Caleb Blackarmour

A londoni csapat vezetője voltál, még nálam is jobb, pedig én se voltam kispályás. Hamar felismertük, hogy mi ketten remek csapat vagyunk és megértjük egymást, így nagyon hamar elköteleztük magunkat egymás parabatai-ának. Tudtál a bonyolult problémáimról, amiket elfogadtál és igyekeztél mindig segíteni bennük, ahogyan csak tudtál. Persze hiába próbáltad megérteni, miért cselekszem magam ellen, de ettől függetlenül mindig összefoltoztál utána. Egy véletlen baleset folytán, amiért magamat okolom még mindig, azt hittem meghaltál, amitől még rosszabb lett az állapotom. Több hónapot töltöttünk külön, és ez az időszak mindkettőnket nagyon megviselt. Eltartott egy darabig, amíg újra összecsiszolódtunk, de boldogok voltunk, hogy ismét egymás életének részesei lehetünk. Nem tarthatott sokáig az öröm, hiszen a háború folytatódott, és mikor véget ért a Klávé engem talált meg, mint áldozatát és egy olyan emberrel akar engem házasságba kényszeríteni, akit te gyűlölsz. Nem jöttök ki jól egyáltalán, csak addig vagytok képesek nyugiban lenne, ameddig én is a szobában vagyok, utána elszabadul a pokol. Féltesz tőle is, mint mindentől, nem tetszik, ahogy a vőlegényem bánik velem, mert szerinted ennél sokkal jobban kellene engem védeni, de megbékélsz vele úgy ahogy, mert én kedvelem őt, és a Klávé döntéseit nem tudod megváltoztatni.
Az ET-mben mindent megtalálsz, ha még kérdésed lenne, nyugodtan zaklass.