“Sometimes the world doesn't need another hero. Sometimes what it needs is a monster.”
Lassan közeleg az az időpont, amit soha nem reméltem hogy az életem része lesz egyszer. A házasságom időpontja, három nap múlva meg nősülök. Ruru még mindig ezen röhög hogy a Klávé szépen elintézte nekünk ezt a kis kitérőt. Mondjuk ahogy elnéztem eddig Theának sem volt sok hangulata ehhez, de végül is elég jól kijöttünk és nem akkora nagy tragédia hogy össze kell házasodnunk. A mai napon azonban egy igen csak vicces feladatunk lesz, amit várok igazából. A menyasszonyom barátnője megvarrta végre a ruhámat, amit közösen fogunk hordani. Előbb én, azután meg cserélünk. Fel kell próbálnom a ruhakölteményem hogy lássuk mennyire egyezik meg a méretünk pontosan és mit kell átalakítani. Igazából ez az egyetlen dolog ami a mai napon mosolyt tud csalni az arcomra, és együtt megyünk el a ruha szalonba, ahová a találkozó lett megbeszélve. A rengeteg ruha között szinte elveszünk de szerencsére jön Misaka és megmutatja melyik lesz a miénk. Nem mondom, el kell ismernem kitett magáért, a fekete vörös ruha csodálatosan fest és elég uniszex is egy kicsit, és lenyűgöz a kidolgozottsága. Magamhoz képest lelkesen nézegetem, de azt is megállapítom hogy van súlya a ruházatnak. - Yosh[Hát akkor], akkor próbáljuk fel. Kedvesem, ugye.... hm, segítesz? - pillantok Theára mert vannak ismeretlen részek, bármennyire a szekrényem részét képzik a visual kei és uniszex darabok, fűzőt sosem hordtam és csak a levételben vagyok profi. Bár abban nagyon. Elvonulok a próbafülkéhez és levetkőzöm, és amennyire tudom megoldom a felvételt. - Thea? -pillantok ki rá.
Tárgy: Re: That's my clothes? - Thea & Ruko Szomb. Márc. 04, 2017 12:57 am
Ruko & Thea
Be kell vallanom, nem vagyok valami boldog. Hamarosan itt az esküvő, amitől a legtöbb lány repesni szokott az örömtől, már előre várja, hogy a sokszervezés eredménye beérjen és meglássák a végső művet. Én csak azt látom benne, hogy elvesztem a kis megmaradt szabadságomat is. Annyit dolgoztam azért, hogy függetlenítsem magam mindentől, amitől csak lehet, de most az a kicsit is elvész. Először a szüleimtől akartam távol kerülni, megszabadulni a mérgező befolyásuktól. Amikor sikerült, elvesztettem Calebet és vele magamat is. Akkor a gyásztól és az érzéseimtől akartam menekülni, de nem tudtam, túlságosan maguk alá gyűrtek. Amikor visszakaptam a parabatai-omat, hihetetlenül boldog voltam, felszabadult… De nem tartott sokáig, mert jött ez. A Klávé kötelezettsége és a házasság. Mert nem tudják magukat türtőztetni. Vártam is, meg nem is a ruhapróbát, hiszen Misaka mindig tökéletes munkát végez, de valahogy mégsem tudtam örülni. Pedig Ruko is olyan lelkes, nem akarom elrontani az örömét. Ezért megjátszom magam, már megint, érdeklődést mutatok, amikor legszívesebben otthon maradtam volna a macskámmal az ágyamban, ehelyett találkozom a vőlegényemmel a szalon előtt. Beszélgetek egy kicsit a barátnőmmel, amíg Ruko megcsodálja a ruháinkat a próbafülkében, mert az enyém is ott lóg mellette, de az láthatóan kevésbé impozáns, mint az övé. Csak akkor követem, amikor másodjára szólít. -Persze, segítek. Először a harisnya és a cipő, mert az abroncstól nem fogod tudni fölvenni azokat -mutatom neki a különleges műbőr harisnyákat a tartóival együtt. Ezekkel a cipőkkel már van tapasztalata, így azon nem aggódom, de ekkora ruhát még sosem hordott. Lehajolok és tartom neki az egész cuccot, hogy bele tudjon lépni.
“Sometimes the world doesn't need another hero. Sometimes what it needs is a monster.”
A ruhapróba napja arra emlékeztet, hogy nem sokára megházasodok és a kis tréfánk is jól látszik alakulni eddig. Az a tény, hogy megcseréljük a szerepeinket csak hogy bosszantsuk a Klávé vénségeit, és a prűd árnyvadászokat. Már csak ettől a gondolattól kicsit jobb kedvem lesz, bár az esküvő nem szerepelt soha a teendőim listáján. Szerintem Raiden a mai napig ezen vihog hogy a Klávé elrendelte ezt nekem és egyedül csak annak tudok örülni hogy a menyasszonyom is hasonló ízléssel bír mint én. Bár még nem ismerem teljesen, de kezdem megszokni a jelenlétét, és hogy hogyan reagál bizonyos dolgokra és többet tudok róla, mint hinné. Utánajártam és még Calebbel is hajlandó voltam beszélgetni és a fejébe verni hogy mit akarok, és most csendes utálattal elviseljük egymást. Szerinte nem bánok túl jól Theával. Ch. A ruhaüzlet békés, és megcsodálom a ruhakölteményeket. A menyasszonyi ruhát és az arany színű öltönyt. Eltűnök az öltöző fülkébe a ruhával és a tanáccsal hogy harisnyával és a csizmával kezdjem. Levetkőzöm alsóra, és belebújok. - Hai, ez a csizma csodálatosan fest rajtam - ámulok el, és aztán az abroncsot húzom fel és kötöm meg a derekamon. Aztán megvárom amíg Thea segít magával a szoknya résszel. - Nos, akkor most kérlek a többit is add rám, varázsolj teljes harci díszbe amit majd viselnem kell az esküvőn - nézek rá várakozóan és készen állok.
Tárgy: Re: That's my clothes? - Thea & Ruko Szomb. Május 20, 2017 7:31 pm
Ruko & Thea
Nem is akarok arra gondolni, hogy nem is olyan sokára megházasodom. Szerencsém volt, hogy nem valami kőbunkót kaptam ki, hanem Rukot, aki maga is hasonló problémákkal küzd, mint én magam, így megértjük egymást. De attól még nem leszek sokkal boldogabb, hogy belekényszerítettek ebbe az egészbe. Legalább a kicsinyes bosszúnk meglesz. A ruha tökéletes, ahogy minden, amit a barátnőm készíteni szokott és még az öltönnyel is kitett magáért. Rukónak persze segítenem kell öltözni, de ez ezzel jár. Ha én viselném a szoknyát, akkor engem kellene öltöztetni. Segítek neki felvenni a csizmát és én is megcsodálom. -Nagyon szép menyasszony leszel ebben a ruhában -mosolyodom el halványan, mert azt el kell ismernem, hogy tényleg jól áll rajta és tökéletes nőnek menne el. -Akkor most jön a szoknya az abroncsra és utána az ing. A fűző és a kar rész… Az már egy érdekes eset lesz -húzom el a szám egy kicsit, mert akármilyen érdekesen öltözködik azt tudom, hogy sosem hordott még igazi fűzőt ezelőtt, ami kihívás lesz számára. Én már rutinos vagyok a hordásában, de most nem én leszek a csinosabbik, hanem ő. Összeszedem a szoknyát és segítek neki felvenni majd felsegítem rá az inget is. -Most lélegezz, mert ha feladom rád a fűzőt, már nem fogsz tudni -jegyzem meg, mert a fűzőt meg kell húzni ezen, hogy jól nézzen ki és ő még nem tudja, milyen érzés a bordatörő szorosság.
“Sometimes the world doesn't need another hero. Sometimes what it needs is a monster.”
Már egészen megszoktam hogy megváltozott a kapcsolati státuszom, és az eddigi teljesen jó agglegény életem helyére egy menyasszony került, de nem is akármilyen. Hasonló gondokkal küzd mint én, így azt hiszem talán ki fogunk jönni egymással huzamosabban is. Abban mindenesetre egyetértettünk, hogy gyerekes bosszút állunk a Klávén, és megcseréljük a szerepeket a szertartás idejére. Utána visszaadom Theának az abroncsot és a fűzőt. Az nekem úgyis új élmény. Elvonulok vetkőzni amíg a lányok beszélgetnek és a csizmáig eljutok, amit megcsodálok az egész alakos tükörben. Puha anyagból készült már már egészen arisztokratikusnak tűnő darab, de módfelett kényelmes a magasított sarkok ellenére is. Ez biztosan az enyém, de legalábbis közös használatú darab lesz ha jól gondolom. - Remélem is, ha már ennyi mindent kell magamra vennem, de akkor is alig várom hogy lássam már az arcukat - mosolyodok el, ahogy végignézek a kiegészítőkön, és egyes darabokon, amiket még külön külön fel kell tornáznom magamra. Belebújok a szoknyába ami súlyos anyagtakaróként simul az abroncsra és félig már elegáns is vagyok. Felveszem a könnyű kis ingecskét és utána várakozón nézek a menyasszonyomra. - Hai, sejtem hogy nem lesz egy egyszerű menet, de megvigasztal hogy a szertartás után mindezt átadhatom rád... - kuncogok fel és várom hogy nekilásson belehajtogatni a fűzőbe, ami nekem nem sok mindent fog kiemelni mell tájékon.
Tárgy: Re: That's my clothes? - Thea & Ruko Csüt. Júl. 06, 2017 10:48 am
Ruko & Thea
Még egy kicsit beszélgetek a barátnőmmel, mielőtt megyek segíteni Rukonak öltözködni és megpróbálni a ruháját. A csizma gyönyörűséges, nagyon szívesen fogom elhordani Ruko szekrényéből, mivel mi ketten szinte egy ruhatárból öltözködünk. -Kíváncsi leszek, milyen szankcióik lesznek a kis akciónk után. Mert valamit biztosan ki fognak találni, hogy bűntessenek ezért -A Klávé különösen képes ilyesmire, képes volt teljes családokat tönkretenni, mert az egyik tag valami mérhetetlen bűnt követett el, legalábbis a Klávé megítélése szerint. Biztos vagyok benne, hogy a mi ötletünket sem fogják szó nélkül hagyni. -Nekem már kicsit kényelmesebb lesz. te pedig megkapod az öltönyt, amiben talán férfinak néznek -kuncogok, ez számomra a legviccesebb az egészben. Ruko annyira feminin a normál embernek, hogy simán összetévesztik egy nővel. Nekem persze könnyű őt megkülönböztetni az átlaggal szemben. Feladom rá és eligazgatom a helyére a fűzőjét és végül mögé lépek, hogy meg is húzzam a derekán. Nem húzom túl, de neki talán így is fullasztó lesz elsőre. Megkötöm és elkezdem magamról lehámozni a sok réteg ruhát, amit általában hordok. Nekem is fel kell próbálnom a ruhámat. Kicsit feszélyezve érzem magam, de tudom, hogy Rukoban bízhatok, nem kell szégyenkeznem a hegek miatt a testemen.
“Sometimes the world doesn't need another hero. Sometimes what it needs is a monster.”
Az egász helyzetet, már csak a vicc miatt várjuk, amit mi önkényesen találtunk ki, és még a parabataiaink is csak részleteket tudnak, márpedig azt, hogy nekik kell segíteni nekünk tollászkodni a ceremónia előtt, ami nem a hagyományos szolid módon fog történni, mert ha már esküvő akkor kiteszünk magunkért, és keményen eltoltuk a Klávé kezét, hogy ennél több jót már nem tehet értünk, majd mi megszervezzük az esküvőnket. - Erre én is, de nem hiszem hogy ezen annyira fennakadnának, mert a törvényt betartjuk, és a házasság is megtörténik, csak a mi kifacsart humorunk szerint. Ha emiatt is elkezdenének cseszegetni minket az palotaforradalom lenne... - szólalok meg kis gondolkodás után, hiszen a Klávé még viszonylag friss, sokan meghaltak ott is a háborúba és még nem merik annyira feszegetni a határokat. Már nem az ő koruk van, és könnyen találhatják szembe magukat az egész árnyvadász világgal. Ezt a fiatalok nyilvánvalóvá tették. Ezért is kedvelem az ifjú Herondale-t, de rommá verni is az edzések alatt. Bár azért fejlődik. - Hai. Wakatta. Jó lesz, azért ez a ruha még nekem is kicsit merész, bár élvezni fogom az elképedt arcokat, majd erőt ad nekem a ceremónia alatt - kuncogok fel kissé gonoszkásan, mert ennyit igazán el viselhetnek, az aljas húzásaik után. Azt még nem tudom, hogyan fogom elkerülni a pánikot, de muszáj lesz kitalálni rá valamit. Talán valami mondén orvossággal, vagy nyugtató főzettel. - Thea... - nyögök fel a fűző húzásra, és igaza van, sok levegőt nem kapok, éppen csak pihegek benne de azért kibírható. Mint egy nagyon szoros korzet. Felveszem a ruha ujjakat is, és figyelem ahogy öltönybe bújik, mert neki is próbálnia kell. Odalopakodok a tükörhöz mögé behajolok a képbe, mert miért ne.
Tárgy: Re: That's my clothes? - Thea & Ruko Hétf. Aug. 21, 2017 9:44 pm
Ruko & Thea
Nagy szerencse, hogy a barátnőm nagyon kedvesen kezeli ezt az egészet és kitett magáért, hogy megcsinálta mindkét ruhát, mert ez még neki is nagy munka volt. Viszont alaposan megfizetjük érte, mert igazán megérdemli. Ezzel a viccel majd Rukot fogjuk jobban kicicomázni, hogy tényleg nőnek higgyék, amikor ránéznek majd. -Én azért kinézem belőlük. De legalább lenne valami okunk leváltani az öregeket végre a hatalmukról. Van egy olyan érzésem, hogy tényleg forradalom készül a társadalmunkban -Végülis a fiatalabbaknak elegük van, hogy az idősebbek mindent a szőnyeg alá söpörnek és még mindig hagynának minket kihalni. Mert ez az érdekházasságos program, amit kitaláltak és igyekeznek ránk erőszakolni, nem igazán működik úgy, ahogy ők azt elképzelték. Csak még több ellenállást szül a fiatalabb generációk irányából, nem lesz szép, ha ez végül kitör. -Reméljük nem lesz majd semmi baj. Neked sem kellene közben kiakadni -Általában én vagyok a pánikolós, de Rukonak a bezártsággal sokkal nagyobb problémái vannak, mint nekem. És neki nincs olyan tapasztalata a saját maga lenyugtatásával, mint nekem, szóval ki kell majd találnunk valamit, hogy ne legyen probléma Néma Városban. Mindkettőnknek kelleni fog egy kis mentális feszkészülés erre. -Túl szoros? Inkább kicsit kiengedek belőle -Nem akarom, hogy szédüljön benne, tényleg nagyon meghúztam. Kicsit lazábbra engedem neki, hogy ne fulladjon meg, majd ellépek, hogy én is felpróbáljam. -Oh, az Angyalra -kapok enyhe szívrohamot, ahogy megjelenik mögöttem, ne számítottam rá és meglepett. Így, hogy néz, máris jobban zavar, hogy tele vagyok sebekkel és hegekkel. Pedig látott már ruha nélkül és mondta, hogy nem ítél el, de még így is úgy érzem, mintha elítélne a kinézetemért. Gyorsan felöltözöm és a tükrön keresztül ránézek. -Nos? Mit gondolsz? -kérdezem és igyekszem nem túl sokat izgulni.
“Sometimes the world doesn't need another hero. Sometimes what it needs is a monster.”
Az egyetlen dolog, ami miatt szinte várom azt a szörnyű napot, az az, hogy szerepet cserélve megyünk majd el a ceremóniára és nekem lesz nagy szoknyám, és később cserélünk majd ruhát. Ezzel alaposan orrba pöcköljük a Klavé maradi vénjeit és beszűkült látókörűeket, hogy nem csak ők tudnak kitalálni mindenfélét, hanem mi is elég kreatívak vagyunk. Thea barátnője nagyon ügyesen dolgozik, és a ruháink is gyönyörűek, a menyasszonyi is, és az öltöny is uniszex kialakítású. - Én is kinézem, de nem fogják megtenni, mert ennél több mindent nem viselnek el a fiatalok. Ha most nem minket esketnének, hanem mondjuk a Lightwood fiút vagy lányt akarnák kiházasítani, akkor itt háború lenne, ők már más korosztály, mi még középúton vagyunk - magyarázom neki, ahogy belebújok a ruhákba, és magabiztosan állok meg a magas sarkúban is, gyakorlott vagyok már, nem most van rajtam először ilyen cipő, de ezt el fogom hordani Theától mert kényelmes, és nincs valami nagy lábam. Én magam sem vagyok épp magas, de ez van. Veszélyes annál inkább, és szeretek pszichopata mosollyal az arcomon közlekedni. Szeretem mindenkire a frászt hozni, aki még nem ismer. - Majd veszed be valamit, vagy elmegyek Magnushoz vagy Mystralhoz valami főzetért ami nyugton tart addig, mert ha nem akkor... az... csúnya lesz - sóhajtok fel, ahogy megigazítom a hajam, hiszen tudjuk hogy nekem nem tesz jót a némaváros, mióta száműztek oda egy hétre. Igazából öt nap volt, de örökkévalóságnak tűnt az egész, és azóta sem tettem be oda a lábam. Nem is nagyon akaródzik, de cserébe az intézettől nem messze lesz a bulizás, ahová mindenki eljöhet, nem rekesztünk ki senkit. Tudom hogy Theának ott vannak a farkasok. Bár nem értem hogy tudták összeszedni. - Arigato. Így jó lesz - kapok végre levegőt, és közben felveszem még a kesztyűket, a nyakéket, és a hajba való rózsás masnis kis kalapszerűséget is. Figyelem ahogy Thea is vetkőzik és az öltönybe bújik. Megjelenek mögötte a tükörben, enyhe szívbajt hozva rá, és figyelem ahogy öltözik és mögé lépve karolom át, ahogy ebben a ruhában tudom, és a vállára támasztom a fejem. - Pokolian szexi vagy benne, kár hogy még nem ér leszaggatni rólad, mert még végig kell csinálni egy esküvőt - vigyorodom el kajánul ahogy a nyakába csókolok, hogy kirázza a hideg. Imádom amikor fel tudom borzolni a kedélyét.
Tárgy: Re: That's my clothes? - Thea & Ruko Csüt. Okt. 26, 2017 12:00 am
Ruko & Thea
-Bízzunk benne, hogy legalább annyira féltik a saját hatalmukat, hogy ennyire egyértelműen nem lépnek a fiatalság ellen. Velünk még ezt megtehetik, de túl messzire mennek, akkor nekik annyi és ha nekik annyi, akkor a fajunknak is búcsút mondhatunk -Igaz, hogy formálódnak az új szövetségek és egy a réginél sokkal szorosabb kapcsolat van kialakulóban az árnyvadászok és az alvilágiak között, de ha most meginog a rendszer, vége lesz mindennek. -Valahogyan megoldjuk. Hiszen ezt fogjuk csinálni az életünk hátralévő részében, nem igaz? -teszem fel a költői kérdést, de pontosan tudom, innentől ebből fognak állni a mindennapjaink. Valahogy nem is tudom... megnyugtató. Nem akartam ezt az egészet, de tudom, hogy Rukotól nem kell félnem és nem kell méginkább megjátszanom magam előtte, mint mások előtt kéne. Felveszem a saját ruhámat és megállapítom, hogy remek munka, tökéletes lesz és kapok egy Rukot is a nyakamba a nyakkendő mellé, amit csak úgy odabiggyesztettem. A csókjától és a szavaitól kiráz a hideg, de a jó értelemben. Ezzel sikeresen el is tereli a figyelmem a gyomromba álló görcsről, amit a házasság miatt érzek. Ezt olyan jól tudja csinálni, de nekünk mennünk kell vissza az Intézetbe, még sok dolgunk van. -Majd ha végeztünk mindennel ma, letépheted rólam a ruhát otthon, rendben? De most mennünk kell -figyelmeztetem és ellépek, hogy vissza tudjak öltözni a saját ruhámba. Lehámozom róla a fűzőt, de a többit ráhagyom, amíg én kifizetem a ruháinkat és elcsomagoltatom őket. Ezzel még egy lépéssel közelebb vagyunk az esküvőhöz.
Kezdőlap
