez van. Én pedig lihegve, kifulladva és az utca porától felfegyverkezett, sötétre koszolódott talpammal nyargalok be és csomagolom be magam az ölébe. Akárki akármit mond, ez a világ legjobb helye. Reklamációt és fellebbezést pedig nem fogad a bíróság. Dünnyögök és motyogok, ő meg csak simogat. Feltehetően azzal a babavigyorával, amivel ilyenkor néz rám. Tudom, mert egyszer lesekedtem a falitükör segítségével. Barátságok 2-3 percet töltök így el, kell is ennyi, mire helyreáll a légzésem és megtelik a lelkem az illatával. Kérdésemre megfelelő választ kapok és előszelét egy rápirításnak. Édesen pillogok, elégedetten a mondat elejére, aztán meg megtornáztatva a szemem egy félkörben végignézek mindent. Fél szemforgatás, ami megállapodik a bal felső konyhasarokban.
- Aaaaa, neöööömh?
Ez egy kérdésbe oltott ál-válasz volt, meg igazából elég a majdnem fekete talpamra pillantania, és megkapja a választ. De lecseszni nem ér érte, hiszen hozzá siettem! Az mentesít úgy nagyjábóóól… minden alól. A kérdésére vigyorgok és nagyban bólogatok a fekete kérdéskörére. Hogyne kérnék! Főleg, ha nem nekem kell csinálni.
- Ühüm, sok tej, sok cukor!
Jó, igazából ez nem nevezhető kávénak, de hát én még kicsi vagyok a keserű dolgokhoz. Mindettől függetlenül ugyanúgy csüngök rajta és nem engedem el a derekát, bármit is csinál, én végig ölelni fogom, maximum váltogatom, hogy elölről, oldalról vagy hátulról. Persze a helyváltoztatáshoz sem fogom elengedni.
- Bitang nehéz, de élvezem! Fáj a lábam és a vállam, de egész jól haladok. A tartásomon még javítani kell. A tanárnő azt mondta, nem árasztok magamból kellő mennyiségű szexualitást.
Igen, most várom, hogy felröhögjön, miközben ezt édesen pillogva rá mondom a mellkasáról felnézve. Aztán az arcomat dörgölöm a pólójába.
- És te? Mostanában sok a felkérés? Melyik magazint kell legközelebb megvennem? Tollaska dolgozik?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Vincent Kane


avatar


Hozzászólások száma :
32
Age :
26

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Szomb. Aug. 12, 2017 11:22 am



Sybil & Adam
Ha már ennyi energiája van, akkor hagyom, hogy végigrohanjon mindenen, amúgy is előbb végez azzal, mint eljutna hozzá, ha utána szólnék. De már itt is van az ölemben és a szinte fekete talpa egyenesen rám vigyorog, miközben próbálja letagadni a tényt, hogy mezítláb jött idáig. És az iskolája nem éppen a sarkon van.
-Ahha, én meg elhiszem neked. Kapsz kávét kávét, ha megmosod a talpad. Mit szólsz? -ajánlok üzletet, tudom, hogy odáig van a kávéért és hajlandó mosakodni érte. Amúgy is kapott volna, de így legalább tiszta is lesz. Ha már nem akar elereszteni, akkor vele együtt kászálódom fel a székről, hogy előkotorjam az itteni kedvenc bögréjét, mert ide is létesítettünk egyet, nem csak az anyja lakásába.
-Tudom még kishúgi. Na, hess hess, mire megmosakodsz, kész is lesz -kuncogok és megboopolom az orrát. Még mindig alacsony hozzám képest, de biztosan le tudna nyomni, ha most próbálnék meg birkózni vele. Régen, amikor kicsi volt még könnyen ment, de most már sokkal jobb az erőnléte, mint az enyém. Nem is nehéz annál jobb lenni.
Arra a szexualitás kijelentésre elfojtok egy röhögést, persze rosszul. Az én húgicám és a szexiség, na persze. Ha úgy nézzük, még én sem vagyok az, de engem nem is azért fizetnek, szóval... Ja.
-Tollaska dolgozik, hála az égnek. Most éppen a Guccinak készülnek fotók, de hogy hol lesznek azok megjelentetve, ne is kérdezd, ötletem sincs -mosolyodom el féloldalasan, ahogy a cukorért nyúlok, hogy a tartó felét belapátoljam neki a kávéba.
Outfit@Music
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
37
Age :
18

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Szomb. Aug. 19, 2017 10:16 pm



Adam & Sybil
Szerintem teljesen meggyőző vagyok és az a fekete koszréteg a talpamon mindössze… káprázat. Úgy bizony. Nincs is ott, csak úgy tűnik. Szóval teljesen ártatlan vagyok mindenben, én csak a bátyót ölelem főállásban, a többi nem számít.
- Ümm… nem lehetne., hogy csak simán kapok kávét?
Pillogok rá nagy szemekkel, bár tisztában vagyok vele, hogy ez szinte mindenkin működik, kivéve rajta. Adam túl jól ismer, és sajnos már kinőttem abból a korból, hogy ezzel lekenyerezzem. Húzom is a szám rendesen, mert bár csábít a jó tejes fekete, de ahhoz el kéne engednem a bátyókám derekát. Ahhoz meg nagyon-nagyon nem fűlik a fogam.
- Naaaa, légyszi, léééégysziiiiii!
Dobom meg egy kiskutya szemes támadással, bár nem bízom a sikerben. Sőt, tudom, hogy nem fog sikerülni. Ennek fényében ajkaimat lebiggyesztve mérlegelek, hiszen elkezdte megcsinálni a kávémat s bizony a kibontott csomagolásból csak úgy árad a kávéillat az orromba. És csiklandozza is rendesen, a mocsok.
- Jólvanna…
Dünnyögöm végül megmozgatva a nózimat, s legalább akkora slunggal röppenek ki a konyhából a fürdőbe lábat mosni, mint emilyen tornádóként érkeztem. Szerintem egyéni rekordot döntöttem, ami pedig sanszosan a világrekord, de most nem akarok ezzel villogni. Majd máskor. Persze megmosom a lábam, mert ezt kérte. azt nem tette hozzá, hogy meg is kell törölnöm meg amúgyis az csak több időmet veszi el tőle, szóval teletapicskolom a lakását a vizes lábnyomommal és visszacsimpaszkodok a derekára, most hátulról, mert hát életmentő feketét csinál, eközben meg nem zargatjuk.
- Remekség! Akkor most csak az enyém vagy.
Csillog a szemem a gondolatra, az arcomat dörgölöm a lapockái közé. A válasz többi része kissé elszontyolít, most megint lesz egy csomó kutatómunkám, nyálazhatom át az összes magazint.
- Azért a húgocskádra való tekintettel igazán megkérdezhetnéd, hogy hol jelenik meg, mert most az összes létező magazint figyelnem kell, hogy ne maradjak le róla.
Fújom fel az arcom pufira, jelezve ezzel is a rosszallásomat. Valószínűleg nincs róla fogalma, mi megterhelő egy rakás magazint átbújni nap, mint nap a képeire vadászva, de az is lehet, hogy csak direkt szekíroz ezzel. Ki tudja, ki tudja. Én a hóna alatt kukucskálok előre, nézem, hogy áll elkészülésében a kávém.
- Te is iszol velem? Úúúú, képzeld! Nem is meséltem még! A múltkor zárva volt a terem egy csőtörés miatt, és másik stúdióba kellett mennem. Te, hogy ott mennyi felfújt hólyag volt!
Most ennek kicsit panaszkodás szaga van, mert ami azt illeti, az is. Szerintem azok se mosogattak még el egy kanalat se életükben, nemhogy tányért. Bwah, fennhéjázó hörcsögök. Aztán eszembe jut még valami.
- De képzeld, találkoztam egy fiúval. Tök rendes srác volt!
Meg nem ember, de ezt a kis részletet taláááán… nem említem meg neki. Megint csillog a szemem, hiszen ő volt ott az egyedüli kedves teremtmény abban a táncstúdióban, ráadásul egy hatalmas problémámat sikerült 5 perc alatt megoldania, szóval elmondhatom magamról, hogy találtam egy ügyes és kedves táncost. Ez pedig, tekintve a körülményeket, csodának számít!

Outfit ©Music
Note:Remélem tetszik :$

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Vincent Kane


avatar


Hozzászólások száma :
32
Age :
26

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Hétf. Szept. 25, 2017 9:28 pm



Sybil & Adam
Az akaszkodó Sybil teljesen normális jelenség ebben a lakásban, csak tudnám, miért ragaszkodik ehhez ennyire. Hiszen lát, nem fogok eltűnni egyik pillanatról a másikra, de hát Sybillnél ki tudja, mit miért csinál.
-Nem -nézek rá szigorúan, de nem csúnyán. Tudom, hogy az anyja sokmindent megenged neki, igaz, hogy nem kényezteti el, de azért nem is kell neki vinnie a teljes háztartást egyedül. Persze Húgi egész nap táncol és tanul, ezért nagyon el tud fáradni a nap végére és nem is lenne ereje semmit csinálni, de azért legalább a lábát mossa meg.
-Nemmmm -ismétlem meg, ezzel felettem nincs hatalma már. Túl régóta nézem ezeket a pillantásokat, immunis vagyok rá. De végül sikerül meggyőzni és elszalad fürdeni, amíg csinálom a kávét neki. Túl gyorsan végez, nekem ez gyanús és meg is látom a vizes nyomokat sorban a padlón egészen idáig.
-Sybiiiiiiiiiiil.... -nyögöm és sóhajtok, de végül csak egy guriga papírtörlőt nyomok a kezébe, hogy törölje meg a lábát, ne vizezzen mást össze vagy csússzon el nekem. A többi nem érdekel, az majd megszárad.
-Sorry Húgi, nem mindent kötnek az orromra, nem a modell dolga az ilyen sokadik munkánál, hogy melyik magazinban fognak megjelenni a képek. Amúgy is drágák azok az újságok -jut eszembe, igaz hozzám csak úgy vágnak néha párat, mert felesleges nekik, azokat is Sybilnek szoktam adni, hadd örüljön. Nekem azok nem kellenek, a többi modellt ismerem és látom őket eleget, a tartalom nem igazán érdekel.
-Persze, hogy iszom -Közben elkészült az övé és hallgatom a meséjét, amíg elkészül az enyém. Az már gyorsabb lesz, mert olyat iszom, mint az övé, csak cukor és tej nélkül. Tömény feketén iszom a kávét, amolyan önsanyargatásként. Tulajdonképpen még élvezem is.
-Tényleg? Akkor szerencséd volt. És milyen az a fiú, jóképű? Tetszik? Elverjem? -kuncogok a bögrémbe, ahogy leülök vele a székemre és egy pillanatra eljátszom, hogy milyennek kéne lennem, ha rendes bátyja lennék. De nem vagyok az sajnos.
Outfit@Music
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
37
Age :
18

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Csüt. Okt. 05, 2017 3:57 pm



Adam & Sybil
Tudom, hogy imád, legalábbis, muszáj neki, szóval egy pillanatig sem akadok fent azon, hogy mezítláb, vizes tapmancsokkal sasszéztam végig a lakásán. Úgyis szeret, úgyse szid le igazán, én meg ezzel pofátlanul visszaélek. A hangjára csak egy evil grin a válaszom, miközben megrántom a vállaim. Ez van bratyó, még mindig nem szoktad meg? Ejj-ejj. Azért elkapom a felém repülő papírtörlőt és pár szeletet letépkedve a földre dobok, és ráállva szökkenek Adam mögé, és újfent rácsomagolom magam a hátára. ez valamiféle sajátos igényem, ha már anyám cseppet sem naprakész ösztöne kudarcot vallott a féltestvérem befogadását illetően. Néha elgondolkozom, rosszul tettem-e, hogy akkor rábeszéltem a költözésre, lehet a mai napig azt hiszi, nem akartam őt otthon látni? Nem, csak nem, azt nem akarom! Szorosabbra fonom az ölelésem és csüngök rajta tovább. Sokkalta egyszerűbb lenne, ha nem laknánk két különböző helyen. Elvégre, tudom, hogy beteg ahogyan azt is, hogy tehetetlen vagyok ezzel szemben. Őszintén szólva minden reményem a házi tollaskánkban van. Ha Aedion, egy angyal nem képes összekaparni őt, akkor én, mint teljesen haszontalan és oktondi kishúg… labdába sem rúghatok. Eleinte nagyon fájt, eleinte görcsösen ragaszkodtam ahhoz, hogy megoldom egyedül is, hogy meg tudom őt gyógyítani. De az idő, az eltelt évek nem ezt mutatják… Semmit sem érek, nem jelentek gyógyírt a fájdalmára, hiába osztozunk ugyanazon az akaratlan képességen. Nevezzük inkább átoknak, Adam esetében mindenképp. Ez a fájdalom lassan kétségbeesésbe fulladt, s talán csak önmagam nyugtatására jöttem ide szinte naponta, de maximum kétnaponta. Görcsösen akartam még mindig az élete része lenni, még távolságunkban is, még így is, hogy egy angyal vigyáz rá, s igyekszik visszaterelni az élet naposabb oldalára. Nem tudom, hogy nem akarja, vagy nem tudja meglátni azokat az apró csodákat, amitől olyan szép a világ. Lehet, hogy azok a dolgok, amiket mindketten látunk, teljesen leárnyékolják az érzékenységét. Bár gyanítom, inkább Adam zárja be magát. Sokszor még előttem is. Nem tudom, mikor játssza el, hogy jól van, és mikor van az, amikor esetlegesen tényleg jobban van. Igaz, minden csúcsot követ egy völgy. Én pedig ott ülök a kispadon, s aggódva, sírva nézem mindezt, mert másra képtelen vagyok.
- Fene belé… tudom, hogy drága, erre szoktam gyűjteni a zsebpénzem.
Döntöm oldalra a fejem, kiszakítva magam a gondolataimból s visszakapcsolódva a vele töltött valóságba, még ha olyan illékony is. Az elkészült kávét vigyorogva veszem a kezembe, hisz eldöntöttem, bármi is nyomja a lelkem vagy a szívem, Adam azt nem fogja látni. Ő csak az örökkön örökké búgócsiga, cserfes és mosolygós kishúgát fogja látni.
- Igen, az volt!
Bólogatok nagyban, majd belekortyolok a kávéba és elégedett nyünnyögéssel nyelek belőle pár kortyot. A kérdésére meg nagyra nyílt csipákkal, értetlen döntöm oldalra a fejem.
- Őőő… nem tudom. Nem néztem.
Pillogok rá nagy szemekkel, mert hozzá kell tennem, fogalmam sincs mi számít jóképűnek. Mármint, sosem nézem az ilyesmit, meg nem is érdekel. Nekem most táncolni kell, nem érek én rá ilyen fura dolgokra.
- Tehetséges táncos, elakadtam a koreómban és ő pár perc alatt megtalálta mit rontok el! Képzeld, most már végig tudom táncolni rontás nélkül! Megmutassam?

Outfit ©️Music
Note:Remélem tetszik :$

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Vincent Kane


avatar


Hozzászólások száma :
32
Age :
26

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Szomb. Nov. 04, 2017 3:39 pm



Sybil & Adam
Tényleg imádom a húgomat, ő az életem fénye és a maradék szépség, amit a mindennapokban látok, de érzem, hogy valami nem jó. Alapvetően egy energikus folyton vidám lány és tudom, hogy mindent megoszt velem, ezért kezdtem észrevenni, hogy az utóbbi években nem mondta el nekem, ha fájt neki valami, rosszul érezte magát, vagy bármi baja volt egyáltalán. Azt hiszitek nem veszem észre? Talán direkt nem figyelek semmire, de a húgomra igen. Rá mindennél jobban. Nem akarom, hogy miattam szenvedjen, nem akarom, hogy tönkre tegyem a jövőjét, csak mert a testvére egy drogos lecsúszott művészlélek, aki nem képes összekaparni magát. Éppen ezért igyekszem nem mutatni neki, mennyire rosszul vagyok néha, legalább addig úgy teszek, mint aki normális, amíg itt van. Remélem egyszer megnyugszik, hogy minden rendben és akkor nem kell többet aggódnia miattam. A tollagyú jelenléte neki többet segített, mint nekem, mert így legalább kevésbé félt engem, és koncentrálhat a saját dolgaira. Remélem.
Lefejtem a hátamról a drága húgomat, hogy le tudjak ülni tőle és rögtön az ölembe húzom, amint letettem a csontos fenekem. Úgyis ott kötne ki két másodperccel később, akkor már önszántamból helyezem el ott, így könnyebb.
-Pedig te láthatod élőben is a modellt, amit mások nem mondhatnak el magukról -kuncogok, ahogy megböködöm az arcát. Amolyan cuki vagy tesó módon, hiszen mégiscsak én vagyok bátyja, illik is néha úgy viselkednem. Feleslegesnek tartom megvenni azokat az újságokat, még ha csak miattam is teszi. Túl drágák ahhoz képest, hogy nincs keresete és nincs benne annyi tartalom, hogy megérje őket megvenni, hiába vagyok bennük.
-Na, akkor örülök neked, hogy jót fogtál ki ott -támasztom az állam a feje búbjára, így félig átölelve a testvéremet. Majd el is kuncogom magam, ez jellemző Sybillre, hogy annyira el van merülve a saját kis ártatlan dolgaiban, hogy nem nézi meg az ilyesmit. Simán el tudna menni akár Johnny Depp mellett is, ha az éppen nem Jack Sparrow kinézettel mászkál az utcán.
-Ügyes vagy, Húgica! -borzolom össze a haját a szeretetem jeléül és villantok rá egy fáradt mosolyt. Jó hallani, hogy olyan leles mindig, főleg, ha táncról van szó.
-Persze, mutasd -engedem el az ölelésemből, hogy felállhasson. Nem tudom, mennyi hely kell neki ehhez, lehet, hogy át kell mennünk a nappaliba, hogy bemutathassa. Most éppen nincs semmi a padlón, néhány napja takarítottam, szóval nincsenek széthagyott ceruzák, lapok és festékek mindenfelé. Hm, kéne egy cigi, de majd ha már nem lesz itt Sybil, vagy legalábbis később.
Outfit@Music
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
37
Age :
18

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Szomb. Jan. 06, 2018 3:26 pm



Adam & Sybil
Jó oké tudom, vagyok olyan kiváltságos csirke, hogy nekem itt az igazi Adam is, nem csak a fotókon szereplő, de akkor is. Mégiscsak más, amikor be van állítva, profik sminkelik és utómunkázzák a képeket. Az… valahogy más, na. Törődj bele. Ettől független igaz, hogy egész héten éjszakába nyúlóan gyakoroltam, edzettem és táncoltam, de valahogy mégsem érzem magam fáradtnak. Sőt, ami azt illeti, tudnék még táncolni. Csak néha a lábfájás közbeszól. A böködésekre csak kacagok és puszikkal ostromlok vissza. Aztán jól összenyálazom az arcélét. Muhaha.
- Én is nagyon örülök! A többiek olyan… pokrócok voltak mind. Csak azért mert nekem nincs csillogó aranyszínű cipőm…
Dünnyögöm a végét az orrom alá, hiszen a hülye is látta, hogy az a bajuk, nem az ő „színvonalukról” származom. Nyaljanak sőt. Mindegyik. Attól nem lesz senki sem több, hogy van rajta egy arany karperec, amit apucitól kapott. A barackra csak vigyorgok, majd álsértetten kezdem el lesimogatni a felborzolt hajam, de azért a képemre van írva, hogy elégedetten hízik a májam a dicsérettől.
- Okéka!
Szökkenek fel az öléből, nyújtózkodom párat, majd beledermedek a fordulásba.
- Öööö, ez kicsi lesz. Gyere-gyere!
Kapom el a kezét és elkezdem a nappali felé húzni. Ott beleültetem a fotelba, míg én odébb vonszolom a kanapét és az asztalt, majd amikor kellő helyet csináltam magamnak, és végeztem némi nyújtást, előkapom a telómat és elindítom rajta a zenét. Középen állok meg, lehajtott fejjel, keresztbe tett kezekkel magamat ölelve. A zene üteme az elején lassú, így én is csak lassan pördülök ki, hajlongok, mint egy virágzó fán kókadó szirom, melyet szél tépked és cibál. Itt balettos mozdulatokkal pipiskedve toporgok egyhelyben s kezeimmel hullámozva forgok körbe, mint egy zenedobozon álló porcelánfigura. Annak érzem magam. Szép és jó, de teljesen haszontalan. Teljes átéléssel táncolok, hol lassabban, hol pörgősebben, vegyül a társastánc a balett és a latin elemek katyvasza adja meg a végső lüktetést. Három perc telt el, és én lihegve megyek le spárgába és hajolok rá a kinyújtott lábamra. A zene elhallgat, én pedig mosolyogva, kicsit leizzadva pillantok fel rá.
- Na, milyen volt? Láttad? A forgást végre nem rontom el!
-

Outfit ©️Music
Note:Remélem tetszik :$

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Vincent Kane


avatar


Hozzászólások száma :
32
Age :
26

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Hétf. Jún. 18, 2018 8:48 pm



Sybil & Adam
-Naaa, ne nyálazz, nagy vagy már -figyelmeztetem, de tudom úgyis, hogy ő már csak egy nagy gyerek és hiába várok tőle ilyesmit. Úgyis folytatni fogja, legalább harminc éves koráig, ha nem tovább. Az én kicsi, gyermeteg, ártatlan húgicám, akit még magamtól is óvnom kell, de talán Aedion tud majd róla gondoskodni, ha én nem.
-Pedig lehetne. Apa elég sok pénzt hagyott rátok is, és már vagy elég idős, hogy hozzáférj… És te nem herdálnád el. De te annyival jobb vagy arany cipő nélkül is, majd meglátják egyszer -emlékeztetem, hiszen apám szerette a második feleségét is valamilyen szinten, a lányát pedig pont, mint engem. Apám említésére elszomorodom, hiszen ez még mindig egy elég nagy tüske bennem. Nem tehet róla, ő mindent megtett, amit csak tudott, de nekem a jelenlétére lett volna szükségem, nem a nagy házra és neves iskolára. Szülőként viselkedett… És nem jutott ideje az apám lenni.
Felajánlom, hogy megnézem a már tökéletes előadását, amire rögtön kiugrik az ölemből és mire észbe kapok, már át is rángatott a nappaliba, a bútorok szerte szét. Amúgy sincs túl nagy rend, hiába próbálkozik Aedion tisztaságot tartatni és tartani. Néha szétvert állapotból is össze kell szedni ezt a szobát, mert áldozatul esik az egyik tripemnek, de arról nem kell senkinek sem tudnia. Még szerencse, hogy a tollagyú nem tud mindig mellettem lenni.
Az előadása nekem mindig is tökéletes, hiába állít bárki mást. Még ha a kivitelezés nem is szakszerű, nekem akkor is tetszik, hiszen én a mozgás szépségét mindig látom. Amint elkezdődik a zene, felkapom a valahol heverő kamerám, beállítom gyorsan és már forog is a felvétel. A húgom mindennél fontosabb, meg akarom örökíteni az ilyen pillanatokat. Nem mellékesen, a drága testvérem az egyik legjobb modellem, nem kevés női alakomat mintáztam róla, imádom őt rajzolni. Még egy-egy magas pontomon is, amikor alkotásért nyúlok, ő kerül ki a kezeim közül. Ha nem az angyal az. Egyre többször az angyal az. Már tudatosan is szoktam őt rajzolni, mert be kell vallanom, amikor nem éppen a fejemet üvölti le, gyönyörű jelenség.
Leteszem a kamerát, amint befejezte és elhallgatott a zene, és el is kezdek tapsolni lelkesen, mosollyal az arcomon. Jó látni a lelkesedését, mindig is úgy tudott örülni, ahogy én sosem. Ő az én boldogságom.
-Nagyon ügyes vagy Húgica. Felvettem az egészet, megnézed? -húzom vissza a testvéremet az ölembe, szeretem ölelgetni.
Outfit@Music
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
37
Age :
18

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Vas. Jún. 24, 2018 7:23 pm



Adam & Sybil
Nagyon naaaagyon szeretem, amikor csak velem foglalkozik. Na nem mintha a Tollassal bajom lenne, de amikor házon belül van, valahoigy Adam is problémásabb. Ilyenkor meg tök cuki. Produkálom is magam neki rendesen, elvégre ezt csinálja egy jól nevelt hugicica.
- Ténylehg? Azth mondod?
Szuszogok elég erőteljesen, elvégre épp az imént pattogtam ide-oda meg vissza és keresztbe-kasul is. Mocskosul elfáradtam, szóval amint vége van a táncnak, kifújom magam kicsit a térdemet támasztva, majd azonnal szükkenek is a bátyókém ölébe. Szépen keresztbe vetem rajta a lábaim és elhelyezkedem kényelmesen a mellkasának dőlve.
- Mutiiiii!
Naná hogy kíváncsi vagyok, elvégre edzésen mindig csak részletekben megyek át rajta, egyben még nem igen csináltam meg, mióta sikerül a forgás.
- Hű... egy kicsit zavarbaejtő magamat nézni egy felvételen....
Vörösödöm el egy ponton zavaromban, elvégre én tudom melyik mozdulatnál mire gondoltam, és valami hihetetlen bénának érzem így összenézve.
- Mit akarsz a felvétellel kezdeni?
Pillantok rá érdeklődve, miközben szeretetteljesen ölelgetem, mint egy plüsst.  
- Ettél már ma? Főzzünk valamit?
-

Outfit ©️Music
Note:Remélem tetszik :$
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Vincent Kane


avatar


Hozzászólások száma :
32
Age :
26

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Csüt. Aug. 23, 2018 8:42 pm



Sybil & Adam
Úgyis tudom, hogy ilyenkor direkt produkálja magát nekem és már csak azért is gyerekesen viselkedik a környezetemben, hogy jobb kedvem legyen és vele foglalkozzak. Olyan könnyű átlátni rajta ilyenkor, nem is az én húgom lenne, ha nem így viselkedne.
-Persze, apa rólatok is gondoskodott -Nem nagyon volt belelátásom a mostoha anyámmal közös pénzügyeibe, de ismerve őt biztosan hagyott rájuk bőven elég pénzt. Aztán ki tudja, mit csinált vele az a nő, de az én örökségemhez nem engedtem nyúlni. Sybilnek kijár, hogy úgy és olyan körülmények között éljen, amilyet megérdemel, ebbe beletartozik az "aranycipő" is.
Amint végzett és visszhuppan az ölembe, átkarolom és az orra alá dugom a kamerát, hogy kényelmesen megnézhesse a videót. Pont olyan fotogén ő is, mint én, csak a tapasztalata nincs meg, hogyan is kell maga biztosnak lenni a lencsék előtt.
-Pedig nem olyan rossz az, meg lehet szokni. Tudod a bátyád ezt csinálja megélhetésért -mosolyodom el halványan és visszaveszem a gépet, amint végzett.
-Nem tudom. Szerintem megvágom, talán felteszem instára, hogy mindenki lássa, milyen ügyes és szép húgom van -böködöm játékosan oldalba. Meglehetősen nagy követő táborom van, annak ellenére, hogy nem posztolok túl rendszeresen, de mégis érdekli az embereket az alkotásaim. Mert főleg azt posztolok, nem magamról képeket. Az készül elég, és az ügynökség amúgy sem engedi, hogy ilyesmit kiszivárogtassak.
-Ettem már, ne fáradj vele -hazudok rögtön, mert nem akarok enni, de neki ezt nem kell tudnia. Valamit ettem reggelire, de azt ő úgysem ítélné elégnek, nekem viszont ilyennek kell maradnom és azt nem tudom fenntartani, ha többet eszek a mostaninál. A munkámra nagyon vigyázok, az a legfontosabb dolog az életemben, természetesen csak a húgom után.
Outfit@Music
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
37
Age :
18

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Pént. Aug. 31, 2018 11:37 am



Adam & Sybil
Azt ugyan tudom, hogy apa azért nem bízta a véletlenre a további boldogulásunk kulcsát, de anya nagyon spórolós ebből a szempontból és csak olyan dolgokat veszünk, amire feltétlenül szükségünk is van. Nem hiába gondolkodtam el azon, hogy részmunkaidőben dolgozni kéne valamit, hogy legalább azt a pénzt elkölthessem "értelmetlen" dolgokra. Mondjuk mozira vagy szimplán egy extra nagy fagyi kehelyre. Ahhh, de tudnék most azt enni! Mindezt félretéve készségesen bújok bele az ölébe és dörgölőzöm hozzá, mint egy óvodás, miközben nézem magamról a felvételt. akárki akármit mond, tök kínos magamat nézi a képernyőn.
- Tudom, de te ügyes is vagy meg fotogén is, én nem... én csak én vagyok.
Fordítom oldalra és hátra a fejemet, így felfeküdve a mellkasára, hogy elmondjam erről a véleményemet. Mert én így gondolom, tehát ez az igaz. Számomra. Meg egyébként is, ezt a részét a tehetségnek Adam örökölte, nem én.
- Gondolod, hogy ez érdekelné a követőidet? Azok rád kíváncsiak, nem rám.
Nézek rá kistányér szemekkel, miközben úgy fészkeltem már magam, hogy ölelni tudjam a derekát. Ez itt a világ legjobb helye, bizton állítom. A kérdésemre nem a várt választ kapom.
- Hát jó...
Dünnyögöm a pólójába, miközben az arcomat dörgölöm hozzá. Együtt akartam enni vele, ade akkor én se eszek... na már most erre a gondolatra a pici poci fogta magát és méretét meghazudtolva egy akkorát kordult, hogy az agyam is beleremegett. Én pedig úgy teszek, mintha mi sem történt volna. Hátha elhiszi, hogy csak a füle csengett.
- Meddig vagy szabad? Mikor lesz legközelebb fotózás? Megnézhetnénk egy filmet...

Outfit ©️Music
Note:Remélem tetszik :$
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Vincent Kane


avatar


Hozzászólások száma :
32
Age :
26

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Hétf. Szept. 17, 2018 8:51 pm



Sybil & Adam
Az a nő, akit apám elvett másodjára és megkeserítette tinédzser korom mindennapjait, néha borzalmas tud lenni, de ezt nem hangoztatom Sybil előtt. Az ember anyja mégiscsak az anyja, akármilyen ember. Neki legalább van, ha már nekem ez nem adatott meg, ő hadd élvezze ki, hogy az élete része lehet.
-Mindenki fotogén, csak azt hiszik, hogy nem. Minden csak pózolás, fények, smink, jó fotós és photoshop. Mindenkiről lehet olyan képeket csinálni, mint rólam, csak túl sok munka, hogy bekerüljenek ilyen helyekre, ezért nem próbálkoznak -sóhajtok, nem csak mert a húgom azt hiszi magáról, hogy csúnya és nem fotogén, hanem mert pont ezért jelentéktelen vagyok. Mindenki képes ugyanazt csinálni, mint én, akkor meg minek vagyok itt? Nincs semmi értelme.
-Nem igazán érdekel, mit gondolnak. Sosem tettem a kedvükre, ha nem tetszik nekik, tudnak mást is követni helyettem. Legalább itt azt csinálhatom, amit akarok -Szinte dajkálom, ahogy az ölemben tartom, miközben ezen morfondírozom. A húgom előtt nem csinálhatok egy csomó dolgot, de legalább neki az őszinte felemet mutatom. Aedion tilt mindent, ami örömet okoz nekem. A munka kizsigerel, de nem hagynám abba. Sehol sem vagyok önmagam.
-Ahha és te meg az vagy. Na, gyere -állok föl ahogy még az ölemben van, majd talpra állítom, hogy visszamenjünk a konyhába. Magamról nem gondoskodom, mert minek, de a húgom az más tészta. Érte a világ végére is elmennék. Nincs túl sok minden itthon, de legalább főtt kaja van Aedion jóvoltából. Legalább hazudhatok, hogy ettem, amikor hazaér.
- Csüccs, mindjárt kapsz valamit -szedem elő a zöldséges sültet, kipakolom tányérra és már megy is a mikróba. Addig csinálok magamnak még egy kávét, ha már csak azon futok és szinte semmi máson.
Outfit@Music
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sybil Cassie Kane


avatar


Hozzászólások száma :
37
Age :
18

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Pént. Okt. 19, 2018 11:41 am



Adam & Sybil
Úgy fészkelem magam az ölében, hogy éppen jól rálássak az arcára, mert ha fintorog vagy pofákat vág bármire is, akkor így tudni fogom és bele tudok harapni a vállába.
- Ne lámáskodj, az összes tehetséget te örökölted.
Jegyzem meg némileg pikírten a szavaira, de egyébként ezzel semmi bajom sincs. Sosem hibáztattam Adamet semmiért sem, inkább csak bánt, hogy ennyire nem érdekli a saját élete.
- Szerintem rosszul gondolod. Nem mindenkiről lehet olyan képeket csinálni.
Mutatok itt az asztalán hagyott magazinra, melynek a címlapján pózol valami giccses karórával.
- Neked megvan hozzá a kisugárzásod is, otthonosan mozogsz a kamerák előtt, engem tuti kiverne a frász annyi figyelő szempártól. Ha annyira tudná mindenki, akkor nem is létezne ez az iparág, mert nem lenne különleges. És te bátyó, az vagy, különleges.
Csak ne lenne ennyire önpusztító és depresszív, akkor már szupercsillag lenne a sztárok egén. Kár, hogy ő ezt nem hajlandó belátni, de hiszem, hogy Aedionnal egy csapatban valahogy valamikor tudunk majd hatni az én kuka bátyámra. Gyanítom, nem nagyon hisz nekem, viszont a korgást nem tudtam eléggé figyewlmen kívül hagyni, Bratyó nem vette be a fülcsengést.
- Nem iiiiiss!
Csápolok még az ölében, de aztán letesz, a gyomrom pedig kontráz. Megsemmisülten hallgatva battyogok utána a konyhába. Ez a kört te nyerted pocak, de ne hidd, hogy nem lesz megtorlás. Hmm, lehet, hogy nem ismerem eléggé az életét? Lehet hogy nem értem teljesen mi történik vele?
- Adaaaaam~
Kezdem a mézesmázos, akarok valamit kérni hangomon, na meg a pillarezegtetés.
- Szerinted el tudnál vinni egy fotózásodra?

Outfit ©️Music
Note:Remélem tetszik :$
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Vincent Kane


avatar


Hozzászólások száma :
32
Age :
26

TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   Kedd Nov. 06, 2018 2:48 pm



Sybil & Adam
-Ez nem lámáskodás, tényleg így van. Amúgy meg én nem tudok táncolni, te meg igen. Tessék, tehetség, amit te örököltél. Meghalna a világ a röhögéstől, ha én akarnék táncolni, borzalmasan nézne ki -öltöm ki rá a nyelvemet játékosan. Még hogy én nem látom a saját értékeimet, akkor a húgom micsoda? Ő csodálatos, ha nem lennék annyira önző, még a közelembe sem engedném, mert még megrontanám. Egyszerűen nem való egy ilyen romlott ember mellé egy hozzá hasonló virágszál.
-Dehogynem, csak nem tudják. A legtöbb dizájner csak egy járkáló ruhafogast akar, ezért kell a modelleknek olyan vékonynak lenniük. A legtöbb ember meg nem akarja annyira sanyargatni magát, hogy elég vékony legyen az ilyesmihez, ezért teljesen letesznek róla -láttam már elégszer, ahogy az újoncokat tanítják be, hogy lehet akármilyen jó a tartása, arca, bőre, magatartása, kihull az ügynökségtől, mert nem bírja a súlyát levinni. A hagyományos modellkedésben sajnos a centik többet számítanak, mint komplett életek. De ez ezzel jár, valószínűleg boldogabb életük van, mint nekem.
-Áhh, rólad épp az imént csináltam jobb képeket, mint rólam szoktak készülni, láttad -intek a kamera felé. Neki a mozgása is megvan hozzá, de nekem a mozgásom csak addig jó, amíg kamera előtt vagyok. Semmi különleges vagy kecses nincs abban, ahogy az utcán vonszolom magam, bezzeg neki mindig táncosak a léptei. Aztán felkorog a gyomra.
-De igen is, szóval most kapsz enni -teszem le az ölemből és meg is indulok vele a konyha felé, hogy legalább ő egyen valamit. Beteszem a tányért melegedni, aztán pedig a kávéfőző felé veszem az irányt még egy bögréért. Mert az fontos és legalább minimális benne a kalória, hogy azon legyen egész nap. Nem egészséges, de nem lehetek ennél nehezebb és nem mindegy, mit eszem. Már ha eszek egyáltalán.
-Igeeeeeeen? -kérdezek vissza, de már sejtem, hogy ez a hanglejtés nem jelent semmi jót. Ha valamit így kérdez, akkor nem fogok tudni neki nemet mondani. Nagyot sóhajtok.
-Meg kell kérdeznem a fotóst meg az ügynökséget, de elvileg nem lesz gond. Aedion úgy jár-kel ott, mintha ő is ott dolgozna, és vele sincs gondjuk -A végére azért morgok egy kicsit, mert nagyon nem tetszik, hogy a tollagyú csak úgy tud járkálni és beszélni a főnökeimmel, de ha őt beengedik, akkor Sybillel sem lesz gond. Csak lassan már minden szőke hajút a testvéremnek fognak gondolni, ha így folytatom. Pedig az angyal még csak nem is hasonlít rám.
Outfit@Music
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Siblings on the run - Sybil & Adam   

Vissza az elejére Go down
 

Siblings on the run - Sybil & Adam

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Árnyvadászok :: Játéktér :: Adam V. Kane lakása - Manhattan-